A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 37. szám - Az uj budapesti kir. táblai elnök székfoglalása

A JOG. 279 vezetője Nagy Géza titkár. Több éven keresztül általános volt a panasz, hogy a pénzügyigazgatóság nem gondoskodik arról, hogy a közönség Nyárádszeredában, a hol járásbíróság, szolgabírói van, állandóan bélyeget lehessen kapűi. Mi tett a következése? Az, hogy 20—30, söt 35 km. távolságról a bíróságokhoz peres ügyeik tárgyaiáfái a jött egyének, bélyeghiány miatt, perügyeikben a szükséges bélyeget nem találván meg, azt akkor nem tehették fel, aztán vagy elfeledték, vagy a nagy távolság miatt még egyszer nem utazhattak vissza a bélyeg feltételére, vagy ha visszautaztak, akkor már meg voltak leletezve. Ily módon jutott Z. I. 7ö éves kartársunk bélyegröviditések zavarába s igy lett öreg kartársunk terhére saját hibája nélkül a fclfokozással együtt (ügyfeleiért) 197 frt 40 kr. értékű lelet felvéve, üreg kartársunk semmi vagyonnal nem birván, kenyerét is gyerekeitől kapja, tehát rajta a bélyegbüntetés behajtható nem volt. így lett ellene ezért, az 1S82. évi XLIV. t.-e. 108. §-a alapján a jövedéki kihágási kereset megindítva. Ezen Nagy Géza által, a pénzügyigazgatóság nevében inditótt keresettel a kolozsvári törvényszék a pénzügyigazgatóságot elutasította azon oknál fogva, mivel a bélyegröviditésre a pénzügyigazgatóság nyújtott alkalmat, azon mulasztás ival, hogy bélyegárulásról nem gondoskodott, de azt a titkár nyomban megfolyamodta, záporeső módjára szórta abban az ügyvédi karra gyanúsítását, rágalmait s annak folytán a ko'ozsvári kir. tábla öreg kartársunkra 30 napi elzárást mondott ki. Vegyesek. A kecskeméti ev. ref. jogakadémia, e több, miut 50 éves (1836-ban alapíttatott) és sok viszontagságon keresztülment tanintézet fenmaradása és megszilárdulása, Kecskemét város közönségének a tanügyek iránt nemesen buzgólkodó s az iskolák fentartásához már is évi 80,000 írttal járuló áldozatkészsége folytán legújabban biztosítva lön az által, hogy a városi törvényhatóság f. hó 12-én tartott közgyűlésében az általa eddig fentartott s 1,400 frttal, ötödéves pótlékkal és rendes nyugdíj-jogosultsággal dotált négy jogeanári tanszékhez még egy ötödiknek fentartását és javadalmazását is átvállalta. A városi közönség emez újabb áldozata lehetővé tette azt, hogy a kecskeméti ref. egyház és a dunamelléki ref. egyházkerület, az intézet összes dologi kiadásainak fedezésén kívül fentartott három jogtanán tanszék eddigi 1,200 frtnyi dotatióját szintén 1,400 frtra emelhessék föl, ötödéves pótlékkal lássák el s tanáraiknak nyugdíj igényeit biztosítsák, A kérdés ilyetén kedvező megoldása folytán a jogakadémiai igazgatótanács f. hó 14-én tartott üléséből, a jogakadémián jelenleg üresedésben lévő két tanszékre a pályázatot meg is hirdette. Üresedésben vannak: a római jogi tanszék, melynek melléktárgya a nemzetközi jog s a büntető jog-bölcsészeti tanszék, melynek melléktárgya a bölcsészeti erkölcstan. Mindkét tanszéket Kecskemét város törvényhatósági bizotts. közgyűlése választás útján tölti be. Javadalmazás: 1,200 forint törzsfizetés, 200 frt lakbér, a törzsfizetés 50% át képező és 300 frtig emelkedő ötödéves pótlék a városi törvényhatósági nyugdíjintézetben rendes nyugdíj-jogosultság, valamint a befolyó tandíjés vizsgadíjakból egy-egy rendes tanárt megillető osztalék. Pályázhatnak, a kik jogtudori oklevéllel bírnak. Pályázati határidő f. évi szeptember 7-i k e. A megválasztott új tanár köteles lesz tanszékét f. évi szeptember 15-é n elfoglalni, a mikor is összes javadalmainak élvezetébe lép, de csak egy évi próbaidő leteltével