A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 16. szám - A szerződések magyarázatának tanához - Bírói hatáskör és kötelesség. (Adalék a győri kir. tábla judicaturájához.)

A J OG. 137 szerezhető, a kérelem ez okból elutasittatik és arra való tekintettel, hogy a büntető tkv. 401. §-ába ütköző hamis magánokirat készítése és felhasználásának jelenségei látszanak fenforogni, e hivatalból üldözendő bűncselekmény megtorlása céljából, az eredeti adóslevél az összes ügyiratok kapcsában, a közvádlóhoz áttétetni rendeltetik. A győri kir. itélö tábla az elsöbirósági végzésnek a megváltoztatásával zálogjogi bekebelezést rendelt el a 6,442/1891. D. szánni végzésével azzal a megokolással, hogy az adóslevél 1874. évi április hó 24-éu állíttatott ki és igy a szóban forgó kölcsönjogügylet érvényességére nézve a csak 1875. évi augusztus hó 1-én életbelépett 1874. évi XXXV. t.-cikk 54. § ának intézkedései ki nem terjednek ; tekintettel továbbá arra, hogy a t k v i hatóság az adóslevélnek n e tá ni hamis voltát jelen perenkivüli eljárás folyamán nem vizsgálhatja: a különben a tkvi rdtás 81. és 82. $-aiban előírt kellékekkel biró adóslevél alapján a kért zálogjogi bekebelezést az idézett rendelet 71. §-hoz képest el kellett rendelni. A g\öri kir. itélö táblának e végzése az általa végzésileg kiadott parancshoz híven nvilvánkönvvileg foganatosíttatott és annak folyományaként a zálogjogi bekebelezési záradékkal ellátott eredeti adóslevél a maga rendje és módja szerint a jogot nyert félnek mint nem hamis okirat ki is adományoztat o 11; a mi magyarán szólva azt jelenti, hogy a corpus delieti a vádlott kezébe visszakerült és a közvádló ütheti nyomát annak a vádlottnak, kit minden kétséget kizárólag büntetéssel sújtani lehetett és kellett volna, a megsértett jogrend és az ingatlanra netáni további zálogjogot kérő jóhiszemű hitelezők érdekében. Ez itélt dologgá vált ügyben a publicistának kötelességévé vált felvetni a kérdést, hogy ki a hibás és miért? Teljes tárgyilagossággal kimondhatjuk, hogy az első fokú biró hibás nem lehet, mert a felebbviteli birói parancsra adta ki a corpus delictit; hibás azonban az illető kir. itélö tábla, mert akkor, midőn a zá'ogjogi bekebelezést elrendelte, az elsöbirósági végzésnek azt az intézkedését, hogy az adóslevelet az ügyiratok kapcsában a közvádlóhoz rendeli áttenni, helyben kellett volna hagyni, hogy a büntető bíróságnak a további eljárásra egyrészről, másrészről pedig arra szolgáltassék mód, hogy a tkvi rdtás 152. § ához képest megkeresésére nyilvánkönyvileg feljegyeztessék az a körülmény, hogy a bekebelezés per alatt van. Mert hogy a büntető tkv. 401. £-ába ütköző hamis magánokirat készítése hivatalból üldözendő bűncselekmény, ép oly nyilvánvaló, mint az a körülmény, hogy a m. kir. Curiának 1880 : 5,381. és 1883 : 5,242 számú Ítéletei szerint a kár valóságos bekövetkezése magánokirat hamisításának ismérveit nem képezi. Egy ügyvéd. Irodalom. Politikai Szemle. Havi folyóirat. Szerkeszti: Dárdai Sándor. Kiadja az Athenaeum társaság. Régen érzett szükséget van hivatva kielégíteni ezen folyóirat, mely a fáradhatlan Dárdai szerencsés kezdeményezésének köszöni lételét. Alig hinné el az ember, hogy az olyan nagy politikai életű ország, mint minő a miénk, oly kis politikai tudományosságé műveltséggel birjon. Empirikusok vagyunk. És mint az állami élet más terén, ugy a politikai élet terén is az empirismus egyedül nem bir elég teremtő erővel. Dárdai az a férfiú, ki elég finom érzékkel bir arra, hogy ne