A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 15. szám - Birálatos megjegyzések a jogi szakoktatási értekezletről. (Harmadik közlemény.)

122 A JOG. hagyaték értéke jóval nagyobb. Mi történjék ilyenkor? Ingó hagyatékot emiitettem azért, mert az ingatlanoknál az adó szerinti minimalis becsérték már a leltárban is pontosan kitüntethető. Nézetem szerint a hagyatékok tárgyalását kivétel nélkül a kir. közjegyzőkre kell bizni. Az igen csekély hagyatékok rendezéseért igen csekély dijt, vagy ilyent épen ne igényelhessenek. Mivel azonban a vidéken sok a csekély értékű ingatlan hagyaték, az esetleges díjmentességet csakis a szülők után a gyermekekre vagy ezekről a szülőkre háramlandó hagyatékokra kellene korlátozni. A 8. §. 2-ik bekezdését határozottan elleuezni kell. A községi elöljáróságokra hagyatéki tárgyalást a mai viszonyok között bizni nem lehet. A póttárgyalásoknak hossza-vége se lenne. A 9. §. ellen azon észrevételem lenne, hogy a hagyatéki tárgyalás rendszerint a közjegyző székhelyén volna megtartandó és csak kivételképen a helyszínén. A 10. §. helyes intézkedést tartalmaz annyiban, hogy a hagyatéki tárgyalás a meg nem jelent örökös gondnokával megtartandó. Eddig igen hátráltatta a hagyatéki ügyek befejezését azon körülmény, hogy az örökösök egyike vagy másika — különösen olyanok, a kik osztályrészükkel már előzőleg kielégítettek — a tárgyaláson meg nem jelentek. A mi azonban az osztályrésznek hivatalból való megállapítását illeti, mindegyik eset egyforma elbánás alá nem kerülhet. Például, ha az örökösödési jogcím a gondnok és a megjelent örököstársak között vitássá lesz, csak nem lehet hivatalos osztálynak helye, csak azért, mert a gondnok gondnokoltja érdekében a többi örökösök megállapodását elfogadhatónak nem tartja; vagy például beszámításokról van szó, melyeket a gondnok el nem fogadhat. A törvénynek határozott intézkedést kellene tartalmaznia az iránt, hogy a vitatott beszámításoknak mikor van helye a megnem jelent örökös gondnokával szemben. A javaslat nem intézkedik az iránt, hogy minő jogorvoslattal élhessenek az érdekeltek az ilyen hivatalos osztály ellen. A gondnokoltnak fenmarad a per rendes útja; a többi érdekeltek is követelhetik, hogy a hivatalból megállapított osztály elleni kifogásaikat a per rendes útján érvényesíthessék. A mennyiben az elmaradt örökös igazolja, hogy a megjelenésben akadályozva volt, a tárgyalás újra felvételének legyen helye az osztály jogérvényessége előtt. A hivatalos osztályt különben mindazon esetekben helyén lévőnek tartanám, melyekben az öröklési jog vitássá nem vált; tehát nemcsak azon szűk korlátok között, a melyeken belül sommás osztálynak van helye a jelenlegi örökösödési eljárás szerint. E mellett természetesen nem lehet kizárni, hogy egyes vitás kérdéseknek előzetes eldöntése contradictorius eljárás útján eszközöltessék. A kellő cautelák mellett a hivatalból eszközlendő osztály senkinek az érdekét nem veszélyeztetheti és a hagyatéki ügyeknek gyorsabb lebonyolítását eredményezi. A javaslat 11. §-ának utolsó bekezdését azon álláspontnál fogva, melyet az ingatlan hagyatéknak kötelező átadása tekintetében elfoglalok, — kihagyandónak tartom. A 12. §. akkép intézkedik, hogy a hagyatéki tárgyalás végett kitűzött határnapról a hagyományosok mindig értesitendők. Ilyen általánosságban ezt saját álláspontom szerint helyesnek nem tartom. Midőn a tárgyalás csak azért tartatik meg, hogy az ingatlanok telekkönyvi átruházása megtörténjék és e szerint minden