A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 1. szám - Tanukihallgatás és a s.-a.-újhelyi kir. törvényszék!

6 A .J O Gr. S é r e 1 e m* Tanúkihallgatás és a s.-a.-újhelyi kir. törvényszók! I. Nevezzük a felperest Szabó Jánosnak, a ki beperelte — nevezzük az alperest — Nagy Jánost egy rész ingatlan birtok tulajdonjogának megítélése s kiadása iránt, mely ingatlant ö vagyis a felperes a saját testvére, Szabó Rebekától vásárolt a felmutatott szerződés mellett. Az alperes megtagadta, hogy az felperes által vásároltatott, miután azon ingatlant ő, az alperes vásárolta ugyanazon Szabó Rebekától már sok évvel előbb s az nevére be is van kebelezve s azt ekként azóta jóhiszemüleg birja. Felperes ekkor hivatkozott az alperesre, mint tanura, hogy ő is jelen volt a felperes vételénél s igy a vétel valódi. A törvényszék helyt adott a felperes kérésének s elrendelte az alperesnek mint tanúnak kihallgatását. II. Nevezzük az örökösöket Péter testvéreknek, kik atyjuk hagyatékára nézve a közjegyző előtt akként egyeztek ki, mint nagykorúak, hogy a belhely marad a fiú, a külsőség pedig a leánytestvérekkel közösen osztandó fel s annak folytán akként lett az bíróilag átadva s bekebelezve a telekkönyvbe. A telekkönyvezés megtörténte után felszólítják a leánytestvérek a fiútestvéreket a tulajdonukat képező ingatlanok kiadatására, de ezek azt tenni nem akarják s folytatják a használatot. Mire a leánytestvtrek, mivel szegények s perelni nem akartak, a jutalékukat örökáron eladják s a vevő azt át is iratja, mely átíratásról az érdekelt testvér telekkönyvi társtulajdonosok ki lettek értesítve. Ekkor a vevő, miután a felszólítás nem használt, beperli a jogtalan birlaló Péter fiú örökösöket a birtok átbocsátása végett, mire alperesek hivatkoznak az eladó leánytestvérükre — mint tanukra, — hogy ők azon ingatlanból, melyet a vevő követel, az eladókat már régen kifizették. A s. a.-újhelyi törvényszék elrendeli ily irányban a tanúkihallgatást és az eladók ki lesznek hallgatva. Én úgy tudom, hogy tanuhallgatás csak ott rendelhető el, hol a vallomásokból valami igazolási siker várható ; de hogy a fenti esetekben mily sikert lehet reményleni, — azt fel nem tudom fogni. Legközelebb történt, hogy alperes kimutatta, hogy a kereset tárgyát képező ingatlant szerződés mellett 32 évet meghaladó idő óta békességgel birja, bárha a nevén nem áll. Felperes kérelmére tanuhallgatást és bírói szemlét teljesítenek, melynek sok a költsége. Bodrogi. Irodalom. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve, különös tekintettel a birói gyakorlatra. Irta: dr. Nagy Ferenc, egyet, tanár. Budapest, Athenaeum kiadása, I. füzet, második átdolgozott kiadás. A tudós tanár müvét ezen új kiadás alkalmából újból ajáulani valóban felesleges. A magyar szakközönség azt eléggé méltányolta és méltányolja. Szerző érdeméül ki kell emelni, hogy i ámbár tudományos rendszer szerint tárgyalja az anyagot, a könyv gyakorlati használhatósága is teljesen elérve van az által, hogy mind a törvény szövege, mind a judicatura fejlődése folytonosan szemmel tartva és az utóbbi lelkiismeretesen felhasználva van. Lapunkban közlött több fontos határozatot is igy registrálva találunk. Az egész míí még ez év folyamán meg fog jelenni és még két vaskosabb füzetből fog állani. A jelen füzet ára 2 frt 40 kr. Kellemes kötelességet teljesítünk, midőn a jogászközönség figyelmét ezen új kiadásra felhívjuk. Házassági felmentvények a róm. kath. egyházban. Irta: dr. Lukács Antal, Kolozsvárt, 1891. Ára 3 frt 50 kr. Szerző, ki már az előző megjelent »Házassági akadályok« című művével méltó elismerést vivott ki magának, bizonyára ezen nagyobb terjedelmű munkájával is csak szaporítani fogja ezen elismerést. A mű a lelkészkedő papság számára csaknem nélkülözhetlen gyakorlati kézikönyvül fog beválni. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel lért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. Birói ügyviteli szabályok. (A m. kir. igazságügyminiszter 1891. cvi aug. 19-cn kelt 4201. 1. M. E. sz. rum lete az új birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában.,) (Folytatás.) 77. §. A felsőbb felügyeleti hitóság különösen akkor tartja fei magának a nála előterjesztett panasz megvizsgálását és érdemleges elinlézéí (1891 : XVII. t.-c. 6. §.), a mikor a panaszlott szabálytalanság rendt lenség vaay visszaélés nagyméivüségénél, vagy súlyos beszámításánál fog erélyesebb és messzebbható intézkedések mutatkonak szükségeseknek, va. mikor egyéb fenforgó körülményeknél fogva a fentartás célszerűnek muta kőzik. Ellenesetben az Írásbeli panaszt elfogadja és a szóbeli panaszt jegyz könyvbe foglalja ugyan (76 §.), de a panaszt vagy az erről felvett jegyz könyvet megvizsgálás és érdemleges elintézés végett az illetékes alsóbb fi ügyeleti hatóságnak küldi meg A felsőbb felügyeleti hatóság ez esetben is arra utasíthatja az alsói felügyeleti hatóságot, hogy a panasz érdemleges elintézéséről neki ann: idején jelentést tegyen. 