A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 3. szám - Uj birósági szervezet

Tizenegyedik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1892. január 17. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart:i. >./.. Kiadóhivatal: V.. Rtidoll-iiikjmrí s/. Kftliratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR, ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) IAP ti IGWI ÉRDEKEINEK KEPilSEEEIfRE A HAG1TAR ÜGYVÉDI. 10, ÜGYÉSZI ÉS (OWI ül Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Di'. RÉVAI LAJOS — Di>. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : ncgyt-ri évre 1 frt 50 kr. léi » 3 — » esré-z » (»»—'» Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványukat TARTALOM : Uj birósági szervezet. Irta : B ö 1 ö n i László, bánfti-hunyadi ügyvéd. — Büntetőjogi controversiák. Irta: Dr. Apáthy Gyula, kir. I alügyés/ Szegeden. — A kereskedő mérlegkésziiési kötelessége keres- 1 kedelmi és büntetőjogi értelemben. Irta: V a g á c s-R á c z Flóris, l budapesti fenyitötörvényszéki könyvszakértő, budapesti ügyvéd. — Az árverési vevő birtokbahelyezése. Irta : Gyarmathy Ernő kir. közjegyzöjelölt N.-Enyeden. - Helföld. (Erdély panasza a gyakorlati birói vizsgálat szabályozása ellen. — Megint a bpesti ügyvédvizsgáló bizottság.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A házassági jogból. Kérdés. ' Irta : Böszörményi Géza, n.-váradi ügyvéd ) — Sérelem. (Tiszafüredi uyomor. Irta : Egy a sok közű 1.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) 1892. január hó 1-től űj előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó végével lejárt, s még nem hosszabbittották meg előfizetéseiket, tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítására. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinknek az eddig megjelent számokat megküldhetjük. A ..Jog Törvénytára" 1892. évfolyamára még min- , dig elfogadunk előfizetéseket. Előfizetési ára: 2 frt egész évre egyszerre beküldve. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt - kr. 1 Egész évre 6 frt — kr. V sjogc kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. A »Jo(f törvénytárti« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az ISQI. évi törvénycikkek íj. és ió. ivét (215—246. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül \ hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Uj birósági szervezet. Irta : BOLONI LÁSZLÓ, bánffy-hunyadi ügyvéd. A törvénykezési eljárás rendezését és reformálását célzó működések sikere első sorban attól függ: vájjon kellőleg számba vétetett-e az az alap, a melyre és az a keret, a melybe alkotásainkat fel. illetve beépíteni akarjuk. Az alapot és a keretet a törvénykezési eljárás rendezéséhez a birósági szervezet adja. Több bajt okozott és fog még okozni ezután is a gondolkozó egyéneknek reform törekvéseikben annak megállapítása, hogy milyen bíróság ítéljen, mint a mennyit okoz annak megállapítása, hogy a birósági hogyan ítéljen. Az itélet józanságát nyilvánvalóvá teszi J s érvényesítését elősegíti közönséges velünk született emberi érzet; de a birói szervezet helyes megalkotása társadalmi szükségleteink figyelmes és eszélyes számbavételétől függ. 1 A bíróság Ítéletének alapja állandó és örök, a mint állandó és őrök maga az igazság, mely mindennemű itélet alapját kell hogy képezze ; a bíróság szervezetének alakja ellenben változó és ideiglenes, a mint időnkint változnak a társadalmi szükségletek és institutiok s ezekkel együtt az emberek gondolkozásai. Szóval: igen könnyű dolog a bíróság ítélkezését helyes irányban tartani, de módfelett nehéz a bíróság szervezetét helyes alapra f e k t e t n i. Az ítélkezés milyensége az emberi társadalom folytonos fejlettsége következtében már századok óta biztosítva