A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 18. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Folytatás.)

154 A JOG. 133. §. A felebbezési határidő alatt bejelentett felebbezés a megtámadott itélet jogerőre emelkedésére és a 112. §. eseteit kivéve végrehajtására nézve halasztó hatálylyal bir. A felebbezési hatáiidő elmulasztása miatt az elmulasztott határidőtől számított 15 nap alatt használt igazolás a végrehajtásra nézve halasztó hatálylyal csak annyiban bir, a mennyiben az igazolás kérdésének jogerejü eldöntéséig az 1881 : LX. t.-c. 104. §. esetén kívül árverést foganatosítani, továbbá a lefoglalt követelést •a végrehajtatóra átruházni, készpénzt utalványozni és a marasztalás tárgyát a végrehajtatónak átadni nem lehet. Az elsőbiróság a végrehajtás elrendelése szempontjából önállóan bírálhatja el, hogy a felebbezés a törvényes időben jelentetett e be. Ha a végrehajtás akkor kéretik, a mikor az iratok a felsőbírósághoz már felterjesztettek, a végrehajtást kérő fél a végrehajtás kérése alkalmával tartozik az itélet kiadmányát vagy hivatalos másolatát és ha az itélet a végrehajtást szenvedővel nem kihirdetés utján közöltetett, szükség esetében a kézbesítési vevény hivatalos másolatát is bemutatni. 134. §. Ha a pertársak nem mindnyájan felebbeztek, a határozat a nem felebbezökre nézve rendszerint jogerőre emelkedik. Ha azonban a peres kérdés a pertársakra nézve csak egységesen döntethetik el, a határozat, habár csak a pertársak egyike élt felebbezéssel, a többiek nevében is felebbezettnek tekintetik. Ez esetben a nem felebbező pertársak is felzetileg megidézendök a felebbezési tárgyalásra. 135. §. Perbehivásnak az 1881 : L1X. törv.-c. 9. és 10 § ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van. A perbehivott, valamint a jelen törvény 18. §-ának esetén kivül beavatkozásra jogosítottak a felebbezési eljárásban is beavatkozhatnak és e végből felebbezéssel is élhetnek. A mennyiben már az elsőbiróság előtti eljárásban résztvettek, a felebbezési tárgyalásra ők is felzetileg megidézendök. 136. §. Ha a felebbező ellenfele a szóbeli tárgyaláson az elsőbiróság előtti eljárásban fel nem hozott tényállásokat, ténybeli nyilatkozatokat \agy bizonyítékokat akar érvényesíteni, tartozik ezeket, valamint net.iláni csatlakozását és ennek folytán előterjesztendő kérelmét az idézési időköz első felében a felebbezési tanács jegyzőjénél benyújtandó előkészítő irattal közölni. Az okiratok másolatban vagy legalább kivonatban csatolandók. Az előkészítő irat első példánya az iratokhoz csatolandó, másod, illetőleg további példányai pedig a felebbező félnek bérmentesen postán ajánlva megküldendők. Ügyvédek az előkészítő iratoi annak benyújtására rendelt határidő alatt egymásnak közvetlenül kézbesitik. Ha az ügyvédek ugyanazon helyen laknak, az átvevő ügyvéd a kézbesítést az előkészitö irat első példányán ismeri el, mely a felebbezési bíróság jegyzőjénél letétetik. Ha az átvevő ügyvéd a kézbesítés elismerését megtagadja vagy más helyen lakik, a közló' ügyvéd az előkészítő iratot neki a postán ajánlva megküldi. Ez esetben a postai feladási vevény az előkészitö irat első példányával együtt a felebbezési bíróság jegyzőjénél leteendő. Ha az idézési időköz 8 napnál rövidebb, előkészítő irat közlése nem szükséges. Ha a tárgyalás kellő előkészítés hiánya miatt elhalasztatik, a bíróság elrendelheti, hogy a szükséges előkészitö iratok a kitűzendő határidő alatt közöltessenek. 137. §. A felek a szóbeli tárgyaláson a felebbezés előkészitö tartalmához, illetőleg az előkészítő irat tartalmához nincsenek kötve és e tartalom az ügy eldöntésénél csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben a tárgyaláson szóval előadatott. A fél azonban, ki a tárgyalás előkészítésére vonatkozó kötelességének (127., 136. §§.) eleget nem tesz, ha e miatt a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, az okozott költségekben a 109. §. értelmében elmarasztalandó. Hogy az előkészítő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető bíróságon kívüli beismerésnek és mint ilyen, mily erővel bir, a bíróság az 59. §. értelmében ítéli meg. 138. §. A szóbeli tárgyalást az elnök vezeti és ő ügyel fel az ülés rendjére. U tűzi ki a felebbezési eljárásban szükséges határnapokat. A 30 — 32. §-okban megállapított jogok és kötelességek az elnököt illetik meg. A 31. §-ban szabályozott szóelvonást és bírságolást csak a felebbezési bíróság gyakorolhatja. Az ügy felderítése végett a bíróság minden egyes tagja is intézhet kérdéseket. 