A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 37. szám - A Curia és a táblák működése. 1. [r.]. (A curiai birák tevékenysége 1882-1891. évtizedben.)

Tizenegyedik évfolyam. 37. szám. Budapest, 1892. szeptember 11. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratuk vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendük. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP U IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIK KÉPVISELEM A MAGYAR ÜGYVÉDI, 811, liGÍÉS/l ÉS KÖZJEGYZŐI KAI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr fél » 3 . — » egész » fi » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványn>al küldendők. TARTALOM: A Curia és a táblák működése. I. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — A vakok jogi cselekvéseinek hatályáról. Irta: Gyarmathy Ernő, kir. közjegyzői jelölt Nagy-Enyeden. — Belföld. (Az új budapesti kir. táblai elnök székfoglalása. — Teljes ülés a győri kir. táblán, — Lelet miatt börtön.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA : Apró emberek. Irta : Kálmán Lajos, kir. járásbiró Moóron. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A »,Tog törvénytára* t. előfizetői jelen szdmunkkos mellékelve veszik a f. évi törvénycikkek ig. és 20. ívét (2S 9—320. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A Curia és a táblák működése (A curiai birák tevékenysége 1882—1891. évtizedben.) Irta: Dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. Azon mozzanatok, melyek a bírósági testületek s különösen a legfelsőbb fórum bíráinak működésében s tevékenységében összpontosulnak, nem csekély jelentőséggel bírnak az igazságügyi politika irányzatára. Azért is nem csekély figyelmet igényelhetnek ama változások s újítások is, melyek valamely államban a codificatio műveletein kívül a bírósági szervezetben, a bírói szám emelésében, a személyzet változtatásában előállíttatnak s a melyek a bíráskodási tevékenységgel közelebbről kapcsolatba hozhatók. Ezen mozzanatokat s alakulásokat fogjuk most vizsgálat alá venni a lefolyt 10 év köréből, a mely időszak alatt némely codificationalis, nem épen gyökeres újítások mellett, a semmitőszék eltöröltetett és az egységes legfelsőbb ítélőszék, a Curia nevezet alatt visszaállíttatott, egyszersmind ennek személyzetében tetemes szaporítások eszközöltettek; s a nyugdíjazás úgyszólván rendszeresen alkalmazásba vétetett. Es azon kérdést állítjuk fel, hogy ezen változások a statisztikai ügykimutatásban nyilvánuló hatásnak mily mozzanatait tüntstik fel a legfelsőbb forumok működésében ? A legfontosabb, a minek hatályát vizsgálnunk s mérlegelnünk kell, ama mozzanat, a mely ezen évtized alatt a Curia birói létszámának szaporításában áll s a melyet a felebbezett ügyek sokasodásán kívül maga az egységesítés művelete is szükségessé tett. A Curia bíráinak szaporítása 1882. után folytonosan tartott. Mig 1883-ban csak 71 biró működött a Curián, a lefolyt 1891. évben már 90 biró képezte a létszámot. Fokonkint emelkedett idáig. Az 1884-—1885-ki létszám 73-ról 1887-ben 77-re szaporittatott; 1889-ben 78-ra, 1890-ben 83-ra. Magának az évenkénti ügybejövetelnek terjedelmével ezen személyzeti szaporítás nem állt kellő és szükségképi arányban. Az ugyanis, eltekintve az 1882. év 28l/« ezernyi bejövetelének kivételes nagy ügyszámától — 1883-ban 222/s ezer számot képviselt — és ez 1891-ben csak 23L/2 ezerig szaporodott. Egy ezret sem tesz ki a különbözet; maga a birói szám 19-el növekedett. 