A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 18. szám - A nagyváradi ügyvédi kamara választmányának

AJ OGK 155 157. §. H« a fclebbczö lel a tárgyalási határnapot a felebbezési kérdem szóbeli előterjesztése elött elmulasztja, a felebbezés az ellenfél kérelmére végzésileg visszautasítandó és a mulasztó fél az okozott költségben elmarasztalandó. A csatlakozási kérelem fűlött ilyenkor esak akkor lehet tárgyalni, ha az a 142. éneimében önálló felebbezésnck tekintendő. Ez esetben a feleb- ' bezö fél mulasztásának következményei is a csatlakozás felett hozott Ítéletben mondandók ki. Ha a tárgyalási határnapot a felebbezö ellenfele mulasztja cl, valamint ha a felebbezö fél a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el a tárgyalást, .i felebbezési tárgyalás a megjelent féllel annak kérelmére megtartandó. Ez esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a mennyiben az elsöbiróság Ítéletében megállapított lényállással nem ellenkeznek, bizonyítást nem igényelnek, a felajánlott és kellően közölt bizonyításra nézve pedig feltételeztetik, ha annak egyáltalán helye van, hogy az célzott eredményre vezetett. A felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében a korábbi tárgyalások eredménye, a, mennyiben a jegyzőkönyvben vagy mellékleteiben meg van állapítva, vagy a bíróság által egyébként megállapítható, valamint a felek távollétében is felveendő bizonyítás eredménye, a határozathozatalnál figyelembe vétetik. Ha a megjelent fél a felebbezésben, illetőleg előkészítő iratban, vagy a korábbi tárgyaláson az ellenféllel még nem közölt új tényállításokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akar előadni, vagy a korábbi tá'gyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára módosítja, a bíróság a tárgyalás elhalasztásával ezen előadásoknak előkészítő irattal leendő közlését rendelje el. Egyebekben a jelen törvény 1-7—51. §-ai a felebbezési tárgyalás elmulasztása esetében is megfelelően alkalmazandók. 15S. A felebbezési tárgyalás elmulasztása miatt az igazolási kérelem a felebbezési bíróságnál nyújtandó be. Az igazolási kérelemben ugy az igazolás kérésének tárgyalása, mint a szükséghez képest (136. §.) a felebbezési tárgyalás is előkészítendő. Az elnök a tárgyalási határnap kitűzése alkalmával az elsöbirósághoz netalán már \ isszaküldött iratok bekövetelése iránt is intézkedik. Az igazolás megadása esetében a felebbezési tárgyalás folytatólag •ftgtartandó. -Az igazolást megadó végzés ellen nincs külön felfolyamodásnak helye. Az 1S81:LIX. t.-c. 66. §-ának eseteiben a felülv izsgálati kérelemben lehet orvoslást keresni. Egyebekben az igazolásra az 1881 :L1X. t.-c. 61—68. §§-ban foglal: szabályok megfelelően alkalmazandók. Ezen §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdése abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha az igazolás a jelen törvény 127. §-a szerint a felebbezési határidő elmulasztása miatt kéretett. 159. §. A felebbezési biróság az elsöbiróság ítéletét csak annyiban változtathatja meg, a mennyiben annak megváltoztatása kéretett. A felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül a felebbezési biróság azon kérdések felett is határoz, melyek az elsöbiróság elött tárgyalva vagy eldöntve nem lettek. 160. §. A felebbezési biróság az elsöbiróság ítéletét a lelebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében végzésileg feloldani tartozik : 1. ha az elsöbiróság nem volt szabályszerűen alakítva, ideértve azt az esetet is, ha a tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem alkalmaztatott; 2. ha a megtámadott Ítéletet az 1868 : LlV. t.-c. 56. §-a szerint érdekelt bíró hozta; 3. ha az elsőbiróságnak a pergátló kifogásokat elvető végzését meg változtatja ; 4. ha a megtámadott Ítélet az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozatott (4). §.), habár a törvény értelmében mulasztás esete fenn nem forgott; 5. ha a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok megsértettek ; 6. ha a jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályok megsértésével jegyzőkönyvbe a felek vagy képviselőik irtak be, vagy mondottak be nyilatkozatokat. Az 1. és 6. pont alatt említett hiányokat, valamint a 2. pont alatt említett hiányt, ha azt már az elsöbiróság hivatalból figyelembe tartozott volna venni, a felebbezési biróság hivatalból veszi figyelembe. Ha a jelen § ban említett hiányok következtében az ügy további tárgyalása válik szükségessé, a felebbezési biróság az ügyet a hiányok kijelölésével tárgyalás és ájabb ítélethozatal végett az elsöbirósághoz visszautasítja, különben pedig az eljárást megszünteti. Az elsöbiróság a folytatólagos tárgyalásra a feleket hivatalból idézi meg. (Folyt köv.) Belföld. Az igazságügyminiszter és az ügyvédek. Megelégedéssel veszszük a hírt, fiogy az igazságügyminiszter az intési eljárás felett tartott legutóbbi ülésben kinyilatkoztatta, miszerint hajlandó a sommás eljárási tervezetnek az ügyvédi körökben oly nagy feltűnést és visszahatást keltett 7. §-át megváltoztatni. Tudvalevőleg ezen szakaszban az van kimondva, hogy a sommás eljárásban a felek ügyvéd mellőzése mellett egyszerű meghatalmazott által is képviseltethetik magukat, kinek azonban legalább 18 évesnek kell lenni. A szóbeliség a sommás eljárásban. A képviselőház igazságügyi bizottsága április 28-án Bokross Klek elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta a sommás eljárásr ó 1 szóló törvényjavaslatot. J e 11 i n e k Arthur előadó, utalva a javaslathoz csatolt kimerítő megokolásra, helyesli azt a jogpolitikát, mely a javaslatban kifejezésre jut, hogy a polgári peres^ eljárás reformját nem egészében, hanem a járásbíróságok elött való eljárásra korlátozva terjesztették elé. A javaslat egész konstrukciója és tartalma szerint azonban nem átmeneti intézkedés, hanem részleges reform forog kérdésben, melyet az egész eljárást felölelő törvénybe, a teljes perrendbe minden lényeges változtatás nélkül bc lehet majd illeszteni. .Más út választása lényegesen megnehezítette s elodázta volna a reformot, az egész perjog reformja csak hosszú évekre terjedő munkával lévén megalkotható. Szerinte nemcsak helyes, de egyedül célravezető | az az út, mely a javaslatban kifejezésre jut, miért is általánosságban elfogadásra ajánlja a javaslatot. Horváth Lajos aggodalommal vesz részt e javaslat előkészítésének munkájában, nem bírván gyakorlati képzettséggel a nytigotcurópai értelemben vett szóbeliség terén s mert birói karunk nagy része még nem á!l azon a magaslaton, mely a nyugoteurópai értelemben vett szóbeliség kellő érvényesüléséhez szükséges s mert kérdés az, megbirja-e államháztartásunk az evvel járó költségeket. Azt, hogy részlegesen léptetik életbe a szóbeli eljárást, helyesnek tartja ugyan, dc a törvény nem beilleszthető az egész perrendtartásba s helyesebb lett volna elkészíttetni az egész perrendtartást s most csak a sommás eljárásra vonatkozó részt léptetni életbe. A mi a javaslat rendelkezéseit illeti, aggodalmai vannak a nyilvános előadás melletti lelebbezésnek itt javasolt módjára, valamint arra nézve is, vájjon a járásbíróságok megbirják-e majd a reájuk halmozódó uj terheket, továbbá az iránt is, vájjon e kis ügyek megbirják-e ama költségeket, melyek a szóbeliséggel együtt járnak. Fölveti kérdésként azt is, vájjon helyes lesz-e a perek 80—90 százalékára kiterjeszteni a részleges reformot s nem lett volna-e megokoltabb részleges reformot kisebb körben valósítani meg ? Kijelenti különben, hogy nem ellenzi a javaslat részletes tárgyalásába való bemenetelt. Szilágyi miniszter azt hiszi, a tárgyalás alatt ki fog derülni, hogy az előtte szóló szubjektív aggodalmai talán nem voltak eléggé alaposak. A mi Ilorváthnak az objektív aggodalmait illeti, azok nem olyanok, a melyek visszatarthatnának a szóbeliség behozatalától. A szóbeli eljárásra ő a magyar intelligenciát alkalmasnak tartja; természeti hajlamaink folytán e reform sokkal kevesebb nehézségbe ütközik nálunk, mint más országokban. A kezdet nehézségein ma vagy később túl kell esnünk s az alkalmazandó birák kellő megválasztása mellett e nehézségek lelesznek küzdhetők. A birák számának bizonyos szaporítása kétségtelenül szükséges lesz, de ez nem lesz oly nagy, hogy a kellő elemeket meg ne találhatnók s költségeit meg ne bithatnánk. De csak ugy, ha a reform részleges, oly értelemben, hogy egyúttal gyökeres és végleges legyen. A mi azt illeti, vájjon nem lett volna-e helyes az egész perrendtartást megcsinálni, s csak a sommás eljárást léptetni életbe, arra megjegyzi, hogy a teljes perrend kidolgozása esetében az előkészítés sokkal tovább tartott volna. A sommás eljárásban oly talajon állunk, a hol vannak tapasztalataink; mindez teljesen hiányzott volna a rendes eljárásnál, a hol sokkal inkább rá lettünk volna utalva arra, hogy bizonyos tekintetben elméleti alapon próbáljuk a kérdést megoldani. Kimutatja végül a miniszter, hogy a javaslatnak ugy a felebbezési eljárásra, mint a járásbirósági munkakörre vonatkozó rendelkezései gyakorlati szempontoknak felelnek meg, hogy a járásbíróságok munkaköre, melyet az egyedül életbeléptetendő intési eljárás csökkenteni fog, fog jelentékenyen nagyobbodni. V észter Imre, bár minden alkalmat megragad a szóbeliség ügyének elmozdítására, azt tartja, hogy a bizottság tagjai nincsenek kellőleg előkészülve a fontor reform tárgyalására, hogy ennélfogva az ügy érdekében levőnek tartaná, hogy a bizottság tagjainak idő engedtessék a javaslattal való tüzetes foglalkozásra s hogy a tárgyalás legalább egy hónappal elhalasztassék. A bizottság a halasztási indítvány mellőzésével a tárgyalás folytatását szombaton d. u. fél 5 órára tűzi ki. Kzzel az ülés véget ért A nagyváradi ügyvédi kamara választmányának az igazságügyminiszterhez való feliratából, mely kíméletlen, egészséges őszinteséggel tárja fel az igazságügyi bajokat, idézzük a következőket : * Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 32. §-a értelmében van szerencsénk a lefolyt 1891. évi ügykezelésünkről, továbbá az ügyvédség és a jogszolgáltatás terén tett tapasztalatainkról jelentésünket a következőkben Nagyméltóságod elé terjeszteni: A jogszolgáltatás terén tett tapasztalataink a legközelebb lefolyt évről sem mondhatók valami örvendeteseknek. Az alsó bíróságoknál épen oly lassan forgott az elmúlt évb en az igazságszolgáltatás kereke, mint a korábbi években, de nem is csoda, mert a baj orvoslása tekiutetében az elmúlt évben sem történt semmi. Az igazságszolgáltatás lassú menetének az alsó bíróságainknál egyik legfőbb oka a kezelő személyzetnek rendkívül csekély számában rejlik. Kgy-egy járásbíróságnál 2 — 3 irnok s 2 — 3 napdíjas van rendesen alkalmazva, ezeknek kell az igtatást, a kiadói és irattámoki teendőkel elvégezni és 5 — 6 fogalmazó személynek munkáját lemásolni s kiadmányozni, azonkívül még a tárgyalásoknál, tanúkihallgatásoknál tollnokként is szerepelni. Természetes azután, hogy azon ügydarabok, melyek határidőhöz nincsenek kötve, elhevernek 5 — 6 hónapon keresztül is kiadmányozatlauul. Ugyanúgy áll a dolog a nagyváradi kir. törvényszéknél, hol szintén nagyon kevés a kezelő személyzet létszáma * Térszűke miatt elkésett.