fog véglegesítetni, vagy pedig a tanári hivatás betöltésére alkalmatlan volta esetén minden végkielégítés nélkül felmentetni. A pályázati kérvények, rövid életrajzzal s a tanulmányokat, minősítést és esetleges hivatali alkalmazást igazoló okmányokkal felszerelve, f. évi szeptember 7-ig dr. Szeless Józsefhez, mint a jogakadémiai igazgatótanács elnökéhez küldendők be Kecskemétre. A beiratások a jogakadémián szeptember 1 —8-áig, a vizsgálatok szeptember 1—15-ig tartanak. Egész évi tandíj 30 frt; félévi tandíj 15 frt. Tápintézeti díj egy hóra 7 frt. A kormaximum a bírói karban. Az olasz bírósági szervezeti törvény 202. §-a, a mely a 75 éves koron túl a bírót a szolgálatra képtelennek tekinti, eddig is és most is folytonos kritikának képezi tárgyát, mely mindannyiszor megélénkül, valahányszor jeles szellemi képesség, tudomány és hivatalos állásuk által kitűnő egyéniségek sújtatnak általa. A minap a legmagasabb rangúak közül Viglianit, a firenze-i semmitőszék elnökét érte; utána Mirgliat a római elnököt, és a napokban a nápolyi elnökre Mirabellire kerül a sor. Ezen utóbbi város ügyészeinek fegyelmi tanácsa azonban, mely f. év február hóban ülésezett, a következő határozatot hozta : »Tekintettel arra, hogy a bírósági szervezetről szóló törvény 202. §-ának nemsokára c Excellentiája Mirabelli elnökre történendő alkalmazása sokkal inkább még mint az ezt megelőző esetekben, melyekben a nápolyi semmitőszék tisztviselőire alkalmaztatott, sajnálatos lenne, mivel Mirabelli elnök ur mindnyájunk egybehangzó véleménye szerint ezen legmagasabb tisztjét méltósággal, igazságosan, tudományosan, bölcsen és erélyesen, mindezekben soha senki által fölül nem múlva intézte, intézi és intézné továbbra is: folyamodik az igazságügyminister úrhoz, javasolná a parlamentben a törvény ezen rendelkezézésének módosítását, melynek eredményeként a nápolyi legmagasahb magistratus jeles elnökét méltó büszkeséggel továbbra is megtarthassa.« Ugyancsak hasonló határozatot hozott kevéssel rá az ügyvédi testület gyűlése. (»Rivista Penale.«) Differentiális ügyletek érvényessége. A német birodalmi törvényszék 1892. jan. 30., 1892. febr. 20. és 1892. márcz. 11. napjain hozott határozataival kimondta, hogy oly esetben, midőn bebizonyítható, hogy a felek már eleve — nyíltan vagy hallgatóan — beleegyeztek abba, hogy valóságos szállítás nem szükséges és az ügylet kizáróan az árkülönbözetre vonatkozik : az ügylet érvényes és a turpis causa, ill. naturális obligatio kifogása ki van zárva. Hatáskör megállapítása méregtartalmú szereknek orvosi vény nélkül v.dó hasznalata és elhullott állatok eltakarításának elmulasztása miatt indított ügyben. A kir. minisztérium a K. Kálmán világosi lakos gyógyszerész ellen méregtartalmú szereknek orvosi vény nélkül való használata és a telkén elhullott állatoknak el nem takarittatása miatt indított kihágási ügyben a világosi kir. járásbíróság és Arad vármegye világosi járásának főszolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1892. évi január hó 19-ik napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, következőleg határozott: Jelen ügyben a további eljárás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentés szeriut K. Kálmán vádoltatik azzal, hogy a kellő elővigyázati intézkedések megtartása nélkül bitang kutyák elpusztítására mérget szórt szét s hogy az elhullott kutyák eltakarításáról nem gondoskodott, sőt hogy azokat szomszédja telkére dobta. Az eddigi vizsgálat adatai, nevezetesen magának a vádlottnak beismerése által igazoltatott azon körülmény, hogy vádlott a méregszert orvosi vény nélkül s a nélkül használta, hogy