engedje ez egyedüli politikai folyóiratunkban sem a merő gyakorlatiasságot, sem a meddő elméletiséget elhatalmasodni. Az első füzet tartalma már is fényesen bizonyítja ezt. Erőteljes fejlődést és hosszú életet kívánunk az irodalmi ujdonszülöttnek, melyre lapunk olvasóinak figyelmét szívesen felhívjuk. »Tőzsdei Értesitő« cím alatt a budapesti árú- és értéktőzsde kitűnő titkárának, dr. Fél egy házi Ágoston kartársunk, nak szerkesztése mellett egy felette érdekes és hasznavehető folyóirat indíttatott meg az árú- és tőzsdetestület által, mely minden hóban kétszer fog megjelenni. Ránk jogászokra nézve ezen lapok, melyek nem előfizetésre, hanem csak »a tőzsdetanács tagjak számára vannak szánva, azért birnak jelentőséggel, mert a tőzsdebiróság judikaturáját ismertetik az elvi érdekű jogesetek közlése által. A tőzsdetanács uagy érdemet szerzett ezen folyóirat megteremtése által, mely bizonyára fokozni fogja azon jól kiérdemelt elismerést, raelylyel minden elfogulatlanjogász a tőzsdebiróság ítélkezése iránt viseltetik. Jogi államvizsgálataink reformja. Irta: Dr. Horváth Ödön, dékántanár az eperjesi jogakadémián. A 47 oldalra terjedő, csinosan kiállított füzet különlenyomatát képezi azon figyelemreméltó cikkeknek, melyeket szerző lapunkban közelebb közzétett. A füzet ára 50 kr. s megrendelhető szerzőnél. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara kézi könyvtára folyó évi április 10-én megnyílt s a tagok rendelkezésére áll. E kézi könyvtár alakítása azért vált szükségessé, mert a mindennapi gyakorlatban naponkint szükséges munkák egyes tagok által kivitetvén, az általános használat alól elvonattak. Ily munkákból alakíttatott a kézi könyvtár, a melyből könyveket kivinni nem lehet, hanem azok a könyvtári helyiségben használhatók. A könyvtárlátogatás idejéül vasárnap d. e. 10—1 óráig, hétfőn d. u. 5 —7-ig s szerdán d. u. 5 — 7 óráig tüzetett ki a választmány által. Ugy a kézi könyvtárt használni, mint a másik könyvtárból könyveket kivinni csakis e hivatalos órák alatt lehet. Remélhető, hogy a tagok az újonnan berendezett könyvtárt mind sűrűbben fogják igénybe venni. Egy állandó könyvtárbizottság is szerveztetett, melynek feladata a könyvtár hiányainak pótlása, valamint a könyvtár fejlesztése tekintetében a szükséges teendőket ellátni. Intézkedés fog történni, hogy a jogi szakot közelebbről érdeklő törvényhozási előmunkálatok, mint: törvénytervezetek és országgyűlési iratok minél teljesebb számban beszereztessenek. Elhatározta a választmány, hogy a könyvtárban lévő könyvekről három hó alatt új és teljes katalógus készítendő, hogy a kamara évi jelentéseiben, a könyvtár állapotáról és fejlődéséről kimerítő jelentés foglaltassék. Tekintettel arra, hogy a könyvtár fokozatos rendezése még mindig folyamatban van, felkéretnek a tagok, hogy a náluk künn levő könyveket a legrövidebb idő alatt szolgáltassák be. A választmány határozatai és az általa megállapított elvek alapján a könyvek kivételére vonatkozólag újabb könyvtári szabályzat fog a lehető legrövidebb idő alatt készíttetni, mely annak idején közzé fog tétetni. A beregszászi kir. törvényszék ügyforgalma. (Czáfolat.) Becses lapjuk f. évi 13-ik számában »A törvényszékek mint felebbviteli forumok polgárjogi ügyekben« című közleményben, a beregszászi kir. polg. tszék ügyforgalmára vonatkozólag egy téves adat csúszott be, a melyet kiigazítani azért vélek szükségesnek, hogy azon nagyfontosságú alkotás, mely a sommás eljárás reformja és ezzel kapcsolatban a kir. tszékeknek