igényre kiterjedő örökösödési eljárásról tulajdonképpen nincsen szó, a hagyományosok értesítésének helye nincsen. A mint azonban fent emiitettem, a hagyományosok jogosítva legyenek, hagyományi igényeiknek bírói elismerése céljából az ezen igényekre kiterjedő tárgyalásnak megtartását követelni. Nem tartom célszerűnek a javaslatnak azt az intézkedését sem, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlannak hagyományozása esetében a tulajdonjog az örökös nevére kebeleztessék be, midőn a hagyomány vitássá lett. A 13. § t annyiban tartom hiányosnak, hogy nincsen benne megállapítva az, hogy milyen bíróság hatáskörébe tartozik a vitás hagyomány érvényesítése iránt folyamatba teendő per; pedig ezt minden kételynek kikerülése céljából jó lenne határozottan megmondani. A 16. § t azzal vélném kiegészitendőnek, hogy a hagyatéki bíróság a hagyatékozó nevére irt, de harmadik személyt megillető ingatlan tulajdonjogi átkebelezhetése céljából igazolványt adjon ki az utóbbinak, melynek alapján az igénylő a tulajdonjognak javára leendő telekkönyvi bekebeleztetését a telekkönyvi hatóságnál kérhesse; természetesen, ha ezen joga kétségtelen. A 17. §-t úgy vélném módositandónak, illetve kiegészitendőnek, hogy az egyezség gyámhatósági jóváhagyás végett a tárgyaló kir. közjegyző által teendő át, de csak azon esetben, midőn a gyámhatóság által elfogadott halálesetére szóló intézkedéstől, vagy a törvényes örökösödési osztálytól eltérő megállapodások jöttek létre; egyébként a gyámhatóság által kiküldött képviselőnek hozzájárulása elegendő. Az illetékesség tekintetében e szakasz nincs összhangzásban az 1887. évi XX. törvénycikknek a gyámhatósági illetékességet szabályozó intézkedéseivel. A javaslat 19. §-a a hazai örökösödési eljárásunkban eddig ismeretlen intézkedést tartalmaz ; azt, hogy a hagyatéki ingatlanoknak magánkézből történt eladása a hagyatéki bíróság jóváhagyható és ez esetben a tulajdonjog bekebelezése közvet a vevő javára eszközlendő. A telekkönyvi rendelet hason lemben intézkedik és hagyatéki biróságaink egy része ezen ii kedés alapján az ilyen közvetlen tulajdonjogi bekebelezést e delték, a nélkül, hogy a szerződés külön jóváhagyása szüks lett volna. A javaslat szerint a közvetlen bekebelezés csak a gyatéki bíróság által jóváhagyott szerződés alapján történh Milyen módon és milyen elvek szerint történjék a jóváha^ ezt a javaslat meg nem mondja. Nézetem szerint igen céls lenne, ha a törvény kimondaná azt, hogy mikor nincs egyált helye annak, hogy a tulajdonjog közvetlenül az örökhagyó bejegyeztessék. Különösen nem kellene a hagyatéki birósáj ezt megengednie azon esetben, ha a közvetlen bejegyzés ny: másoknak, például az örökösöknek feltételes zálogjogot i hitelezői kárával és jogaiknak kijátszásával járna. A 20. §. helyesen intézkedik akkép, hogy a birósá peressé vált hagyatéknak biztosítását egyes esetekben mellőz Ez a rendelkezés, nézetem szerint, csak avval lenne még kiég tendő, hogy a hagyatéki bíróság a hagyatéki vagyon egy bizo részére korlátozhassa a biztosítási intézkedést, vagy az igényel egyéb módoni biztosítását rendelhesse el. így például nem s séges, hogy a törvényes oszrályrészre jogosított személy érdeke védelmére az egész hagyaték vétessék zár alá, hanem elege ha a törvényes osztályrésznek fedezésére megközelítő szán szerint szükséges érték letétbe helyeztetik. Nézetem szerint a gyomáuyos kérelmére is legyen elrendelhető a zárlat a hagyc nyozott tárgyra, vagy egyéb biztosítási intézkedés