A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 26. szám - Törvényjavaslat a fizetési meghagyásokról. (Vége.)

A J O Gr. 221 hagyatéki vagyont s még nem is volna esetleg egész biztonsággal eclatans a tkönyvi állapot. Ezek után kerülne az ügy bíróság elé, csak ide, mert megszüntetendő, hogy gyámhatóságok is hivatottak legyenek az örökösödési eljárást megindítani. A halálesetfelvételi ív, illetve leltár beérkeztével, ha előleges intézkedéseknek helye van, azok előrebocsátásával, az örökösödési eljárás elrendelendő. 1. Ha méhmagzat jeleztetik, kiskorúak, vagy gondnokság alá tartozók vannak érdekelve. 2. Ha örökösök nincsenek, illetve azok ismeretlenek, vagy ismeretesek ugyan, de lakhelyük nem tudatik, avagy távol vannak, de ez utóbbi esetnél meg volna a demarcationalis vonal húzandó, honnan túliak értendők távollévőknek. '!. Ha valamely érdekelt kérelmezi (ezek alatt értendők volnának nemcsak örökösök, de hagyományosok, özvegy, jelzálogos hitelezők, adósok, birtokutódok) s a kérelem az örökösök vagy az özvegy részéről abból is állhatna, hogy a halálesetfelvételi ivbeu adnák elő, miként a hagyatékot tárgyaltatni kérik, tehát részükről külön kérvényezés mellőzésével, mások azzal, leltár becsatolása mellett, esetleg a tekintetben, mi iránt érdekelve vannak. Az örökösödési eljárás megrendelésével az ügyiratok átteendők volnának az illetékes gyámhatósághoz, ha méhmagzat van, kiskorúak, gondnokság alattiak érdekelvék, ha az ismeretes örökösök tartózkodási helye nem tudatik, a kir. kincstári jogügyek igazgatóságához, ha örökösök nincsenek, vagy azok ismeretlenek, tudomás, gyámmegerösités vagy kirendelés stb., képviseletvallás, szóval előleges intézkedések megtétele végett, azután az iratokat, amaz a tárgyalás megtartása végett megküldené a hagyatéki biztosnak, emez visszaterjesztené a bírósághoz. Miután vannak esetek, hogy a halálesetfelvétel, leltározás alkalmával már biztosítási intézkedéseknek van helye, többek között, ha örökösök nincsenek, illetve azok ismeretlenek, vagy ismeretesek ugyan, de hollétük nem tudatik, ideiglenes vagy kínevezett zárgondnok alkalmaztatik a mondott esetekben, azoktól egyébkint. ha csak egyik vagy másik örökös tartózkodási helye ismeretlen, az érdektársaktól, vagy kérvényező jelzálogos hitelező, adós, birtokutódtól bekivánandó költségen, hírlapi közététellel 6 hónapra terjedő tárgyalási határidőt tűzne ki a bíróság a megbízott irodájába, az idézés kibocsátásával már meg lenne nevezve az ügygondnok, hogy esetleg az érdekeltek tudhatnák, kivel kell magukat érintkezésbe tenni s ugy idéztetnének, hogy nem jelentkezés esetén a hagyatéki eljárás a részükre kirendelt N. N. ügygondnokkal, a kir. kincstár képviselőjével, vagy az érdektársakkal, kérvényezőkkel lesz lefolytatandó. Egyebekben a kiküldött határozza meg a határidőket. Szabad választás hagyandó fel a tárgyalásokat helyszínén, vagy közjegyzői székhelyen tartani meg, a célszerűség az utóbbi mellett szól, sokszor tárgyalás alkalmával merülnek fel akadályok, miket sem a felek, sem a rendelkezésre álló adatok nem háríthatnak el, p. o. bírósági irattárakban kell utánnézni, előzményekre visszamenni, többször nem lehet egy alkalommal az ügyet rendezni, egyik vagy másik fél nem jelenik meg, nem egyeznek ki stb., az érdekeltek a kisebb dijat sem képesek fizetni, nem hogy a nagyobbat, hogy pedig a kiküldött közjegyző kiadásai több ügynél lennének feloszthatók, csak várnia kellene, míg több egy községbeli hagyatékban nyerne megbízást, különösen olyanokra volna kénytelen várakozni, a melyek után díj jár, mert ha díjmentesekért menne ki a helyszínére, a mik a hagyatékok legalább ',3-dát teszik, a mikben tehát kevésbé számolhat fel kocsibért s magát élelmezze is, ugy mentől előbb csődöt kérhetne aunál inkább, hogy