1888—89 — 90. években nagyobb volt a bejövetel — meghaladta a 25 ezret — mi azután az elintézendő ügyek összegét 24 ezerről (1884-ben) és 23 ezerről (1885-ben) 32 és 33 ezerre emelte fel 1889—1890. években. Lapunk mai száma Ezen nagy birói szaporítás közelebb hozott bennünket némileg kisebb mérvben ama normális jogállapothoz, melyben a legfelsőbb fórum, de általában a felebbviteli fórum egyes bíráinak nem kell hetenkint tömeges ügyszámot bejelenteni s évenkint százakra menő ügyeket tanulmányozni és ítélkezésre feldolgozni s bejelenteni, a minek természetesen a judicatura alaposságára nagy befolyása van Ezen javulást mutatja az, hogy 1882. évben átlag minden curiai biróra 345 elintézés jutott, 1883-ban 395. Ellenben 1889-évben, midőn már 78 volt a birói létszám, az átlagos elintézések összege leszállt 308-ra; 1890-ben 83 biró mellett: 303-ra és 1891-ben 90 biró részvéténél 265-re. Azonban, midőn az ügybejövetel csökkent és az elintézendők összege kevesbedett, mint 1884—1886. években, midőn utóbbiak csak 23 — 25 ezret tettek ki, akkor 71- 73 bírói létszám mellett is egy biróra átlag csak 279—253—^94 elintézés jutott. Ugyanezen változást észlelhetjük, ha külön az egyes birák működésének eredményeit vizsgáljuk az elintézések öszszegeiben. Mig 1882—1883. években az öt-hatszázas elintézések a curiai bíráknál nagyobb számban fordulnak elő : addig 1889— 1891. években csak a négyszázasok jelentek meg számosb bírónál s az ötszáznyi elintézés ritkán, kivételesen fordul elő. így 1882. évben 600-on, 650-en túl 7 biró referált ügyeket; 500 s 550-en túl 8 biró és 400—450-en felül 16; 300—350-en túl: 15; 200—250-en túl: 11 biró. 1883. évben 500-on túl 600 ig 18 biró referált; 400-on túl pedig 480-ig nem kevesebb mint 25. 350-től 400-ig 11 biró; 250-től 30(J-ig 7. 18-U-ben 2 biró referált 600-ig; 500-ig 5 biró; 400 s 450-en túl 5; 300-on túl 21; 300-ig 27. Ezen tevékenység 1891. év felé tetemesen megváltozott s megcsökkent. Már 1888-ban ötszázas referáda csak kivételkép 3 fordult elő s ezek is a büntető osztályban; 400-on felül 11 volt; 300-on túl 14; 250-en felül 12; és 200-nál nagyobb referáda 13 volt. 1889. évben ötszázas bűnvádi referáda 2 volt; 400-on túl 14, mind bűnvádi; 350—400-ig 14; 300—350-ig 13; 250—300-ig 13; 200-250-ig 6. 1890. évben 500-nál nagyobb referáda büntetőügyben 3 fordult elő ; 400 és 450-en túl 7 biró referált, mind büntető tanácsokban; 350—400-ig 20, ezek közt 9 polgári; 300-on túl 8, ezek közt 6 polgári; 250-en túl szintén 8; 150—200-ig kettő referált; 100-on túl pedig 6. 1891. évben, kivévén a mindig nagyszámú váltóperbeni referádát, ötszázas egy fordult elő bűnvádi ügyben; 400-as is csak 2 volt, szintén bűnvádi; 350—400-ig 15; 300-on felül 23 biró referált; 250-nél nagyobb referáda 8 volt; 200—250-ig 11; 150-200-ig 8 ; 100-on túl 150-ig 8; 100-on alul pedig 9 biró referált. Különben már 1887-ben, a mikor a birói személyzetben való változások napirendre kerültek, csökkent az egyesbirói referádák összege. A polgári perekben — kivévén a váltóperek referensét — egyik biró sem referált 400 pert. A bűnvádiakban is csak 4 biró jelentett be négyszázat egészen 440-ig. Mindkét osztályban 350-en túl 9, továbbá 300-350-ig 12, 250-től 300-ig 8, 200 s azon túl 17, 150—200-ig 7 és 100—150 közt 3 biró jelentett be; 100-on alul 12 biró maradt. Ezen évtized folyamából általában figyelmet kelt azon tapasztalat, hogy a büntetőjogi referensek rendesen többet jelentettek be, mint a polgárjogiak. I- oldalra terjed.