felebbezési hatáskörrel leendő felruházásával céloztatik megalkottatni, a szaksajtóban is a helyes adatok világlata mellett biráltassék meg. Cikkíró ugyanis a beregszászi kir. tszék polgári ügyforgalmára nézve azt mondja, hogy ezen kir. tszékhez a polgári ügyek bejövetele 244-et, a felebbezési majd még egyszer annyit: azaz 463-at tett. A cikk szövegéből biztosan nem tudható, hogy vájjon az 1889. évi, vagy talán az 1891. évi adatok alapján vannak a fentebbi számtételek kimutatva, de bármelyik : az a valóságnak meg nem felel. Ugyanis a kir. tszéknél lévő hivatalos adatok szerint 1889ben rendes polgári per beérkezett 340, kisebb polgári felebbezés pedig 207 darab; 1891-ben pedig már a rendes polgári keresetek bejövetele 634-et, a felebbezéseké pedig 216-ot tett; a miből tehát a cikkíró adataival szemben épen megfordított arány jön ki, hogy t. i. az önálló keresetek többszörösen felülmúlják a felebbezett ügyek számát s így azon abnormális aránytalanság, a mely a két ügycsoport számtételei közt a cikkíró adatai alapján a törv.széki önálló ügyek rovására fenforogni látszik, legalább ezen kir. tszékre vonatkozólag nem létezik.* Nem célom ezen egy tszékre vonatkozó téves adatból a cikkíró ur egyéb s valószínűleg helyesebb adatai s az ebből vont érvek súlya ellen fegyvert kovácsolni, mert belátom, hogy ily nagy horderejű újításnál jogosult a skepszis s nincs mit csudálkozni rajta, ha lelkiismeretes jogász kétszer is meggondolja : hogy vájjon üdvös-e az eddigi rendszert megbontani s egy új kísérletezés terére lépni, de mégis ki kell cikkíróval szemben emelnem azt, hogy azon érvelésénél, miszerint a kir. tszéknek felebbviteli fórummá leendő átalakítása már azért sem helyes, hogy a tszékek munkával most is túl vannak halmozva, nem vette eléggé figyelembe a munkaszaporulat mellett azon munkakevesbletet, a mely az új törvény által a kir. tszékektől eltereltetik. Hisz köztudomású, miszerint a birtokperek nagy része, nem uradalmak, de a paraszt-birtok felett folyik; szegény emberek, csekély egy-két holdnyi vagyon tulajdona, vagy birtoka felett perlekednek ; legalább az ország felvidékén a dolog igy áll; az örökségi perek nagyobb része is ily természetű s legtöbb esetben nem haladja túl a 3U0 frt értéket. Mindezen tekintélyes számú perektől a kir. tszék megszabadul. A célba vett örökösödési eljárás szerint is az összes hagyatéki ügyek a kir. járásbíróságokra ruháztatván, c címen ismét tekintélyes munkamennyiségtől szabadulnak meg a tszékek, tehát nem kicsinylendő azon muukakevesblet sem, a mi az új törvények által a kir. tszékek vállairól levétetik, a mihez még hozzáveendő a regaleügyeknek küszöbön lévő véglebonyolitása is, a mely némely tszéknél az előző években, a többi polgári ügyek teljes fennakadását eredményezte. Ezen munkakevesblet világlata mellett lehet és kell helyesen, azon munkaszaporulat horderejét mérlegelni, a melyet a célba vett új törvény a kir. tszékekre ró. * A szóban forgó cikk szerzőjétől a dologra vonatkozólag a következő értesítést vesszük: »A statisztikai adatokat mindig, minden tárgynál a hivatalos kimutatásokból merítem, tehát hiteleseknek kell lenni. A kérdésbe hozott s a beregszászi tszékre vonatkozó adatok — ugy mint az előbbiek is — következő műből vétettek s közöltettek teljes hűséggel: M. k. Igazságügyministerium működése 1875—1887., közzéteszi a m. kir. Igazságyminiszterium. 1888. II. könyv. I. füzet. Az illető adatok 15 táblázaton olvashatók. Ennél újabb hivatalos kiadás — tudtomra — nem létezik. Sz.x