A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 21. szám - Az ügyvédség jövője külföldi képekben - Mizériák a nagy-enyedi kir. járásbíróságnál

84 A JOG. dékolt beigazolása, hogy vádlott a munkásokat figyelmeztette, hogy a május elsejét nem szabad megünnepelni, hogy a munkáskör zászlóját el kell tenni és hogy a munkásokat mindig csillapította, a jelen bűnvádi ügynek tárgyát képező vádbeli cselekménynyel összefüggésben nem'áll és mert a tanuk raegesketése ellen aggály fenn nem forogván, azok vallomásukra helyesen lettek megesketve. Alaki szabálytalanságot ekként a kir. töivényszék el nem követvén, a semmiségi panasz elvetendő volt. Az ügy érdemét illetőleg: Habár a vizsgálat során kihallgatott két tanúnak vallomása elegendő alapot szolgáltatott is a vád alá helyezés elrendelésére, ámde a vádbeli kijelentések a megtartott végtárgyalás folyamán a két terhelő tanú által nem egybehangzólag adatnak elő, mivel D. Mihály tanú külön alkalommal, H. Géza tanú ismét más alkalommal történt kijelentésekről tannskodnak. De eltekintve attól, hogy minden egyés cselekményre nézve, csak egyes tanúnak vallomása jelentkezik, egyik tanú sem állitja, hogy a kijelentések a munkásokra hatással lettek volna, vagy hogy a vádban hangoztatott kifejezések egyenes felhívást a bűntett vagy vétség elkövetésére foglaltak volna magokban. Tekintve tehát, hogy a két tanúnak vallomása együttvéve sem képezhet a tagadásban levő vádlott elitélésére megkívántató törvényszerű bizonyítékot, e szerint D. Mihály és H. Géza tanúnak vallomása nem nyújt oly adatot, mely a btk. 172. §-ának _'-ik bekezdésébe ütköző izgatás vétségének tényállását megállapítja, vádlottat ez indokoknál fogva a vád alól felmenteni kellett. (1891. nov. 2. 2,286. sz. a.)' A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 172. §-a második bekezdésének esetében is az izgatásnak egyenes íelhivásban kell nyilvánulni: tekintve, hogy vádlottnak a boltjában összegyűlt munkások előtt H. Géza tanú állítása szerint tett azon nyilatkozatában: »ha az uradalmak a munkát vidékieknek fogják kiadni s ki lesznek zárva a munkából: ekkor kénytelenek lesznek rátörni az urakra«, továbbá, hogy »nem kell engedni az uraknak : ha összetartanak (a munkások), akkor győzni fog:uak«, a tulajdon ellen a tulajdon megtámadására irányzott egyenes felhívás nem foglaltatik ; tekintve, hogy vádlottnak D. Mihály tanú vallomása szerint más alkalommal a munkások előtt tett azon nyilatkozatai: »ha összetartanak, mindent kivihetnek, az urak mindent megadnak, a mit tőlük követelnek, csak tartsanak össze, félnek már az urak«, továbbá, hogy »kellett az uraknak szivarra, a mit a szegény ember béréből levontak« s e miatt »persze, hogy hiába mennének panaszra a hatósághoz, mert azok is urak, ők is az urakkal tartanak és a szegény embernek nem fogják pártját« szintén nem képeznek egyenes felhívást, sem a tulajdon, sem pedig gyűlöletre a földbirtokos osztály ellen : ennélfogva a fentebbi kifejezések által vádlott az izgatás vétségét nem követte el; tekintve továbbá, hogy vádlott tagadása ellenében az sincs bizonyítva, hogy a boltjában összegyűlt munkásokkal folytatott beszélgetés közben még a fentebbi kifejezéseket használta légyen: a nagyváradi kir. ítélő tábla ítélete helybenhagyatik, a fentebbi és az abban felhozott indokoknál fogva, de mégis mellőzésével azon indoknak, hogy vádlott kijelentései a munkásokra hatással nem voltak, mert a 172. §. alá eső izgatás vétségének ismérveihez az izgatás hatása nem tartozik; az ezen törvényszakasz alá eső izgatás elkövettetvén már az által, ha az a 171. §-ban meghatározott módon véghezvitetett, mert midőn az izgatás hatással van a gyülekezetre, azaz ha az izgatás eredménye az izgató által célzott büntetendő cselekmény megkisérlett vagy bevégzett elkövetésében nyilvánult, ez oly minősítő körülményt képez, mely esetben az izgatás már nem a 172. §., hanem a 171. §, alá tartozik s ezen törvényszakasz értelmében büntetendő. (1892. február ö-én, 67. sz.) Habár a képviseletnek az ügyvédi jutalomdíjak és költségek megfizetésében való marasztalása az 187é: XXXIV. t.-c. 58. §-a értelmében per utján eszközlendö, mindazonáltal a bűnvádi perben kiérdemelt munkadíj és felmerült költség mennyiségének megállapitása az eljáró büntető bíróság* hatáskörébe tartozik. (M. kii. Curia 1892. ápril 5-én, 3,573. sz.) Hadköteles korát még el nem ért férli magyar honos, ha útlevél nélkül Amerikába készül, véderő elleni vétséget követ el. évi VI. t.-c. 45. §-a. M. kir. Curia 1892. ápril 13-án, 2,767. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,724. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál, a tartalékalapból vett kölcsön törlesztésére fordított összeg a nyers jövedelemből le nem vonható. (1891. évi 15,752. sz.) 1.725. Az a körülmény, hogy valamely rendezett U város nagyközséggé alakult nem szolgálhat indokul hogy a 3 évre jogérvényesen kivetett házosztályadó leszái sék. (I8QI. évi 15,613. sz.) 1.726. Ingatlanra vonatkozó örökségi igénynek n, örökhagyó életében történt vétele esetében a 43/io°/o-í?.y alapjául nem az 1887. évi XL V. t.-c. 4. j'-ában meghaü minimális érték, hanem a kikötött vételár veendő. (i8(, 14,318. sz.) 1.727. Idegen művészek belföldön rendezett eló'adá eredő tiszta jövedelmük után adót fizetni tartoznak. (i8(, 15,947. sz) 1.728. Kőszénbánya kihasználásáért nyert jövedelem dékadó tárgyát képezi. (1891. évi 15,919. sz.) 1.729. Ha bélyegköteles beadványhoz bélyegteleu L okiratok csatoltatnak, az okirati bélyegilleték azonban ei miatt többé nem követelhető, mellékleti bélyeghiány miatt 1 fel a lelet, felemelt illeték előírásának azonban ilyenkor helye. (1891. évi 14,250. sz.) 1.730. Arvapénztárból kötelezvényre felvett kölcsön átvételéről kiállított vétbizonylat, melynek kiállítása est pénztári kezelés céljából szükséges, bélyegmentes. '18c 15,632. sz.) 1,731- Ha valamely vegyeskereskedő egy gőzmalom eladását jutalékért közvetíti, ebből eredő tiszta jöi'edelm, külön tartozik adót fizetni. (1891. évi 16,183. sz.) 1.732. Községi elöljáróknak a főispánhoz intézett ványa, melyben két egybehangzó határozattal befejezett fe^. ügyüknek felülbírálását és a büntetés alóli felmentésüket mint kedvezményt kérő folyamodvány ívenkint 50 kr. á bélyegilleték alá esik. (1891. évi 12,271. sz.) 1.733. Ha az adókivető bizottság tárgyalásán jele felek a határozat kihirdetése alkalmával felebbezésüket bejelentették ugyan, de nekik a határozat — a kihirc számított 8 napon belül még külön oly értesítéssel kézbes lett. hogy a : ellen 15 nap alatt felebbezésscl élhetnek — utóbbi határidőn belül beadott Írásbeli felebbezés elkésés vissza nem utasítható. (1891. évi 12,039. sz.) 1.734. bélyegköteles okiratot bélyegtelenül elfogt az ül. szab. 119. $-ában megállapított kedvezményt elvei a bélyegtelen okiratot, habár annak vételétől számított letelte előtt is biróság előtt használja a nélkül, hogy használatot megelőzőleg leletezés végett bemutatta volna, évi 12,180. sz.^ Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kanczler JÓnáSné e., egri törvényszék, bej. félsz. jul. 11, csb. Juricskay Boldizsár, tmg. Tornanóczy Endre, mann József e., csíkszeredai tszék, bej. jul. 18, félsz. aug. 5, csb György, tmg. dr. Szentpéteri Kristóf. — Kolin Ede e., szegzár bej. jul. 21, félsz. aug. 10, csb. Borsódy György, tmg. dr. Pirnitzer Lampel Fülöp e., szegedi tszék, bej. jul. 11, félsz. aug. 8, csb László, tmg. Újhelyi Nándor. — Weinberger Ármin és fia e., s tszék, bej. jun. 27, félsz. jul. 4, csb. Mészáros Zoltán, tmg. dr. L< Ármin. — Klein Lipót e., budapesti keresk. és váltótszék, be félsz, július 28, csb. dr. Vály Emil, tmg. Mórocz Ferenc. Pályázatok : A miskolci tszéknél II. oszt. jegyzői ; 31-ig. — A temesvári tszéknél II. oszt. jegyzői áll. máj. 31-ig.— nai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. május 31-ig. — Az ó-becsei jb al bírói áll. máj. 31 ig. — A mármaros-szigeti jbiróságnál albi május 31-ig. — A szombathelyi tszéknél jegyzői áll. jun. A rimaszécsi jbiróságnál járásbirói áll. jun. l-ig. — A munkái ságnál albirói áll. jun. 2-ig. — A komáromi jbiróságnál járá áll. jun 3 ig. — Az újvidéki tszéknél törvényszéki birói 3-ig. —- A pécsi kir. itélő táblánál négy díjas joggyakorn jun. 2-ig. — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. jun. 3-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.