A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 13. szám - A szerződések magyarázata tanához

104 A J O Gr. viták aligha voltak s ha voltak is itt-ott egy lényegtelen dolog végett, ugy abban is csak egynéhány képviselő vett részt. Hogy mily gyorsasággal s hadarással tárgyalták e magában véve oly fontos javaslatot, mutatja legjobban azon körülmény, hogy a gyorsírók némelykor pontosan fel sem jegyezhették, hogy az egyes szakaszok hogy és miképen lettek módosítva, ugy, hogy az igazságügyminiszteriumnak nagy nehézségekkel kellett küz­denie a törvény végleges szövegezése és kihirdetése alkalmával. Annyi tény, hogy az új polgári törvénykezés nagyban és egészben a réginek kiegészített és kibővített kiadása, azzal az egyetlen kezelési előnynyel, hogy most már a polgári eljárás egyes részeit nem fog kelleni 4 külön törvényben keresni, hanem benne lesz az egy egységes codexben. Sajnálom, hogy ezen névre nézve »új« polgári perrendtartásról, mely f. évi február hó 8-án kihirdettetett s aznap életbe is lépett, az idő és hely­szűke miatt, ezúttal bővebben nem értekezhetem. Ez alkalommal csak azt legyen szabad konstatálnom, hogy egyike a főokoknak, hogy e törvénybe a tervbe vett újítások (felhívási per, intési Hjárás, stb.) ezúttal fel nem vétettek, illetve kihagyattak, az, hogy Toncsev, volt igazságiigymiuiszter le­mondása óta (mult év szeptember) az igazságügyi tárca az utolsó időig (lásd alább)beiöltetlen maradt, az Grekov Döme, külügy­és vallásminiszter által időlegesen igazgattatván. Ugyancsak Grekov ur, ki, mellesleg legyen mondva, kitüno ügyvéd, az utolsó Szobranijében is képviselte az igazságügyi ressortot, csakhogy az idő rövidsége folytán nem volt ideje az újításokat tanulmányozni s a leginkább orosz törvények iránt fogékony jogügyi bizottság többségét, a német és osztrák törvényekből vett intézmények el­fogadására hajlandóvá tenni. Hozzájárul az a körülmény is, hogy éppen a Szobranje meg­nyitása előtt és annak ülésezése alatt itt — Szófiában — meg­jelenő jogi folyóiratban egy nemrég Odesszában jogot végzett fiatal törvényszéki biró (Panajodov Szilárd) tollából két heves s mondhatni tendenciózus cikk jelent meg a perrendtartási javaslatban felvett újítások ellen. Ugyanis e sorok hója még a nyár folyamában Toncsev, akkori figazságügyminisztcr megbízá­sából két, hírneves processualisták véleményeivel támogatott cikk­ben megismertette jogászközönségünket »az előleges bizouyitás« s »a felhívási per« intézményeivel Természetes, hogy e cikkekben hivatkozás történt egyebek között az osztrák és magyar törvényhozás és judicaturára is. Ez természetesen elég volt az északi szellőtől áthatott buzgó orosz jogásznak, hogy egy hozzá méltó irmodorban kifakadjon a fenti újítások ellen. Mutatványul s egyben mulattatásul a t. olvasóknak, legyen szabad e helyütt két helyet e »kritikai« cikkéből (mert azt »k r i t i k a i j e g y­zetek«-nek címezte) közölni. Cikkének első részében, mely a felhívási pert támadja meg, egyebek közt szórói-szóra ezt írja: »A felhívási pernek létezése Németországban és Ausztriában reánk nézve még nem meggyőző ok arra, hogy mi is elfogadjuk azt, mikor ezen pert nem ismerik sem a római, sem a francia, orosz, olasz stb. jogok. Meglehet, hogy