78. §. A panasz elintézése elleni folyamodás (1891 : XVII. t.-c. (>. i Írásban adandó be vagy annál a felügyeleti hatóságnál, mely a pana tárgyában érdemlegesen intézkedett, vagy valamelyik felsőbb felügyek hatóságnál. Ha a folyamodás ugyanannál a felügyeleti hatóságnál adatott IJ mely a panaszt érdemlegesen elintézte : ez a folyamodást jelentés kíséretébe és esetleg a vonatkozó iratokkal felszerelve a közvetlenül felsőbb felügyeli hatósághoz terjeszti fel. Ha a folyamodás valamelyik felsőbb hatóságnál adatolt be, ez folyamodás folytán akként jár el, mintha újabb panasz terjesztetett volna el A folyamodás a panasz elintézéséül netalán tett rendelkezés fogan tositására halasztó hatálylyal nem bir. Felügyeleti vizsgálat. 79. §. Az lö91 : XVII. t.-c. 8, §-ában a kir. itélő táblai elnökök £ a kir. törvényszéki elnökök kötelességéül telt időszaki felügyeleti v zsgálatc az ügyvitel összes ágaira terjednek ki. Az időszaki felügyeleti vizsgálat lehetőleg oly időben tartandó, mikor az illető bíróságnál alkalmazottak mind tényleges működésbe vannak. 80. § Az időszaki felügyeleti vizsgálatokon felül a kir. itélő táb' elnöke az 1891 : XVIT. t.-c. 7 §-ához képest a 2. §. szerint felügyelete al utalt valamennyi bíróságok ügyvitelét maga vagy kiküldött által egyébkél is megvizsgálhatván, ilyen felügyeleti vizsgálatot teljesíteni köteles, ha aki sűrűbben érkezett panaszokból kitetsző, akár hivatalos eljárás közben észle szabálytalanságok, renpetlenségek vagy visszaélések avagy a felebbvite bíróságoktól érkezett figyelmeztessek (!)7. §.) a vizsgálatot szükségesne tüntetik fel. A ménnyiben szabálylalanságo\t, rendetlenségek vagy vissz; élések csak az ügyvitel egyes ágaiban vagy egyes ügyekben mutatkoznak a felügyeleti vizsgálat ezekre az ügyviteli ágakra vagy ügyekre ko látozható. 81. §. Mimhogy az 1S91 : XVII t.-c 7. §-a értelmében a felügyele vizsgálat teljesítésével kiküldöttként csak az illető felügyeleti hatóság ala álló és a megvizsgálandó bíróság főnökénél nem alsóbb rangú közeg bi ható meg: a kiküldöttnek kirendelésénél ugy a megvizsgálandó birósé főnökének rangja az idézett törvénycikk 25., 26. és 27. §-ainak szer j pontjából, mint a hivatali állások rangfokozatára nézve ugyané törvényeik | 50. §-ának szabályai figyelembe veendők. Ha a törvényszéki elnök a vizsgálatot kiküldött által kívánja telj sittetni, köteles ezt és saját akadályoztatásának okát az igazságügyminis temek előzetesen jelenteni. 82. §, A kiküldött különös megbízás nélkül is utasításokat adhat ügyvitel javításának és az abban talált hibák megszüntetésének céljára. Ar nézve, hogy a vizsgálatból kifolyólag mily egyéb intézkedések tételére vjogosítva, a kiküldéskor nyert megbízás az irányadó. A felügyeleti hatóság, a mennyiben a vizsgálatot maga foganatositj a hatáskörébe tartozó sürgős intézkedéseket a vizsgálat alkalmával megteheti. 83. §. A felügyeleti hatóság vagy ennek kiküldöttje a vizsgál alkalmával a tárgyalásoknál és az elintézendő ügyek előadásánál jelen leh< (1891: XVII. t-c. 7. §.) (Folyt, köv.) Vegyesek. A lelkiismeretesség foka, melylyel az esküdtek fun dójukat gyakorolták, különösen pedig az egyes esküdtek részér a tárgyalás menete iránt tanúsított figyelem mértéke — a ném birodalmi törvényszék egy Ítélete szerint (sz. i. tanács, 189 július 29-én) — nem támadható meg revízió utján.» A német bű vádi eljárásnak 377. §. 1. sz. határozmánya (mely szerint az itél revízióval megtámadható, ha az itélő bíróság vagy az esküdtsz* nem szabályszerűen alakíttatott meg) azon esetet tartja szem elő ha a verdikt meghozatalában egy, az esküdti hivatalra egyáltaláb; alkalmatlan, vagy arra törvényellenesen meg- vagy egyáltaláb; meg nem hivott személy működött közre. E törvényre nem t maszkodhatik azon panasz, hogy az esküdtek egyike a végtárgy - láson több tanúnak kihallgatása alatt aludt és csak hosszal ; alvás után költetett fel mellette ülő társa által. Ha a jegyzőkön | szerint tényleg 12 esküdt vett részt és — miként a kérdéses es< í ben történt — leadta szavazatát, akkor, minthogy a törvény vétkesség eldöntését egyedül az esküdtek lelkiismeretes elbirá' sára bizza, fel kell tenni, hogy az esküdtek lelkiismeretesen saját meggyőződésük szerint jártak el és különösen, hogy ke figyelemmel kisérték az egész tárgyalás menetét. A funkciój