139. §. Ha a felebbezési tárgyalás alkalmával kitűnik, hogy a felebbezés elkésve jelentetett be, vagy oly határozat ellen intéztetett, a mely ellen felebbezésnek nincs helye, a felebbezés a jelenlevő feleknek e körülményre nézve való meghallgatása után végzésileg visszautasítandó és a felebbező az okozott költségben elmarasztalandó. 140. §. Ha a felebbezés tárgyát részitélet képezi, kivéve, ha az elsőbiróság a további eljárást a 98. §. értelmében a részitélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette, továbbá, ha az elsőbiróság előtt a 119. §. értelmében kiegészítési tárgyalás van folyamatban, a felebbezési tárgyalást a végitélet, illetőleg a kiegészítő itélet jogerőre emelkedéséig, vagy az ezek ellen benyújtott felebbezés beérkezéséig felfüggesztheti. Az utóbbi esetben a felebbezések tárgyalása egyesíthető. Ha pedig az tűnik ki, hogy a felebbezett itélet ellen igazolás nyújtatott be, a tárgyalás az igazolás elintézéséig elhalasztandó. A felebbezési tárgyalás a felebbezett itélet és indokainak és a felebbezési kérelem és ellenkérelem előadásával Az ellenfél a szóbeli tárgyalás befejezéséig a felebbezésA csatlakozást a felebbezésröl történt lemondás sem 141. § felolvasásával kezdődik. 142. § hez csatlakozhat!! gátolja. Ha a csatlakozás a felebbezési határidő alatt a bíróságnak bejelentetett (136. §'.), áz önálló felebbezésnek tekintetik. A csatlakozás , a mennyiben önálló felebbezésnek nem tekintendő, elveszti hatályát, ha u felebbezés a 139. §. értelmében visszautasittatik. 143 §. A felebbezési kérelemben vagy ellenkérelemben a keresetet és viszontkeresetet az ellenfél beleegyezésével sem lehet megváltoztatni. Az a kérdés, hogy forog-e fenn keresetváltoztatás, a 26. §. szerint Ítélendő meg. A felebbezési eljárásban új viszontkereset nem indítható. 144. §. A felebbezési kérelem és ellenkérelem a 132. §. korlátain belül, a véghatározatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztatható. A megváltoztatás következtében netalán keletkezett költség azonban az ellenfélnek megtérítendő. 145. §. A felebbezés a tárgyalás befejezéséig visszavonható. Ha azonban az ellenfél a szóbeli tárgyaláson a felebbezéshez csatlakozott, a felebbezés csak az ö beleegyezésével vonható vissza. A visszavonás a szóbeli tárgyaláson szóval, különben pedig a felebbezésre nézve előirt példányszámban, a felebbezési bírósághoz benyújtandó irattal történik. Visszavonás esetében a bíróság a felebbezés hatályát végzésileg megszűntnek nyilvánítja és egyúttal a felebbezőt az ellenfél kérelmére, az okozott költség megfizetésében elmarasztalja. 146. §. A kérelmek • előterjesztése után a felek előadják az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyító sfelvétel eredményét, valamrnt az Ítéletet megelőző ha'ározatokat, a mennyiben ez a felebbezési kérelmek megél thetéséhez és a megtámadott határozat felülbirálhatásához szükséges. Az elnök a felek előadásának helyességére és teljességére hivatalból felügyelni köteles. 147. §. A per a felebbezési bíróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem halárai között újból tárgyaltatik. A felek a felebbezési bíróság előtt oly tényállításokat és bizonyítékokat, valamint a 132. §. korlátai között, védelem és ellentámadásként oly új jogokat is felhozhatnak, melyeket az elsőbiróság előtt nem érvényesítettek. Tényállításokra és okiratokra nézve az elsőbiróság előtt megtagadott vagy elmulasztott nyilatkozatok a felebbezési tárgyaláson pótolhatók. Az elsőbiróság előtt tett és a jegyzőkönyvbe foglalt beismerés, valamint a 95. §. szerint letett vagy megtagadott eskü * felebbezési eljárásban is megtartja hatályát. 148. §. Pergátló körülmények, melyeket az elsőbiróság a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni nem tartozott, a felebbezési bíróság előtt csak akkor érvén>esithetők, ha már az elsőbiróság előtt kellő időben érvényesíttettek. Az első- vagy felebbezési bíróság előtti eljárásban felmerült pergátló kifogások alapján a felebbezés érdemének tárgyalása meg nem tagadható, a bíróság azonban azok elkülönített tárgyalását hivatalból is elrendelheti. 149. §. A budapesti kir. kereskedelmi és váltólörvényszék azt a körülményt, hogy az elsőbiróság a jelen törvény 2. §-a ellenére járt el mint kereskedelmi biróság, hivatalból figyelembe veszi és az ügyet végzésileg az illetékes felebbezési bírósághoz teszi át. A budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek ellenében abban az esetben, ha az elsőbiróság a 2. §. ellenére tagadta meg, hogy mint kereskedelmi biróság járjon el, a; ügyet csak kérelemre teszik át a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez Az áttétel a szóbeli tárgyalás kitűzése előtt is-elrendelhető. Az áttétel tárgyában hozott végzések jogorvoslattal meg nem támadhatók és arra a bíróságra nézve, melyhez az ügy áttétetett, kötelezők. 150. §. A fél az elsőbiróság előtti eljárás szabálytalan-ága miatt nem szólalhat fel, ha erre vonatkozó joga a 29. §. értelmében már az elsőbiróság előtti eljárásban megszűnt.. 151. §. A felebbezési biróság elrendelheti, hogy az elsőbiróság által már felvett bizonyítás, ideértve a félnek eskü alatti kihallgatását is, kiegészíttessék vagy ismételtessék. A felebbezési biróság az elsőbiróság által eskü alatt kihallgatott félnek ellenfelét is kihallgathatja és megesketheti. Ha a fél az elsőbiróság előtt az eskü alatti kihallgatásra meg nem jelent, vagy az eskü alatti vallomást egészben vagy részben megtagadta, a felebbezési biróság a meg nem jelenés, illetőleg megtagadás okainak mérlegelése alapján dönti el, hogy a fél újabb kihallgatásra bocsátható-e. 152. §. A felebbezési biróság a bizonyítás felvételét kiküldött biróra vagy megkeresett járásbiróra bizhatja, ha a szemle, továbbá a tanuk vagy a szakértők meghallgatása a helyszínén eszközlendő, ha a kihallgatandó tanú a felebbezési biróság székhelyén kivül levő járásbíróság területén tartózkodik, vagy ha a közvetlen felvétel különben tetemes nehézséggel járna. 153. §. Ha a bizonyítás felvétele kiküldött biró által eszközöltetik, a bizonyitásfelvételt elrendelő végzésben a kiküldött biró megnevezendő és a b izonyitásfelvétel határnapja kitűzendő, kivévén, ha annak kitűzését célszerűbbnek mutatkozik a kiküldött biróra bizni. Ha a kiküldött biró a megbízás teljesítésében akadályozva van, helyette az elnök nevez kiküldöttet. A jelen törvény 62., 63., 64., 65., 66. és 67. §-ai azon esetben is megfelelően alkalmazandók, ha a bizonyitásfelvétel kiküldött biró által történik. 154. §. Ha a felebbezési tárgyalás folytatásának elhalasztása válik szükségessé, a felebbezési biróság a 112. §. éltelmében végrehajtható elsőbirósági itélet végrehajtását a lefolyt tárgyalás eredményéhez képest kérelemre részben vagy egészben a 133. §. értelmében korlátolhatja, vagy ha az elsőbiróság Ítéletét a 112. §. ellenére végrehajthalónak nem nyilvánította, azt végrehajthatónak nyilváníthatja. A felebbezési biróság az elsöbiróságnak ítéletét, a mennyiben az a szóbeli tárgyaláson előadott felebbezési és csatlakozási kérelmekkel meg nem támadtatott, kérelemre a febbezési tárgyalás folyamában is végrehajthatónak nyilvánítja. A végrehajthatóság kérdésében a felebbezési biróság kérelemre akkor is tárgyalni és határozni tartozik, ha egyébként a 140. §. értelmében a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé. A jelen §. alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye. 155. §. A felebbezési tárgyalásról vezetendő jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző és esetleg a tolmács irja alá. A jegyzőkönyvbe a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok (43. §. 3. p.) nem vétetnek fel. Bármelyik félnek jogában áll azonban oly tényállításokat és ténybeli nyilatkozatokat, melyek a felebbezésben és az előkészitö irában nem tartalmaztatnak, vagy azok tartalmától eltérőleg adattak elő, a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani. A biróság az irat helyességét ellenőrzi és a meg nem felelő irat csatolását megtagadja. Az elnök kérelemre elrendelheti, hogy lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. 156. §. Ha a fél ügyvéd által van képviselve, az elnök elrendelheti, hogy felebbezési vagy csatlakozási kérelmét, valamint egyéb kérelmeit, melyek az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére jelentőséggel birnak, a mennyiben a felebbezésben, vagy az előkészítő iratban nem foglaltatnak, úgyszintén az ily tárgyú kérelmek módosításait a jegyzőkönyvhöz leendő csatolás végett Írásban benyújtsa. Ha a fél az elnök rendeletének eleget nem tesz, a kérelem figyelmen kivül hagyandó.