A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 34. szám - Országos ügyvédgyülés Győrött. Első nap

Tizenegyedik évfolyam. 34. szám. Budapest, 1892. augusztus 21. Szerkesztőség: v., Rndolf-rakpart S. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) u \mim mm\m wmmm i mm OervÉni, BIBÓI, IGTESZI ÉS KÖOT/ÓI m Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél ou'é>z 3 » — 6 » Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautal váii> n> al küldendők. TARTALOM : Országos ügyvédgyülés Győrött. — A büntető törvénykönyv revisiójáról. Irta: Polgár József, vámos-mikolai járásbirú. -Sérelem. (Végvidéki igazságügyi miseriák Irta: V é g v i d é k i.) — Vegyesek. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Curiai és táblai értesítések. — Kivonat a »Budapesli Közlöny«-ből (Csődök. — Pályázatok.) — Hirdetés. A »>Toff tör vény túr a« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi igazságügyi rendeletek 5. ivét (65—80. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Országos ügyvédgyülés Győrött. Első nap. (Aug. 14-én.) Magyarország ügyvédi kamarának túlnyomó többsége megkezdte f. hó 14 én tanácskozását a programmjára kitűzött tárgyak felett a megyeház nagytermében. Az első napnak meglehetős mozgalmas képe volt. A tanácskozások délelőtt igen viharosakká, majd zavarosakká váltak s egyátalán kidomborodott az a tünet, hogy ez a sok okos ember most egyenkint mind okosabb akar lenni a többinél s annyira tudója mindenki a tanácskozási rendnek, hogy folyton a;:t magyarázza s ezenközben az idő is elvész, a rend maga is felbomlik. Az elnök csendes szavát és lágy magatartását már-már elborította az inditványok, hozzászólások és distingválások szapora árja s öt percre fel kellett függeszteni az ülést a legelső tárgy határozatának vajúdása közt. Szünet után dr. Beliczay Elek elnököt E r r e th János országgyűlési képviselő, alelnök váltotta fel, kinek erélyes vezetése mederbe szorította a további tárgyalásokat. A kamarák szószólói igen érdekes és változatos vitákat folytattak s mint alább látjuk, nagyon elevenen tapogatták ki tárgyaikat. Legfontosabb határozata volt mindezek mellett az, melyben kimondta az értekezlet, hogy a most hozott határozatokat véglegeseknek tekinti, azok hozatalára a megjelent kamarákat illetékesnek tartja s a később összehívni tervezett átalános ügyvédi congressust — melyről a kőnyomatosok tegnapi hirei szerint mint befejezett tényről beszélnek — ' szükségtelennek és fölöslegesnek jelenti ki. A napirend egyes tárgyait az értekezletet összehívó ! győri kamara kijelölt tagjai készültek előadni. S épen ebből keletkezett, a kezdet kis zivatara. Mikor az első előadó fel- j olvasta tárgyáról irt tanulmányát, az értekezlet egy tagja a j sok tárgyú gyűlés lefolyásának gyorsítása céljából azt java- ! solta, hogy az elméleti fejtegetések mellőzésével a referensek szóbeli rövid indokolásban terjeszszék elő ügyeiket, így több j idő maradhat a megvitatásra is. Ezen az előkészítő bizottság kijelölt előadói megütköztek s visszaléptek az előadási tiszttől. Ez a*kis zavar azon- ] ban, mely egyik részről a gyöngédtelenség egy halvány vonását, másik részen az érzékenykedés egy jelét viselte külső J kinyomatán, később kiegyenlítődött. Délelőtt 9 óra volt, midőn Beliczay Elek dr. a győri j kamara elnöke a gyűlést megnyitotta. »Az igazságszolgáltatás terén alkotott törvények, úgymond egyebek közt az elnök, a mióta az 1875. évtől kezdve a kamarák ! megalakultak, részben oly irányban tűntek fel, melyek egyrészt a | jogkereső közönség, másrészt az ügyvédség érdekeinek kielégítését célozták. Tudvalevő az, hogy 1875. óta az ügyvédi kamarák évenkint megtették fölterjesztéseiket a kormányhoz, de azok a panaszok | nagy részben nem nyertek orvoslást. Nem szenved kétséget, hogy I Lapunk mai száma mi ügyvédek nem önző cél felé tartottunk és nem azért működtünk, hogy magunknak e téren vívmányokat szerezzünk, hanem hogy a nagy közönség érdekei minden körülmények között kielégíttessenek és ez által az ügyvédi kar tiszte kellőkép méltattassák. Távol áll tehát tőlünk, hogy talán mi a helyzetet kizsákmányoljuk, vagy ez által magunkat, fölénybe hozzuk és saját anyagi érdekeinket előmozdítsuk ; hanem igenis törekedni fogunk az utat megtalálni arra, hogy az igazságszolgáltatás terén létező intézményekben rámutassunk ama hiányokra, melyek orvoslást követelnek.« - Ezután a gyűlés tisztikarát választották meg közfelkiáltással. És pedig elnök: Beliczay Elek dr. (később Erreth János), alelnök Erreth János országgyűlési képviselő, a pécsi kamara elnöke, jegyzők M a y e r Lajos dr., Legény Béla dr., I n k e y Béla dr. és K i s Jenő győri ügyvédek. A megalakulás után Beliczay elnök tudomására hozza a gyűlésnek, hogy az ország 27 kamarája közül 23 teljesen egyetértett a győri kamata tendenciájával s Írásbeli Ígéretet tett, hogy az értekezleten képviselteti magát. A 23 kamara közül a z o nban csak 17 küldölt képviselőt, névszerint: Debrecen: Kola János dr. kir. tanácsos, kam. elnök. Eger: Horváth József. Eperjes: Sztechla János dr. Gyulafehérvár: Hollaky Imre kam. elnök, Farkas Béla, Garl Béla dr. Kolozsvár: Fischer Lajos dr. Nagyvárad: Hatky Endre kam. elnök, Berkovics Ferenc dr. Pécs: Erreth János országgyü'ési képviselő, kam. elnök, Szautter Gusztáv, Miklós István, Jobszt László dr., Nick Alajos dr., Rátkay László, Szakszón Gyula és Krasznay Miklós dr. Pozsony: Moleez Dániel. Szabadka: Pankovich Andor kam. titkár. S z a t m á r : Nagy Elek, Nagy József, Nagy Endre. Szeged: Rósa Izsó dr. kam. elnök, Végmann Ferenc. Székesfehérvár: Ráday Lajos dr. Szombathely: Eredics Ferenc dr. h. elnök. Sopron: Berecz Ábel. T e m e s v á r : Komis Géza, Vértes Adolf dr. Zalaegerszeg: Varga Lajos és Hajik István. Ezután megkezdődött a vita, melynek napirendjét annak idején szórói-szóra közöltük. A gyűlés a tárgyalást a 8. és 9. pontnál kezdte meg, miután ezeknek megvitatása kihat a többi kérdésekre. E pontoknál Krausz Miksa győri ügyvéd, előadó szólalt föl. Hoszszabb megokolás után a következő határozati javaslatot terjesztette az értekezlet elé : 1. Az értekezlet mondja ki, hogy hajlandó ugyan minél többször, sőt ha lehet, évenkint ilyen ügyvédi gyűlés egybehivása által tömörülni és sérelmeiről, óhajairól értekezni ; 2. azonban a jelf;n értekezletnek határozatai, mint a magyar ügyvédi kamarák többségének határozatai a véglegesség jellegével birnak. 3. Ezekből kifolyólag ma csakis ama kérdések fölött határozzunk, melyeknek gyakorlati megoldása fontos, sürgős és célirányos ; a többiek vétessenek le a napirendről és tűzessenek ki egy új értekezlet napirendjére. 4. A hozott határozatok tárgyában pedig választassék egy szerkesztő bizottság, hogy esetleg a jegyzőkönyv melléklésével a képviselőháznak és az igazságügyrainiszternek memorandum alakjában átnyújtsa a kar sérelmeinek jogos hangsúlyozása mellett. 5. A memorandum közöltessék az összes hazai kamarákkal a mozgalomnak saját körükben való folytatása végett. M i k e Károly komáromi ügyvéd az előadóval szemben a következő határozati javaslatot nyújtja be : »Mondja ki az értekezlet, hogy az általa sürgőseknek talált igazságszolgáltatási reformokat kijelöli s azoknak törvényerőre juttatása céljából országos kongresszust hí össze, melv hivatva lesz kijelölni azt a további utat, mely az ügyvédi érdekéknek a jó igazságszolgáltatással karöltve járó fejlesztése és tökéletesbitésére vezet.« Varga Lajos, Tauber Károly, Komis Géza, S z igethy Antal, Fischer Lajos dr., Leszlényi Imre dr., Löv«nfeld és Nagy Lajos dr. ügyvédek rövid felszólalása után Hajik István zalaegerszegi ügyvéd szólalt fel, ki határozottan ellenzi az országos kongresszus egybehivását s a következő határozati javaslatot nyújtotta be: »Az értekezlet hozzon végleges határozatot, ter® oldalra terjed.