annak kitételét a járás főszolgabirájának bejelentette s ez utóbbitól a kitételre engedélyt nyert volna s vádlott azzal védekezett, hogy mint gyógyszerész, a méregszer használatára sem orvosi vényt, sem főszolgabírói engedélyt nem volt köteles kieszközölni. A bíráskodás tárgyát ezek szerint két kérdés képezendi. Az egyik kérdés az, hogy K. Kálmán gyógyszerész a mérges tartalmú szerek készítésére, tartásira és elárusitására nézve kiadott rendeleteket a rendelkezése alatt álló méregszernek önkényü használata által megszegte e s hogy ebből folyólag a K. B. T. K. 108. §-a 4-ik pontjában körülirt kihágást elkövette-e? Az elbírálandó másik kérdést pedig az képezendi, hogy K. Kálmán az elhullott kutyák eltakarítására nézve fennálló s a K. B. T. K. 124. íjában foglalt rendelkezéseket megtartotta e s ezek megszegése által nem követte-e el az ugyanezen szakaszban körülírt kihágást. Az 1879 : XL. t.-c. 108. §-ában körülirt kihágás elbirálására az 1880 : XXXVII. t.-c. 39. és 40. §-ai által a kir. bíróságok hatáskörébe, az ugyanazon t.-c. 124. §-ában körülirt kihágás elbírálása ellenben ugyancsak az 1880: XXXVII. t.-c. 40. §-a által a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva. Tekintve pedig, hogy azon esetben, ha részint bíróság, részint közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó büntetendő cselekméuyek terhelnek ugyanazon egy egyént, mindkét rendű cselekményre nézve az 1880. évi augusztus hó 17-én 38,547. sz. alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet 17. §-a és az ugyanazon hó 15-én 2,265. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri szabályrendelet 10. §-a értelmében a kir. bíróságok vannak hivatva eljárni: a most szóban forgó mindkét cselekmény elbírálását a kir. bíróságok hatáskörébe kellett utalni. (1,485/1892. I. M. sz.) Sjnritista szédelgés büntetendő csalást képez-e? A l>er Iini bíróság a minap igenlőleg válaszolt. Töpler Hermina azzal volt vádolva, hogy mint médium ismételten csalásokat követett el, mert elhitette, hogy a halottak szellemeivel érintkezésbe tud lépni és ebbeli tevékenységét megfizettetvén, jogtalan vagyoni haszonra tett szert. A vádlottnő a tárgyalás során is erősen állította, hogy a szelletnekkel kopogtatás és irás által érintkezni tud, sőt azok némelykor beszélnek is általa. A biróság ezt már azért sem akarta elhinni, mert a vádlottnő egy régebbi spiritista bűnperben, melyben mint tanú eskü alatt kihallgattatott, kénytelen volt részletesen elmondani, mikép készülnek az ő spiritista mutatványai. Valamennyi tanú kijelentette, hogy bár belépti díjakat fizettek, károsultaknak nem tekintik magukat, mert csak nem kívánhatták, hogy vádlottnő »ingyen« mulattassa őket. A törvényszék ennek dacára annyira közveszélyesnek tekintette a már 20 év óta működő vádlottnő szédelgéseit, hogy 2 évi fogházat mért rá. Ügyvédi vizsgálat Amerikában. Hogy miképen gondolkoznak az amerikaiak az ügyvédről (no már t. j. az amerikaiakról), érdekesen illusztrálja a következő szatíra, melyet a »Pozs. Sz.«, a legtekintélyesebb amerikai lapok egyikéből (Newyork Herald) közöl. Egy ügyvédi vizsgálaton a censor kérdi a jelölttől : Dohányzik ön ? Igen, uram. Kérdés: Adhat ön nekem egy szivart ? Igen, uram! Kérdés: Nos hát, mi egy jó ügyvéd első kötelessége? Felelet: Hogy számlái a lehetőleg borsosak legyenek. Kérdés: Nagyon helyes. Hát még ? Felelet: Hogy kliensei számát szaporítsa. Kérdés: Mikor változik önnek klienséhez való viszonya ? Felelet: »Midőn neki költségeimet fölszámítom*. Kérdés: »Magyarázza ön jobban ki magát.« Felelet: Mi akkor ellenséges viszonyban állunk egymáshoz,