a felhívási per nél­külözhetlen Németországban és Ausztriában s megfelel e népek szellemének s fogalmának a kérkedésről. Mi, bolgá­rok, hála Istennek, kicsit hidegvérííbbek vagyunk holmi kérkedése k és nyulas hőstettek iránt*. »A felhívási per: 1. r/.rdemében ellentmond az anyagi és alaki polgári jog elveinek ; 2. ellentmond az egészséges emberi Ítéletnek ; 3. logikai következményeiben az a jogviszonyok lehe­tetlen kombinátioját létesiti s a jogok megvédésében auarchiát csinál; 4. célja a jog keretén kivül esik ; 5. e cél el nem éretik a felhívási per által; 6. a felhívási pert nem ismeri sem a római jog, sem pedig az európai népek jogainak többsége; 7. az a bolgár nép fogalmainak és nézeteinek idegen. . . .« E »szellemdús« és »szakavatott« verdictet követi aztán egy csomó példa, egynél egy eredetibb. Annak illustrálásául, hogy hogyan értelmezi magának ezen odesszai jogász a felhivási pert, szolgáljon következő példája : »A. szerződést köt B.-vel 50 kocsi tüzelőfa szállítása iránt, még pedig B.-nek erdejéből. Ezen szerződés folytán B. felhivási keresetet támaszt A. ellen. A. elmulasztja a felhivási határidőt s elveszti kereseti jogát, de e közben B.-nek erdőigazgatója, ki mit sem tud a felhivási kereset­ről, beszállítja A.-nak a kérdéses 50 kocsi fát. Ámde B. a mint erről értesül, azonnal c o n d i c t i o i n d e b i t i t (!) indit A. ellen stb. stb.« Megjegyzendő, hogy az így okoskodó jogász, törvény­széki biró egy vidéki (tatár-pazardzsiki) törvényszéknél. No ezt csak jellemzésül arra hoztam fel, miként gondolko­zik orosz jogászaink túlnyomó része mindazon intézményekről, melyek nem léteznek Oroszországban. (Folyt, köv.) Dr. Sismanov Sl. Milán, legfőbb semmtt'ószéki biro So/iában. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) A szerződések magyarázata tanához. Jo^i elvek vitatásánál legérdekesebb az éber ész előtt az u"vuevezett dilemmatikus kérdések ; prókátori és birói judicium kedvvel foglalkozik az ilyen kérdések megoldásával, azért egy ilyen kérdést tálalok fel ezúttal, mely gordiusi csomóvá változott előttünk. A jogászvilág ismeri a görög jogi világból a Protágorás és Evátlus esetét: Evátlus mint tanonc ugyanis elmegy Protágoráshoz, a vén praktikus ügyvédhez.Megalkuszuak, szerződésre lépnek, hogy fizet pl. 3,000 frtot Evátlus tandíj fejében Protágorásuak, ha 3 évig tanitja és h a a z első perét Evátlus mint új ügy­véd megnyeri. A 3 évi tanidő lejár, Evátlus a 3,000 frtot nem fizeti, Protágorás 3,000 frt erejéig megperli és Evátlus igy allegál: Nem fizetek semmit; mert ha 1. a biró ugy itél a jelen perben, hogy fizetni köteles nem vagyok, akkor fizetni csakugyan nem fogok; ha pedig 2. ezen peremet elvesztem, minthogy ez az első perem, akkor szerződésnél fogva nem vagyok köteles fizetni, mert az első peremet nem nyertem meg. Protágorás igy válaszol: 1. Ha a biró megítéli a 3,000 frtot, akkor az Ítélet alapján követelésemet ekzekválni fogom alperesen ; ha pedig 2. Evátlus megnyeri e pert, mint első perét, akkor szerző­désénél fogva szintén köteles fizetni. Van egy szerződés a "kezemen per alatt, tartalma abból áll, hogy B. fizet évenkint 100 frtot A.-nak, »a míg Péter és Pál é 1«. Péter elhal, ettől számítva 2 évig B. semmit se fizet, a miért A. megperli B.-t 200 frt erejéig. B. elleniratában előadja^ hogy: Nem fizet semmit, mivel a feltétel oszthatatlan lévén, fel­peres nem tudja igazolui, hogy Péter és Pál él s igy kereseti joga niucs. Felperes válaszában odanyilatkozik, hogy éppen azért, mivel a feltétel nem megosztható és mivel alperes igazolni nem tudja, hogy Péter és Pál elhalt, a fizetésre okvetlenül kötelezendő. Milyen legyen itt a bitói ítéld ? Bölöni László, ügyvéd Bánffy-Ilunyaüon. Sérelem.* Az ipolysági kir. törvényszék bajai. Az i p o 1 y s á g i kir. törvényszék az ügyek elintézését ille­tőleg - a jogkereső közönség jogosult kívánalmának — min­denekben megfelel; de a kiadványozás, különösen telek­k ö n y v i ügyeknél oly késedelmesen történik, hogy a jogkereső közönség érdekében ezen visszás és hátrányos helyzetre az ille­tékes körök figyelmét a közérdek szempontjából felhivandó­nak tartjuk. A felek beadványai rendsze rint nhány nap alatt elintéztet­nél;, de a hozott végzések, különösen a telekkönyviek 5—6 hó multával lesznek kiadványozva, minek oka a túlságos, és szerin­tünk meg nem engedhető takarékosságban rejlik. Ha kevés, a minthogy kevés is az ott alkalmazott két díjnok, tessék alkalmazni négyet, a törvénykezés jövedelme — annak kiadásait bőven fedezi. Az állapot már tűrhetetlen, sőt botrányos. Sághi Benő, ügyvéd Ipolyságon. Irodalom. A hypnotismus s a polgári és büntetőjog (Der Hyp­notismus und das Zivil- und Straf-Recht.) Irta D r u c k e r L. Bécs, Manz. 20 1. 30 kr. A rövid kis dolgozat behatóan foglalkozik a hypnotismus veszélyeivel, melyeket tudományos alapon és mégis egyszerűen, világosan ad elő. Az egyes eseteket, melyekben a hypnotizált egyén a vétség tárgya vagy alanyq, a hypnosis alatt vagy után jogi cselekményeket tesz, »az oltár előtt suggestio behatása foly­tán nem-et mond« stb. mind?n oldalról megvilágítja és mert a kivételek sem mindig megnyugtatók, tekintettel a törvényszolgál­tatás hiányaira, törvényes szabályokat ajánl a netáni büntetendő cselekmények elkövetése ellen. Szerző rövid művében jól kiaknázta anyagát és megoldotta feladatát, melyért méltó elismerésre talált. »Athenaeum«. Fi'ozófiai és államtudományi folyóirat. Első fűzet. Szerkeszti Pauer Imre. A m. tud. akadémia kiadása. Az ezután évnegyedenkint megjelenő folyóirat első füzete a következő tartalommal jelent meg. Az első cikkben Pauer Imre értekezik a filozófiai ku.atás újabb segédeszközeiről; Schwarcz Gyula »Magyarország alkotmányjogi átalakulása modern állammá« cimrael kezd meg egy érdekes tanulmányt; Beöthy Zsolt a »Képegységről« cím alatt egy közelebb tartott fölolvasását adja közre; N a g y Ernő »Az államjog methodolo­giájárók; Heller Ágost »A természetfilozófiában mutatkozó újabb áramlatokrók értekezik. Ezeken kivül irnak még a füzetben P a s t e i n e r Gyula a képírásról, Alexander Bernát a művészi fantáziáról. Az »Irodalom« rovat néhány újabb hazai és külföldi filozófiai munka ismertetését tartalmazza. Reméljük, hogy a jog­filozófiának is tért fog nyitni a szerkesztő jeles folyóiratában. A folyóirat előfizetési ára egész évre 5 frt. x Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes kézséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents