A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 1. szám - Tanukihallgatás és a s.-a.-újhelyi kir. törvényszék!

4 A JO(3. jában körülirt lopás bűntettének tényálladékát állapítván meg, vádlott a Rtk. 333. §-ába ütköző s a 33<>. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében mondatik ki bűnösnek, ezért azonban tekintettel büntetlen előéletére, a lopott tárgynak csekély értékére, s hogy az is megkerült, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a Btk. 340. S-a szerint és a 20 és 91. § ainak felhívásával hat havi börtönre Ítéltetik stb. Terhes nő bántalmazása esetén a büntetés csak akkor szabható ki a btk. 304. §-a alapján, ha be van bizonyítva, hogy vádlott a terhességet tudta. (Btk. 82., 304. §.) A kalocsai kir. törvényszék: Á. Imre figyelemmel a btk. 82. §-ának első pontjára, a btk. 301. § ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimoudatik s ezért a btk. 302. §-a alapján, az Ítélet foganatba vételétől számítandó kilenc havi börtönre Ítéltetik. Á. Imréné vádlott a btk 301. és 69. §. 2. pontjába ütköző s a 304. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének vádja és következményei alól felmentetik. Indokok: A. Imre vádlott, babár tagadja is, hogy ifj. Sz. Andrásnét a saját tanyája udvarán kétszer földhöz vágta s ez által rajta a koraszülést előidéző testi sértést ő ejtette volna ; tekintettel azonban, hogy ezen tagadásával szemben a sértett ifj. Sz. Andrásné, ifj. Sz. András, Sz. Verona és Sz. József eskü alatt tett vallomásaikkal be van igazolva, hogy az 1888. nov. 30-án A. Imréné a lúdjai végett ifj. Sz. András tanyájára általmenvén, ott előbb ifj. Sz. András és A. Imréné között erősebb szóváltás támadt s utóbb A. Imréné hívására férie, A. Imre is ugyanoda átment és ott két izben ifj. Sz. Andrásnét földhöz vágta ; tekintettel, hogy az eskü alatt kihallgatott P. György és P. Györgyné tanuk látták, midőn A. Imre az ifj. Sz. András tanyájára bement, L. Mihály és L. János tanuk pedig hallották, hogy A. Imre az ifj. Sz. Andrásék tanyáján nagy hangon perelt, ezen vallomásukkal vádlott tagadásával szemben a súlyos testi sértés büntette igazolva van ; ugy másrészt tekintettel arra, hogy vádlott tagadja, hogy ifj. Sz. Andrásné teherben létéről valamit tudott volna, figyelembe véve a btk. 82. §. 1. pontját, vádlott nem a btk. 304., hanem a 301. §-a alá eső és a 302. §-a szerint büntetendő súlyos testi sértés bűntettében volt bűnösnek kimondandó s ezért tekintettel eddigi rovatlan előéletére s hogy a civakodás s utóbbi tettlegesség az ifj. Sz. Andrásné által behajtott lúdak miatt történt — mint euyhitő körülményre — az ítéletben kiszabott szabadságvesztésre volt Ítélendő. Á. Imréné ellenében azonban azon ténykörülmény, hogy ő az ifj. Sz. Andrásnénak férje, Á. Imre által két izbeni földhöz vágásánál bármikép is segédkezett volna, tagadásával szemben igazolást nem nyert: ugyanazért a btk. 301. és 69. §. 2. pontjába ütköző s a 304. §. szerint büntetendő súlyos testi sértés bűntettének vádja és következményei alól felmentendő volt. (1890. évi febr. 24. 580. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : Minthogy a tanuk meg- vagy meg nem esketése, mint a bizonyítékok mérlegelése, a bűnügy érdemi részéhez tartozik, a kir. törvényszék tehát azzal, hogy a védelem által kifogásolt tanuk megesketését elrendelte, alaki sérelmet el nem követett: a kir. itélő tábla a bejelentett semmiségi panaszt, mint alaptalant, elveti. A felebbezett Ítéletet részben megváltoztatja ; A. Imre vádlottat a btk. 301. §-ába ütköző s minősülő s a 304. §-a szerint büntetendő, azonban a btk. 92. §-ának alkalmazásával s tekintettel a btk. 20. §-ára, súlyos testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek és ezért három hónapi fogházra és az 1887 : VIII. t.-c» 1. §-ában meghatározott célokra fordítandó, 15 nap alatt s különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatlanság esetében további egy napi fogházra átváltoztatandó 10 frt pénzbüntetésre iteli. Ezzel a változtatással egyebekben az ítéletet helybenhagyja. Indokok: A. Imre vádlott mindvégig tagadta azt, hogy ő Sz. András tanyáján volt és ott Sz. Andrásnét bántalmazta volna, igy nem is védekezik azzal, hogy ö a sértett és ennek háznépe által megtámadott és bántalmazott nejét védendő, eme jogtalan megtámadás elhárítására szükséges önvédelem határában ténykedett, ennélfogva a védelem részéről vitatott önvédelem javára nem érvényesülhet. Eltérőleg a kir. törvényszék Ítéletétől, a kir. itélő tábla a vádbeli cselekményt a btk. 304. §-a súlya alá esőnek nyilvánítja egyrészről azért, mert a súlyos testi sértések általában ennek következményei szerint minősülnek és birálandok el; mert továbbá a felhívott törvényszakasz alkalmazásához nem kívántatik az, hogy a vádlott tudja a nő terhességét, elég, ha a tettes a bántál mazást terhes állapotban levő nőn követi el, ki ennek folytán méhmagzatát elveszti, mi a jelen esetnél be is következett; ennélfogva e törvényszakaszra vonatkozólag a btk. 82. §-ának első bekezdése nem alkalmazható. De másrészről azért sem találja a kir. itélő tábla a most felhívott törvényszakasz alkalmazását helyén valónak, mert fel sem tehető, hogy a szomszédban lakó vádlott a sértett nőnek terhességét nem tudta, vagy a vádbeli cselekmény elkövetésének idején a nyolcadik hónapban levő terhességet, mint családos .apa, fel nem ismerhette volna. Minthogy azonban bizonyítva van, miként A. Imre vádlott nejének segélykiáltására ment át Sz. András tanyájára, hogy ott neje a becsatolt orvosi látlelet szerint megveretett s igy a vádbeli alkalommal felingerült kedélyállapota indokolt; hogy a fellökésből álló tettlegesség csekélyfokú volt, mely csakis sértett nőnek állapota folytán vált súlyosabb kimenetelűvé; végre tekintettel a vádlottnak büntetlen előéletére : a kir. itélő tábla a bűntettre határozott büntetés legkisebb mértékét is túlszigorúnak s ehez képest a btk. 92. ij-át alkalmazandónak találta, ekként a btk. 20. §-ára való tekintettel a cselekményt vétséggé minősíteni és vádlottat bűnössége mérvéhez képest fenti büntetésre Ítélni kellett. Egyebekben az elsőbiróság ítélete annak vonatkozó indokolásánál fogva hagyatott helyben. (1890. máj. 27. 15,932. sz.) A Hl. kir. Curia: Elsőrendű vádlottnak végtárgyaláskor sértett jelenlétében tett azon állítása, hogy nem tudta ennek terhes voltát, hogy szomszédaival két év óta haragban lévén, sértettel közelebbről nem találkozott s hogy a sötétség miatt a bántalmazáskor nem is vehette észre, ellenmondásra nem talált : tekintettel a btk. 82. § ának általános rendelkezésére és arra, hogy a btk. 304. §-a oly megállapítást nem tesz, mely ezen szakaszt a btk. 82. §-ában foglalt szabály alól kivenné ; tekintve, hogy elsőrendű vádlott ellenében meg nem állapíttatott, hogy ö a sértett terhességét előzőleg tudta, vagy legalább a bántalmazáskor felismerhette volna ; tekintve továbbá azt, hogy csakugyan elsőrendű vádlott javára szolgálnak azok a kir. itélő tábla által helyesen felsorolt nyomatékos és számos enyhítő körülmények és igy a súlyos testi sértés bűntettére határozott büntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne : a btk. 92. §-ának alkalmazásával mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatik, elsőrendű vádlott a btk. 301. és 92. §-ai alapján a 20. §-hoz képest s a 302. §. szerint büntetendő súlyos tezti sértés vétségében mondatik ki bűnösnek. Ezzel a változtatással egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete felebbezett részében felhozott és felhívott indokainál fogva helyben, sértett fél által jogorvoslattal meg nem támadott részébea pedig érintetlenül hagyatik. (1891. ápr. 24. 1,802. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny ből. Csődök: Kronsteiri Jakab e., szabadkai tszék, bej. jan. 26, félsz, febr. 24, csb. Kis József, tmg. dr. Szarvassy József. — Löbl Ferdinánd e., ar.-maróthi tszék, bej. jan. 30, félsz. febr. 24, csb. dr. Kéri Miklós, tin. dr. Engel Zsigmond. — KroÓ JállOS e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. febr. 4, félsz, rnárcz. 3, csb. dr Bertényi Iván, tm. dr. Kisbaári Kiss Ferencz. — Frennd Rafael e., n.-váradi tszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 10, csb. Jelencsik István, tmg. Keledy József. — Hansel FerenCZ e., n.-becskereki tszék, bej. febr. 6, csb. dr. Végh Imre, tmg. Schwarz Mihály. — Pick testvérek e., aradi tszék, bej. jan. 30, félsz. febr. 11, csb. dr. Fábián Lajos, tmg. Lamberger Lajos. BorCSlCzky Ede e., szombathelyi tszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 29, csb. Sarlay Ferencz, tmg. Nagy József. — Frennd József e., s.-a.-ujhelyi tszék, bej. febr. 3. félsz. febr. 16, csb. Raisz Béln, tmg. Székely Elek. — Kupferschlllied Sámuel e., zilahi tszék, bej. febr. 28, félsz, márcz. IS, csb. Sass Elemér, tmg. dr. Bartha Lajos. Pályázatok: A teregovai jrbságnál aljegyzői áll. jan. 12-ig. — A temesvári tszéknél és járásbíróságnál egy-egy díjas joggyakornoki áll. jan. 8-ig. — A zalaegerszegi tszéknél és az alsó lendvai jrbságnál egyegy albirói áll. jan. 13-ig. — A csongrádi tszéknél aljegyzői áll. jan. 13-i&. — A pozsonyi Ítélőtábla területén három díjas joggyakornoki áll. jan. 13-ig. — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. jan. 14-ig. — A bozovicsi jrbságnál albirói áll. jan. 14-ig. NYomaíott a „Peaü kÖDTvriyomfip-rPBZvény-táraaai<j--nál. (Hold-ntcza 7. azám.)