A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 2. szám - Az ügyvédi helyettesítés kérdéséhez

11 A J O Gh A budapesti királyi tábla összes ülése. Folyó hó 2-án tartotta meg a kir. itélö tábla összes ülését Vajkay Károly elnöklete alatt, a kinek meleg üdvözlő szavai után mindenekelőtt a bizottságokat alakították meg. Sorsolás utján alakították meg a fegyelmi b i r ós á g o t, melynek rendes tagjai: Major Kálmán, Hűvös Károly, Zsembery Kálmán, Sárváry Gusztáv; póttagjai: Horváth Ferenc, dr. Burg Lajos, Csiky József és Kársa László. A curiai és táblai vegyes alapítványi bizottság tagjai : Lipthay Kornél és Havas Károly rendes, Weber Ottó és lllyasevics Jenő póttagok. A táblai alapítványi bizottság rendes tagjai ugyanazok; póttagjai pedig Trux Hugó és Burg Lajos. A többi bizottságok, mint a telekkönyvi, birói és ügyvédi vizsgák bizottsága, részint elnöki intézkedés, részint pedig miniszteri kinevezés utján alakittatik meg. Hangsúlyozta az elnök, hogy az új birói ügyviteli szabályok értelmében egy nagy feladat vár a tábla birói karára. Figyelemmel kell kisérniök munkásságuk körében a törvények hiányait. Ő már fölkérte erre a tanácsokat, a melyek e tárgybani tapasztalataikat be is mutatták neki. Jövőben e feladat egy bizottságra fog hárulni, melyet legközelebb fogDak megalakitani. Vajkay Károly elnök ezután áttér a mult évi működés ismertetésére. A táblai statisztikát egészben »véve nem tartja örvendetesnek, mert a hátralék 6,502 darabra rug. Ha ezt összehasonlítjuk a táblák szétosztásakor, május 5-én fölvett állapotokkal, azt tapasztaljuk, hogy a hátralék 505 darabbal szaporodott. De van fényoldala is e statisztikának. A büntető-osztály május 5-én 1,038 darab hátralékot vett át, a mai hátralék pedig 497, — ugy, hogy 541 darab apadás mutatkozik. Ez a nagyon örvendetes apadás decemberben is következetes, mert e hóban 182 darab dolgoztatott fel, bár igen sok biró betegeskedett. Az úrbéri ügyek is majdnem mind fel vannak dolgozva s mindössze egy maradt a jelen évre. A hátralék inkább a polgári ügyeknél mutatkozik, melynek május 5-én átvett 3,626 darab hátraléka 4,291-re, tehát 005-el szaporodott. Még nagyobb a váltó osztály hátraléka melynek szaporodása 395. Ennek azonban meg vannak a természetes mentségei. A szétosztás előtt azt a teendőt, melyet most hat bírónak kellene elvégezni, tizenöt biró sem győzte, pedig a most május óta beérkezett ügydarabok száma több mint felét teszi ki a tavaly beérkezett ügydaraboknak. Kiemeli tehát, hogy a hátralékokért a birák közül senki sem okolható, mert ezek olyan pontossággal és odaadással felelnek meg hivatásuknak, hogy a közvélemény előtt is kész tanúságot tenni buzgóságukról, hogy necsak a tábla birái, de a világ is tudomással birjon róla. Hangsúlyozta az elnök, hogy az elnöki ügyosztály teendői is mennyire megszaporodtak, ugy hogy az elnöki titkáron kívül öt táblai jegyzőt foglal el a munka s még ezek is túl vannak terhelve. Három irányban szaporodtak különösen az elnökség teendői. A felügyeleti joggal jár a panaszok megvizsgálása, adatok beszerzése, határozatok hozatala, azok indokolása, a felek értesítése, stb. Második fontos feladata az elnökségnek a joggyakornokok előkészítése, azok kinevezése, beosztása, az előkészületi időnek figyelemmel kisérése. Harmadik feladata az, hogy a táblai kerülethez tartozó területen az írnoki, irodatiszti