a hagyomá zott értékre vonatkozólag. A 21. §. a meglevő alakban az általam elfoglalt elvi á pontnál fogva meg nem felelő. Azt helyeslem, hogy a^hagyatél átadása csak bizonyos idő lefolyta után történjék. Én részei helyesnek tartanám azt is, hogy a netáni igénylők mindi esetekben, midőn a hagyaték bizonyos értéket (péld. 500 f meghalad és az örökösödésre nemcsak a javaslat 21. §-« emiitett személyek vannak hivatva, örökösödési igényeik beje tésére a hivatalos lapban közzéteendő hirdetmény útján félsz tassanak; különben a felhívásnak a hagyatéki bíróságnál esz lendö kifüggesztése, valamint az örökhagyó lakhelyének elölj sága által tervezett közzététele elegendő. Igen helyes a javasla az az intézkedése, hogy azon esetben, midőn csak az örökhí leszármazói, atyja, anyja akár kizárólag, akár az örökhagyó hit társával együtt hivatnék az örökösödésre, a hirdetményne hivatalos lapban való közzététele mellőztetnék. Távolabbi rokor kötelékre ezt ki nem terjeszteném. A javaslatnak igen előnyös és szükséges volt intézke. az örökösödési bizonyítványnak kiadatása, ha az örökség tár ingó vagyon képezi. Gyakorlati értéke különösen kötelezvények névre szóló értékpapíroknak, letétben kezelt értékeknek áta< körül mutatkozik. Egyet azonban legyen szabad még hozzáteni Gyakori eset az, hogy az örökhagyó olyan követelései erejéig a zálogjog bekebelezve, a mely követelések még az örökhagyc kifizettettek és a szerint már fenn nem állanak. A telekkc hatóság az örökösöknek — ha csak bíróilag ilyeneknek el ismervék — nyilatkozatára a zálogjogot a fennálló rendeletek szí nem törültetheti és igy az adós sokszor igen csekély összegű vetélésre vonatkozó zálogjognak törlése végett pert kényt indítani, még pedig jelenlegi eljárásunk szerint rendes pert, n nek költségei gyakran arányban nincsenek a követelés összeg sőt ezt. meghaladják. Ezen segíteni kellene. Az adóst vaj hitelező örököseit feljogosítani kellene arra, hogy a hagyc bíróságnál kérhessék annak megállapítását, miszerint az örökhí javára bekebelezett követelés még az örökhagyó életében i: szűnt és oly tartalmú igazolványnak a kiadatását, melynek ala a telekkönyvi hatóság az örökhagyó javára bekebelezett zá jognak kitörlését elrendelje. Az észrevételézésnek végére értem. Fogadják a szakk ezeket az észrevételeket azzal az elnézéssel, melyet a gyakorló meritő vidéki ügyvédnek őszinte és talán még sem egészen talán törekvése megérdemel. Törvényjavaslat a sommás eljárásró (Folytatás.) 25. §. Pergátló kifogások hiányában, vagy azok elvetése esel alperes érdemleges ellenkérelmét adja elő és a felek az ügy érden tárgyalnak. 26. §. Felperes keresetét az alperesi érdemleges ellenkérelem adása után többé meg nem változtathatja. Ha azonban alperes a megv tátott kereset érdemleges tárgyalásába a keresetváltoztatás ellenzése i belebocsátkozott, a keresetváltoztatást többé nem ellenezheti. Nem tekintetik megváltoztatásnak : 1. ha a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül i megalapítására újabb tények hozatnak fel, vagy a felhozottak kiigazittal 2. ha a kereseti kérelem a főtárgy, vagy a járulékok tekinte felemeltetik vagy leszállittatik, vagy a kérelem eredetileg nem kö járulékokra is kiterjesztetik, feltéve, hogy az ügy a felemelés után sommás eljárás alá tartozik ; 3. ha az életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettség, valamir vagy haszonbér fizetése iránt indított kereset azokra a részletekre í I terjesztetik, a melyek a kereset indítása óta lejártak;