másik '/3-da utáu a hagyatékoknak pedig nem fizetik a díjakat s minden kísérletezés dacára be sem is hajthatók, — de szükségképen emelendő minden központ, már pedig a felek székhelyrei beidézése, mit különben szivesebben fogadnak, egyéb teendőik is akad, mégis előmozdítja a forgalmat. Kimondandó, hogy ha az ügy tisztázása más hagyatékok együttes tárgyalását, vagy örökösöknek valamely körülményre meghallgatását teszi szükségessé, rendkívüli eszközök gyanánt minden előleges hivatalbóli megrendelés nélkül eszközölhető, hogy ha oly dologbani jog tartozik örökhagyó hagyatékához, a mely tényleg nem maradt, örökösök érvényesen adhassanak az illető birtokjogutód vagy jogosult részére tulajdoni vagy zálogjogtörlés, bekeblezési engedélyt, ha ismét oly ingatlan foglaltatik örökhagyó hagyatékában, mely tkönyvileg más tulajdona, szerzési okirat nincsen, a tkönyvi előző, ki eladta, elhalt, igazolt örökösei ha nincsenek? a kir. kincstár részéről megadható a bejegyzési engedély, kimondandó, hogy egyik vagy másik fel elmaradása esetén újabb tárgyalási határidő tűzendő ki, ha akkor sem jelenne meg személyesen vagy meghatalmazott által és pedig az oly érdekelt fél, kinek ellentétes jogeímeni öröklési igénye mellett kevesebb jogvélelem szól, ugy tekintendő, mint ki érvényesiteui nem kívánja, ha oly érdektársak többen vannak s azok közül maradna el valamelyik, ugy magyarázandó, hogy a megjelentek többsége előadásához szeriukezik, kivételt képezne mégis a phisicai akadály, mely esetben illetékes közege, hatósága, vagy elöljárósága utján a tárgyalás körülményeire meghallgaiható, ha azonban azon módon sem nyilatkoznék, magatartása a fenti értelemben mérlegelendő, ha pedig egy jogalapon álló kétségtelen I örökösök közül nem jelenne meg az egyik vagy másik ? öröklési | joga — a hányadhoz — ha közöttük bizonyító erővel biró, I írásbeli egyezség van, ahoz képest hivatalból fentartandó, kivévén ! ismét, ha kül- és belkellékekben hitelt érdemlő okirattal igazol| tátik, hogy örökségi igényéről lemondott, a midőn az veendő . tekintetbe. Ha örökösök által a hagyaték el nem fogadtatnék, vagy | arról családtagok (nem örököstárs) vagy hitelezők, avagy a kir. j kincstár részére lemondanak, ezek lehessenek örökös helyettesi | nyilatkozatot, ha ki sem venné át, p. o. túlterheltségnél fogva, hivatalból csőd elrendezésének legyen helye. Népünk, ha valamely család tagja elhal, sok esetben a családi egész vagyont kívánja rendezni, megengedendő volna, hogy a felmerült hagyatéki eljárás során az életben maradt szülő, testvér, vagy egyéb rokon, mint tkvi tulajdonostárs illetőségét oda ajándékozhassa, illetőleg osztályba bocsáthassa. ( tsztály vagy elkülönítés, a hagyaték mint perenkivüli elI járás folyamán, csak egyezségileg képzelhető, az osztályt s elkülönítést könnyítené, ha abba az osztatlan vagy arány szerinti tkvi tulajdonostársak is befolyhatnának. Tárgyalás befejeztével az iratok oda terjesztendők vissza, hounan a megbízotthoz érkeztek, az illető gyámhatóságok pedig, miután elbírálták az örökösi nyilatkozatot, vagy osztályegyezséget, átteszik a hagyatéki bírósághoz. Illetékes kir. járásbíróság adja át a hagyatékot, tehát ha , csak ingóságból, készpénzből, követelésekből vagy egyéb értékneműekből áll is, kivévén, a hol ingatlanok is foglaltatnak a tömegben és perreutasitásnak volt helye, vagy lemondás, egyezségi okirat csatoltatott és valamelyik fél nem jelent meg, vagy a lemondásnak, osztályegyezségnek ellene mondott, midőn tehát az ahoz képest vagy alapjáni hagyaték átadással, esetleg a meg nem elégedő félnek a perút felhagyandó, mely hagyatékokban az átadó végzéseket a kir. törvényszék hozza meg (az örökösödési per ott lévén megindítható), ugyanott azonban a hirdetményi eljárás utjáni örökjog igazolhatás megszüntetendő, a helyett inkább az volna a hagyatéki bíróságnál behozandó, hogy önjogúak, kik kétségtelen örökösök, a hagyatéki ingatlanok tulajdoni viszonya reudben van, az előbbi módon leltár, illetékuyugta, vagy egyéb adatok becsatolása mellett felszerelt, mindenre mint egy jegyzőkönyv, kiterjeszkedő (a halálesetfelvételi ív már beterjesztve lévén) folyamodással, egyenesen kérhessék a hagyaték átadását, tehát tárgyalás mellőzésével, mert az arróli jegyzőkönyv különben is csak ismétlése a folyamodásnak, hanem a kérvény közjegyző által lenne, nem ellenjegyezve, de láttamozva, irni nem tudóknál néviró is alkalmazva s a közjegyzőt azért nem mint kérvényérti ; szabad egyezkedés szerinti, hanem a hagyaték értéke utáni díj illesse. Egyszerű, gazdálkodó eljárás mellett s hogy nemcsak az örökösöknek, de más érdekelteknek is hozzáférhetővé tétetnék, kényszer nélkül is el lenne a cél érve, hogy alig maradna örökösödési ügy rendezetlenül. Törvényjavaslat a fizetési meghagyásokról. (Vége.) 13. ij. A 12. §-ban emiitett záros határidő eltelte előtt és ha e határidő alatt ellentmondás adatott be, addig, a mig folyamatba teendő ügyben kielégítési végrehajtás alapjául szolgáló marasztaló Ítélet hoza.ik, a végrehajtás csak a követelés bitositásáig terjedhet, minek folytán a lefoglalt ingóságokra, az 18bl : LX. t.-c. 104. §-ának eseteit kivéve, árverés ej nem rendelhető és nem foganatosítható és a végrehajtás folytán befolyt összegből a végrehajtató ki nem elégiihető, hanem az bírói kézhez teendő le ; a lefoglalt követelés a végrehajtatóra át nem ruházható (1881 : LX. t.-c. 123, í^.i a marasztalás tárgya a végrehajtató részére átadottnak nem nyilvánítható és nem utalványozható. (1881 : LX t.-c. 215. §.) A kielégítési végrehajtás elrendelése előtt beadott halasztó hatálylyal nem biró ellentmondás esetében ez a korlátozás a végrehajtást elrendelő végzésben mondandó ki ; a kielégítési végrehajtás elrendelése után az azt elrendelő bírósághoz beadott ellentmondásról pedig a kiküldött, illetőleg a megkeresett bíróság az ellentmondás beadása napjának közlése mellett haladéktalanul értesítendő azzal a hozzáadással, hogy a mennyiben az ellentmondás a végrehajtást rendelő végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt beadottnak mutatkozik : az elrendelt végrehajtás a fentebbieknek megfelelően csak a biztosításig terjedöleg foganatosítandó. 14. §. A követelés egy része vagy járulékai ellen használt ellentmondás által az egész lizetési meghagyás van megtámadva. Ha azonban a fizetési meghagyás több önálló követelés iránt bocsáltatott ki és a/ adó > kifejezetten csak a követelések egyikének vagy egynémelyikének mondott 1 ellent, a/, ellentmondás a fizetési meghagyást a többi követelések tekintetében nem érinti Több adóstárs közül ugyanazon fizetési meghagyás ellen egy adóstárs által emelt ellentmondás a többi adóstárs javára is szolgál ; azon korlátozással mindazonáltal, hogy az adóstárs ellen kielégitési végrehajtás elrendelésének van helye akkor : ha a fizetési meghagyásnak részére történt kézbe sitésétöl számított 15 nap alatt ö maga vagy valamelyik adóstársa ellentmondással nem élt és hogy az adóstárs ellen vezetett végrehajtás esetében csak a végrehajtást rendelő végzésnek részére történt kézbesitésétöl számított 30 nap alatt általa vagy valamely adóstársa által előterjesztett ellentmomlásI nak van a 12. §-ban megállapított korlátoló hatálya. 15. §. A fizetési meghagyás alapján kért végrehajtás elrendeléséie, | foganatosítására s általában a végrehajtási eljárásra — ideértve az eljárás i során használható jogorvoslatokat is — a 9 , 10. és 12. í;-okban foglalt eltérésekkel a végrehajtásra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. I 16. §. Ha a fizetési meghagyás kellő időben ellentmondással támad-