és segédtelekkönyvvezetői állásokra kijelöléseket tegyen. Ezekre nézve megjegyzi, hogy a jelölések helyett az elnök mindjárt ki is nevezhetné az illetőket s ez által meg volna kiméivé attól a nagy fáradságtól, mely a javaslattétellel jár. Mert ha a főügyésznek joga van kinevezni a segédszemélyzetet, a táblai elnöknek is meg lehetett volna adni ezt a jogot. Ezután közli a mult évi változásokat a birói kar keretében s kegyelettel emlékszik meg a tábla halottairól, különösen dr. B art ha Béla tanácselnökről, a kinek érdemeit meleg szavakkal emeli ki. Végül az elnök szerencsét kiván a tábla tagjainak az újévi működéshez. Sárkány József táblai alelnök köszönte meg ezután lelkes beszédben az elnök bölcs vezetését és szerencsekivánatait fejezi ki a maga, mint elnöktársai és a birák nevében s kívánja, hogy még sokáig vezethesse a tábla ügyeit. Végül H a v a s s Károly biró, a teljes ülés előadója referálta a folyó ügyeket. Nyilt kérdések és feleletek. Az ügyvédi helyettesítés kérdéséhez. (Felelet.) A »J o g« 1891. évi 52-ik számában megjelent kérdésekre következő véleményem van: 1. Beperelhető-e egy magyarországi ügyvéd költségeinek megfizetése iránt a bécsi ügyvéd, dacára annak, hogy a meghatalmazást annak (értem, a bécsi ügyvédnek) ügyfele irta alá ? Nézetem szerint a kérdésnek magának téves feltevés az alapja, mert a kérdésből s annak előző indokolásából azon következtetésre jut az olvasó, hogy a kérdező t. kartárs ur magát a bécsi ügyvéd helyettesének tekinti; pedig a jelen esetben a bécsi ügyvéd csak a közbenjáró (közvetítő) szerepét vitte, a ki semmiféle anyagi felelősséggel nem tartozik ; mert a jelen esetben is, mint általában mindenkor, az tekintendő ! meghatalmazónak, a ki az ügyvédi meghatalmazást ily minőségben aláirta és az tekintendő meghatalmazottnak, a kinek a meghatalmazó írásbeli meghatalmazványt ad, vagyis a kit meghatalmazványban meghatalmazottként megnevez. "A meghatalmazási I jogviszouy (szerződés) csupán a meghatalmazó és a meghatalmazott között jön létre. Ez esetben a kérdező t. kartárs ur a perbeli felperes ügyének ellátását magára vállalta a felperes i egyenes, vagyis közvetlen megbízása (meghatalmazása) alapján, ennélfogva a t. kartárs ur a perbeli felperes meghatalmazottjának tekintendő s díjainak és költségeinek megtérítését csakis az általa képviselt féltől ' követelheti (1874 : XXXIV. t.-c. 54. §.) annál ' inkább, mert a meghatalmazási terhes szerződés alapján csupán ' a meghatalmazó vállalt fizetési kötelezettséget. Ellenben a bécsi ügyvéd sem meghatalmazónak, sem helyettesítési megbízást adónak nem tekinthető; meghatalmazónak azért nem, mert meghatalmazást nem állított ki; helyettesitőnek pedig azért nem tekinthető, mert a perben felmutatott meghatalmazás nem^ az o j (a bécsi ügyvéd) nevére szól s abban a kérdező t. kartárs ur nincs a bécsi ügyvéd helyetteseként megnevezve és a keresetet nem signálta. Azon körülmény, hogy a bécsi ügyvéd vette fel a tényállást, beküldte a peres fél meghatalmazását s ennek nevében leve'ezett s közölte a felperes észrevételeit a periratokra vonatkozólag, semmiféle jogviszonyt nem létesített a bécsi ügyvéd S a felperesi ügyvéd között és nem szült oly kötelezettséget, melynek | alapján a bécsi ügyvéd a perben felmerült díjak s kiadások megI térítésére a felperesi képviselő részére köteleztethetnék. Hogy felperesi képviselő védencét nem ismeri s vele nem levelezett, hanem csak a bécsi ügyvéddel közlekedett, jogi szempontból ] egyáltalán nem bir fontossággal és a bécsi ügyvédre semmi kötei lezettséget nem hárit. Ez legfeljebb omissio diligentiae minimae, melyet felperesi képviselő a saját érdekében védencével szemben I elkövetett, mert nem élt abbeli jogával, hogy a képviselet elI vállalása előtt védencének vagyoni viszonyait kipuhatolta, kellő előleget követelt volna, vagy esetleg öt a vagyontalanok részérc fentartott kedvezmény megszerzésére és pártfogó ügyvéd kirendelése iránti lépések megtételére utasította volna. Az én jogi meggyőződésem tehát az, hogy a bécsi ügyvéd a felperesi költségek s díjak fizetésére igazságosan bíróilag nem kötelezhető, kivéve azon esetet, ha jótállást, kezességet, vagy fizetési kötelezettséget vállalt magára a költségekre vonatkozólag felperesi képviselő irányában. 2. A perben megállapított és a perenkivüli költségek a német-újvári törvényszék, vagy járásbíróság előtt érvényesithetők-e ? Ezen kérdésre, ha az elsőnek pendautjaként veszszük, a felelet egyszerűen az, hogy : egyiknél sem. Mint különálló kérdésre, az a válaszom, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §-a értelmében a meg nem állapított díjak peres ügyekben a per bírósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes I bírósága előtt érvényesíthetők. A megállapított ügyvédi díjak i iránti keresetek 20 frtig a községi bíróság előtt (Dtár XX. 15. sz.), 20 írton túl 50 frtig a járásbíróság, szolgabíró, békebiró előtt (1877 : XXII. t.-c. 1., 11. §., 1. pont; Dtár XX. 8. sz.)(j 50 frtem túl 500 frtig sommás úton a német újvári járásbíróság e'őtt (1881 : XIII. §. 1., 1874 : XXXIV. t.-c. 58. § Dtár XX. 8. sz.), 500 frton túl a német-újvári törvényszék előtt (az utóbb idézett törvények értelmében) érvényesíthetők. A meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek, ha a követelés peres ügyből származik, az összegre való tekintet nélkül az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §-ában megjelölt bíróságoknál inditandók. (Dtár XX. 8. sz.) Perenkivüli ügyekben meg nem állapított ügyvédi díjak s költségek iránti keresetek 50 frtig az 1877 : XXII. t.-c. szerinti eljárás alá tartoznak. (Dtár XXIII. 73. sz.) Váltóügyekben a per birósága illetékes az ügvvédi díjak megállapítására s megítélésére. (I. m. E. 1881. 2,851. sz. rend. 9. §.) Fekete István, S é r e1e m. * Panasz a győri kir. tábla ellen. A győri kir. táblához a budapesti kir. itélö tábla által a \ decentralisatio életbeléptetése alkalmával, tehát 1891 máj. hó 1-ső \ napján két, már az utalványozás stádiumában levő végrehajtási ügydarab tétetett át, melyek meg 1891. évi márc. hó elején lettek a komáromi törvényszék, illetve járásbíróság által a régi táblához I felterjesztve. Ezen ügyek, dacára annak, hogy törvény szerint sürgősen és soronkivül elintézendök lettek volna s dacára, hogy ugy a ! budapesti, mint a győri táblánál kellő indokolással kérvényileg külön -megsürgetve lettek, melyekből, illetve az ügyiratokból az is kivehető, hogy ezen végrehajtási ügyek egy még 187o. évben, tehát 18 évvel ezelőtt megnyílt hagyatéki ügy folyományai, — máig sem nyertek elintézést. * Ezen rovatban, programniunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem leszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó.