A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 17. szám - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügy-politikai jelentősége és alapelvei. (Harmadik közlemény.)

A JOG magánjog szabályai szerint — jogát vagy kifogását alapítja (1868. E1V. t-c 152. $.). A támadó eleget tesz kötelességének, ha csupán a jogalapitó tényeket bizonyítja — míg a jogsemmitó, joggátló vagy a joghatálytalanitő tények felhozása és bizonyítása a megtámadottra hárul. Ehhez képest a biró nem követelheti azt, hogy a fél a tényállásnak azt a részét is közölje, mely jogának megalapításához tartozik, ha azt az ellenfél fel nem hozta. A bírónak valamely fél kikérdezése közben tett észlelete, hogy a fél az eredeti ügyállásnak egyes — az érvényesített jogot esetleg gyengítő részleteit elhallgatja, indokul szolgálhat ugyan arra, hogy a bíróban a fél szavahihetőségét illetőleg kétely támadjon s hogy pl a félnek eskü alatti kihallgatását vagy megesketését mellőzze: de nem jogosítja fel a bírót arra, hogy az ellenfel által fel nem hozott ténybeli körülményeket nyomozva, azokból oly jogot vagy kifogást vonjon le, melylyel az ellenfél élni nem kivánt. A tényállás hézagai — mondja a perjognak egyik művelője — a melyekről mindkét fél hallgatni kíván, ugy tekintendők, mintha a biróra nézve nem léteznének.A tényállás megállapítását célzó bírói tevékenység szabadságának korlátozásáról alantabb lesz szó. />>x' A pt r külső stmeturája. A perbeli cselekmények alakja és külső elrendezése fontos szerepet játszik azon eszközök sorában, melyek állami igazságszolgáltatásunk végcélját: a jog uralmának megvalósítását előmozditani alkalmasak. Arról van szó, hogy a biró, a kitől igazságos ítéletet várunk és a ki a per tárgyává tett jogviszonyt megalkotó tényeket közvetlen tapasztalásból nem ismeri, minél tisztább képét nyerje a per előzményeinek.3 Nem szenved kétséget, hogy ez leginkább a felek előadásának, valamint a tudomás szerzés egyéb eszközei utján szerezhető benyomásoknak és észleletcknek közvetlensége által érhető el. A közvetlenség hordozója a szóbeliség. A szóbeliség lényege nem abban áll, hogy az érintkezést a felek és bíróság közt kizárólag az élő szó közvetítse. Ahhoz, hogy valamely eljárás a szóbeli követelményeknek megfeleljen, magában véve nem elegendő, hogy a felek előterjesztései mily alakban jutnak a bíró elé, hanem szükséges, hogy az itélet csakugyan arra legyen alapítva, a miről a biró a szóbeli tárgyaláson tudomást szerzett.* Ebből az alaptételből származtatandók le a szóbeli per külső szerkezetének többi szabályai. 1. A szóbeliség alkalmazásának köre nem terjed ki az eljárás minden mozzanatára. Csak a peres eljárás legfontosabb részének a tárgyalásnak kell szóbelinek lennie (jav. 21 §.). Azonkívül megkívántatik, hogy a bíróság a szóbeli tárgyalás alapján hozott határozatokat rendszerint kihirdetés utján közölje (jav. I 13. §.) A tárgyalás a feleknek a per bírósága előtt a peres ügyre vonatkozóan kifejtett azt az egyidejű, vagy (a makacsság! eljárást tartva szem előtt) egyidejűnek tekintett ténykedését foglalja magában, melynek célja a per anyagát álli tás, arra vonatkozó nyilatkozat és bizonyítás utján akként előterjeszteni, hogy az a birói cognitió alapjául szolgálhasson. Az ezen kereten kivül eső perbeli cselekményeket nem kell szükségképen szóbelileg végezni, sőt a tőrvény ezekre nézve az írásbeli alakot rendelheti el.6 Ide tartoznak első sorban a feleknek informatív jelleggel biró előzetes közlései a tárgyaláson előterjeszteni szándékolt - L. erre nézve a Wachnál (i. m. 125. 1.), Pl a nc k-nál (i. m. í06. \j mondottakat is. 3 V. ö. Heyssler: Die Civilprocesssache (Gr. Zeitschr. XI. 28. 1.). 4 Endemann (Grünhut Zeitschrift II. köt. 647. 1.) »l>er schriftliche Process beeteht nicht darin, dass in íhm iiberhaupt kein V/ort mttndlich geredet würde, so wenig wie der Process nur dann mündlich ist, wenn in demselben gar nichts geschriebtn wird. Das Entscheidende istundbleibt, worindie Grundlagederrichterlichen Cognition besteht.^ 5 Ezt a gondolatot a német polgári perrendtartás indokolása igy fejezi ki: »Durch den Grundsatz <ler Miindlichkeit beherrscht bleibt nur dasjenige Parteiverfahren, welches als ein g 1 e i e h z e i t i g e s sich dnrstcll', mag dasselbe nun wirklich gleichzeitig sein, oder nach der Intention des Gesetzgebers gleichzeitig sein sollen (Versaumnissverfahrenj. Diesen Gedanken kann man auch so ausdrücken : dasjenige Verf, welches als eigentliche Yerhandlung zwischen den streitenden Partéién sich charakterisirt, beiuht auf dem Grundsatze der Miindlichkeit." 4.) — V. ö. Planck (i. m. II. köt. 178. és köv. 1.). peranyagról, másrészt a feleknek egyes dispositiv jellegű cselekményei, melyekkel a per kezdetét veszi vagy véget ér. így pl. a kereseti és a felebbviteli beadvány szóval terjeszthető elő, vagy írásban adható be (jav. 10., 127. §.). Ugyanez áll a felcbbvitelről való lemondásra (jav. 122. §.) és a felebbezés visszavonására (jav. 145. §.) nézve is. A felebbező ellenfele által a felebbezési tárgyaláson kivánt nóvumok, s az ezzel kapcsolatos csatlakozási kérelem előkészitő iratban közlendő (jav. 136. §.). Hasonló szempont alá esnek azok az esetek, a melyekben a biró a fél egyoldalú kérelmére is határozhat. Ezek közzé tartozik a határnap elhalasztása, vagy a határidő meghosszabbítása igazolt szegénység alapján a bélyegelőjegyzés kedvezményének megadása stb. iránt előterjesztett s általában azok a kérelmek, melyek a peres ügy lényegét nem érintik és vagy az igazságügyi administratió vagy a birói pervezeté-; körébe tartoznak. 2. A szóbeliség jelentősége abban domborodik ki, hogy az ítéletnek alapját csakis a szóbeli tárgyalás képezheti. A bíróilag eldöntendő jogvita súlypontja a szóbeli tárgyaláson fekszik. A mi ezt megelőzi, annak csak az a célja, hogy a szóbeli tárgyalást lehetővé tegye és megkönnyítse. A tárgyalást megelőző cselekmény csak arra való, hogy egyrészt a jogvitát, a felek és az ügy szabatos megjelölésével akként határozza meg, hogy ennek alapján az idézést lehessen kibocsátani, — másrészt pedig, hogy a tárgyalást a per anyagának legalább ama részérc nézve előkészítse, mely a támadás alapjául van megjelölve. Ebből kettő következik: Először is az, hogy a tárgyalást megelőző cselekmények kellékeit különbözően kell megállapítani, ahhoz képest, a mint a jogviták vagy a tárgyalandó kérdés meghatározására, avagy csupán a tárgyalás előkészítésére vonatkoznak. így jár el a javaslat is, midőn az első kategóriába tartozó s a per megindításához mulhatlanul szükséges kellékek hiánya esetén a keresetet (jav. II. és 13. §.) vagy a felebbezést (jav. 127. és 131. §.) az idézés kibocsátására alkalmatlannak tekinti, a másik kategóriába tartozó és csupán kívánatos kellékek hiányát azonban a tárgyalás megtartásának akadályául el nem fogadja s a félnek erre vonatkozó mulasztásához csupán esetleges vagyoni hátrányt fiz (jav. 22., 45., 49., 137. §.) A másik consequentia az, hogy a biró az itélet hozatalánál csakis azt veheti figyelembe, a mi előtte a felek nyilatkozataiban és bizonyítékok alakjában a szóbeli tárgyaláson felhozatott. A szóbeliség elvével nem ellenkezik, hogy egyes, az eljárás menetére vonatkozó lényeges mozzanatok, a feleknek az ügy eldöntésére elhatáro :ó bífolyáss il biró tényállításai és nyilatkozatai, a bizonyítás eredménye, főleg pedig a feleknek dispositiót tartalmazó kijelentései u. m. elismerések, lemondások és egyezségek a szóbeli előadás kapcsán Írásba I foglaltassanak (jav. 43.§,), sőt a pervita medrének szabatos I elhatárolása s a per további sikeres lefolyásának biztosítása szempontjából múlhatatlanul szükséges, miszerint a tényállásnak lényeges alkatrészei a jegyzőkönyvben és az ítéletben fixiroztassanak (jav. 116. §. 6. pont): mindamellett a szóbeliség egyik elengedhetlen postulatuma, hogy a biró csakis a szóbeli tárgyaláson felhozottakra s a szóbeli tárgyalás egész tartalmára fektesse ítéletét. Azt, a mi az előkészitő iratokba vagy más beadványba foglaltatik, de a mit a felek '• netán előzőleg kifejezett szándékuk ellenére a tárgyaláson j szóval elő nem terjesztettek, ép ugy nem vehető figyelembe ; | — mint a hogy másfelől a biró nem köteles, csupán azokra az adatokra szorítkozni, melyek a jegyzőkönyvbe felvétettek (jav. 116. §. 6. pont). A szóbeliségnek megfelelően construált perben a szóbeli tárgyalás összes anyaga szolgáltatja a döntés alapját. Ebben rejlik a modern perjognak egyik főelve. melyet — szemben az írásos pernek »q u o d non est in a c t i s, n o n estin m u n d o« szabályával — némelyek szó beli aktaszerűségnek (mündiiche Aktenmássigkeit) neveznek (Planck i. m. I. 183. 1. Schneideri. m. 22. 1.). De a szóbeliségnek imént jelzett követelményeit nem szabad annyira túlhajtani, hogy ez által az anyagi igazság szenvedjen. A biró bizonyára nem fog véteni a szóbeliség elve ellen, ha a per vezetésére vonatkozó jogánál fogva (jav. 32. §.) oda fog hatni, hogy a fél azt a peranyagot, a melyről a biró csak valamely iratból szerzett tudomást, szóval előterjeszsze. Epugy nem dönti meg a szóbeliségnek általános sza-