van; de a birói szervezet megállapítása kérdésében napról-napra Lapunk mai száma fokozódó zavart tapasztalunk. Nem ismerte a dolgot, a ki azt állította és nem ismeri, a ki azt állítja, hogy a kormány a dolog könnyebb végét fogta akkor, mikor első sorban a hatósági szervezet rendezéséhez fogott, a kir. táblák szétosztását é' vényre emelvén, a helyett, hogy az eljárás codificálásával az ítélkezés milyenségének javítására törekedett volna előbb. A bírósági szervezet megállapítása nagyon-nagyon nehéz kérdés. Én ugy fogok distingválni és bizonyítani, hogy ezen nehéz kérdés megoldásának feladatát , megkönnyítsem mindazokra nézve, a kik e kérdés megoldásával elfoglalva vannak ; akár hivatalból, akár privát paszszióból. A birósági szervezet kérdését érinteni se lehet addig, a mig más két kérdéssel nem vagyunk tisztában és pedig világosan kell megállapítani: 1- ör. Vájjon társas vagy egyes bíróságokat szervezünk-e kizárólag, avagy társast is, egyest is vegyesen és pedig előre meghatározott elvek és szükségletek szerint ? 2- szor Vájjon a birói hatáskör alá tisztán contradictorius vitás eseteket sorozunk csak, melyek okvetlenül szükséglik az Ítélkezést, avagy nem contradictorius ügyek is szakértő biró elé bocsáttatnak bizonyos fontosságuknál fogva. I. A birói szervezet első alakja a »tömeg« volt; a tömeg kerítette kezére a többi hatalommal együtt a birói hatalmat és ítélni elevenek és holtak fölött. A társadalmi chaosból kibontakozott »tömeg« uralmának végén társulatok és testületek, illetve kasztok és osztályok vették magukhoz a birói hatalmat s midőn e/.ek sem tudták biztosan kezelni, átruházták esetenkint majd általánosai) az államhatalomra és manapság »ő Felsége a király nevében« itél minden biró. Magyarországon valódi contradictorius, tudniillik tisztán peres ügyekben mindig társas bíróság ítélt. A legparányibb ügy szolgabíró és esküdttársa elé tartozott, kik még azonkívül a legtöbb esetben kötelesek voltakmaguk mellé egy vagy több vármegyei nemes assessort is venni: a vármegyék és városi hatóságok bíráskodása nagytanácsokban történt; székek, kerületek és vármegyék táblái mind társas bíróságok voltak. Saját öröklött felfogásánál fogva, de meg a Mittermayer, Montesquien, Feuerbachféle eszmék terjedésénél fogva a magyar soha nem is gondolt arra komolyan, hogy még más bíróság is lehessen, mint társas bíróság. Nagyon közel kapom a bizonyítékot, itt van a bagatel új alkotású törvény, az 1877. évi XXII t.-cikk 5. §-a, mely a 20 frtnál kissebb összegű minutialis ügyeket társas bíróság hatáskörébe utalja, kimondván, hogy nagyközségben a biró a tanács egy tagjával és a jegyzővel, kisközségekben a biró az elöljáróság két tagjával kell hogy ítéljen. Elsőfokú bíróságunk a kir. törvényszék, társas bíróság; minden felebbviteli hatóságunk társas szervezettel bir. A társas bíróság alkalmazásának indokául hozzák fel a nagyobb alaposságot, a függetlenebb önállóságot, behatóbb szellemi képességet Az egyes bíróság és társas bíróság pártolói napjainkban a vita derekán állanak. A társas bíróság pártolói nagy többségben vannak igaz, de szerencsére csak numeráinak és az igazságügyi kormány józan és erélyes föllépése következtében — ha maga a kormány is akarja — elvesztik ponderantiajukat, mivel a valódi szakértők az egyes birósági rendszer pártolói között állanak. A szakértő elemek tudják azt, hogy az a jobb bíróság, a mely alaposan és gyorsan dolgozik, tekintet nélkül az egyes vagy társas minőségre. A laikus közönség pedig feledi, hogy már ma csakis szakértő birokról lehet szó, nem ugy, mint régen és hogy az egyes bíróság szakértelmének semmi szüksége sincs arra, hogy tudatlannak képzeljük ma is és képzelt tudatlanságát a társas szervezetben rejlő tömeg mennyiségével pótoljuk. 12 oldalra terjed.