A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 12. szám - A kihágásokról szóló büntetőtörvények és eljárási szabályok magyarázata

A JOG. belépési nyilatkozat és az alapszabályok értelmében a részjegy esedékes részleteinek nem fizetése csak a befizetett részletek elvesztését és a tagok kizárását vonja maga után, per utján azonban azon hátralékos részletek nem követelhetők, elvetendő volt; mert azon kötelezettsége, mely szerint alperes a B. alatti belépési nyilatkozatban jegyzett részvényei fizetésének pontosan teljesítését vállalta, már e nyilatkozat valódiságának beismerésével megállapíttatik és ö arra a jelen per utján szorítható, ugyanis az általa felhívott szövetkezeti alapszabályokban sehol sem foglaltatik, hogy a részletek fizetésének kötelezettsége a tagok egyoldalú elhatározásából megszüntethető volna, az alperes által vitatott azon alapszabálvbeli tétel, mely szerint a 15. §. értelmében a késedelmes fizetők az általuk befizetett összeget elvesztik és minden joguk megszűnik, nem foglal magában oly kizárólagos intézkedést, melyen túl felperes az általános jogszabályok alapján el nem járhatna, azon szakaszban nem kötelezettsége, de joga van lefektetve a felperes szövetkezetnek, melylyel élni tetszésétől függ; mert továbbá valamely tag a kilépésre is csak akkor szerezhetvén jogot az alapszabályok 16. §-a szerint, ha minden kötelezettségének eleget tett. alperesre e szakasz sem alkalmazható; mert végre a mennyiben alperesnek a felperes szövetkezet vezetése az igazgatóság ügykezelése, vagy bármely más tekintetben sérelmei volnának, azok orvoslása nem a tagilletékek fizetésének megtagadásában, hanem a kereskedelmi törvény ll. címében a szövetkezeti tagoknak az igazgatóság ellen megállapított jogána\ az ott körülirt módon való gyakorlásában található fel. Ez okokból felperes keresetének helyt adni és alperest a kereseti követelésnek, melynek összegét és esedékességét tagadásba nem vette, megfizetésére kötelezni kellett, stb. A budapesti kir. ilélö tábla (1890. nov. 12. 4,029. sz.): Az elsöbiróság Ítéletét azzal a változtatással, hogy a kereseti töke utáni kamatot csak 1890. évi jan. hó 7-től, mint a kereset beadása napjától itéli meg, a korábbi időre vonatkozó kamatkövetelésével pedig felperest elutasítja, helybenhagyja, stb. Indokok: Alperes beismeri, hogy a B. alatti belépési nyilatkozattal 1887. márc. 24-én 10 drb 20 frtos részjegy jegyzése mellett a felperesi szövetkezetbe tagként belépett; azt pedig, hogy abból az alapszabályok 16. §-a értelmében kilépett, vagyis 17. és 18. §-ok értelmében az igazgatóság által kizáratott volna, maga sem állítja. Az a kifogása, hogy az alapszabályok 17. §-a értelmében a tagság s ezzel egyszersmind a felperesi szövetkezet irányában vállalt kötelezettsége önként megszűnt az által, hogy a fizetést a felhívástól számított 60 nap alatt nem teljesítette, alaptalan, mert az alapszabályok 17. §-ának helyes értelme, mint az különösen a 16. és 18. §-okkal való egybevetéséből kitűnik, csak az. hogy a szövetkezet igazgatósága a 17. §. 1., 2. és 3. pontjainak eseteiben, tehát kü'önösen akkor, ha valamely tag a 15. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségének pontosan eleget nem tesz, jogosítva van az illetőt a szövetkezetből kizárni, de nem az, hogy a szövetkezeti tag a tagsággal járó kötelezettségek teljesítése alól azok egyszerű nem fizetése által egyoldalúlag kivonhatná magát. De ha az alapszabályok 17. §-ának valóban az az értelme volna is, melyet alperes annak tulajdonítani akar, azaz ha ki volna is benne mondva, hogy a tagság kilépés és kizáratás nélkül már pusztán azon tény folytán, hogy a szövetkezeti tag fizetési kötelezettségének pontosan eleget nem tesz, megszűnik, akkor sem volna alperes annak alapján a fizetési kötelezettség alól felmenthető, mert az ily kikötés, mint a törvénybe ütköző, semmis. A szövetkezeti tagság megszűnésének eseteit a keresk. törvény 225. és 235. §-ai határozzák meg, midőn kimondják, hogy az a tagnak kilépése, halála, vagy kizáratása által szűnik meg s a 225. §. 4. pontja szerint csak az ezen megszűnési esetekre vonatkozó közelebbi határozatok megállapítását hagyják fenn az alapszabályoknak ; az alapszabályokban tehát azt, hogy a tagság a törvényben taxatíve felsorolt ezen három eseten kivül más módon is megszüntethető legyen, kikötni nem lehet és legkevésbé lehet kikötni azt, hogy a tagság a tagnak egyoldalú akaratelhatározása folytán minden bejelentés nélkül hallgatagon szűnjék meg, mert ez a szövetkezeti intézmény céljával és természetével s a keresk. törvény 242. és 243. §-aiban foglalt, a közérdek megóvását célzó határozatokkal merőben ellenkezik. Minthogy tehát alperes a szövetkezetből sem ki nem lépett, sem ki nem záratott, minthogy pusztán a befizetés nem teljesítése folytán tagsága s az abból eredő kötelezettségei nem szűntek meg s minthogy a követelt összeg mennyisége és esedékessége ellen kifogást nem tett: az elsöbiróság helyesen határozott, midőn alperest a kereseti tőkének, a kereset beadása napjától járó 6% kamatának megfizetésében elmarasztalta. Ellenben, a mennyiben felperes a kamatot az alapszabályilag kikötött heti 1 frt részletek után 1887. évi jul. 31-től kérte megítéltetni: kereseti kérelme ezen részével, bár alperes erre nézve külön kifogást nem is tett, el volt utasitandó, mert előadásából nem tűnik ki, hogy hány részlet az és mikor jártak le azon részletek, melyek után a kamatot az 1887. jul. 31-től követeli; kérelmének ezen határozatlanságánál fogva pedig a kereset beadása előtt lejárt kamat tekintetében a ptrs. 2J6. §-nak megfelelő, a kötelezettséget szabatosan meghatározó marasztaló ítéletet hozni nem lehet, stb. A m. kir. Curia (1892. febr. 17. 306. sz.): Mindkét alsóbiróságnak Ítélete megváltoztatik, felperes keresetével egészben elutasittatik, stb. Indokok: Nem szenved kétséget, hogy alperes a B. alatti belépési nyilatkozattal a gazdák és iparosok általános hitelszövetkezetének 10 drb 20 frtos részjegy jegyzésével tagja lett s mint ilyen, ezen részjegyek erejéig a tagsági kötelezettséget az alapszabályok értelmében elvállalta. A felperes hitelszövetkezet alapszabályainak 15. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tagok alájegyzett részjegyeiket pontosan törleszteni tartoznak, ki 60 napi késedelem után sem fizetne, a fizetés teljesítésére írásban felhivatik. Ha azonban a felhívástól számított 60 nap alatt sem fizetne, a már befizetett összeg a szövetkezet tartalék alapjának javára esik és az ilyen tagnak minden joga a szövetkezettel szemben megszűnik. Továbbá az alapszabályok 17. §-ában megállapitlatván azok az esetek, melyekben a szövetkezeti rendes tagság megszűnik, ezek között az 1. tétel alatt, mint a szövetkezetből kiválás egyik esete foglaltatik az az eset is, midőn a 15. §. értelmében a befizetéseknek pontosan elég nem tétetett. Ezek szerint az sem szenved kétséget, hogy az alapszabályokban már előre megállapittatott és kimondatott, miszerint a részjegy nem fizetésének jogkövetkezményeit a mulasztó fél szövetkezeti tagságának megszűnése képezi. Ezen rendelkezés mellett a mulasztó tagnak a szövetkezetből kiválását az igazgatóság határozatától függővé tenni azért nem lehet, mert a nem fizető tagnak kiválása a fizetési idő sikertelen leteltével már az alapszabály idézett szakaszai erejénél fogva megtörtént. Az alapszabályoknak ez a rendelkezése a keresk. törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó XI. címe határozataiba azért nem ütközik, mert a törvénynek 225. §-a 4. pontja szerint a tagok belépésének feltételei és esetleg azok kiválására vonatkozó különös határozatok az alapszabályokban megállapitandók lévén, az alapszabályoknak a szövetkezetből való kiválásra nézve a 15. §-ban foglalt rendelkezése jogi természetére és hatályára nézve egyenlő a szövetkezetből való kizáratással, mi a keresk. törvény 235. §-a utolsó tétele szerint a szövetkezetből kiválásnak egyik esete s mert a 15. §-ban foglalt határozat a keresk. törvény 242. és 243. §-ai intézkedéseinek foganatosításában sem szolgálhat akadályul, ha a tagokhoz a fizetés tekintetében intézett felhívás és ennek lejárati ideje kellően nyilvántartatik. Tekintve már most, hogy a felek egyező beismerésével bizonyított tény, miszerint alperes az alájegyzett 10 drb részjegyre a fizetést felszólítás után sem teljesítette ; tekintve, hogy alperes a nem fizetés következtében az alapszabályoknak 15. és 17. §-ai fent kifejtett rendelkezései szerint felperes szövetkezetnek tagja lenni megszűnt s ennek következtében felperesnek joga nincs alperestől a kereseti összeget követelni; ezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletének alperest marasztaló része megváltoztatásával felperest keresetével egészben elutasítani kellett, stb. Az osztrák-magyar monarchia másik felében keletkezett, illetve fennálló társaságok itteni képviselőik cégbejegyzési kötelessége alól csak az esetben menthetők fel, ha erre külön törvényi rendelkezés által jogosíttatnak. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótöryényszék végzett: Ezen bejelentés elintézéséül a kereskedelmi társas cégek jegyzékének IV. kötet 180. lapján bejegyzett »Erste k. k. priv. Donau Dampfschiffahrts • Gesellschaft« (V. ker. Rudolf rakpart) cégnél báró W. Albert, C. Márton lovag, Z. Ede Ferenc, A. M. Vinoe lovag és gróf W. Viktor igazgatósági tagok ebbeli minőségének cégjegyzési jogosultságának megszüntetése bejegyeztetni rendeltetik. A bejegyzés foganatosítása és szabályszerű közzététele cégjegyzék vezetőnek meghagyatik. Miről folyamodó részvénytársaság azzal értesíttetik, hogy a 2 frt hirdetési díjat (c. n. 849. tétel) ezen törvényszék céghivatalában a cégjegyzék-vezetőnél 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizesse le. Egyúttal tekintettel arra, hogy az 1878. évi XXII. t.-c. 2. §-a szerint a folyamodó társaságot itteni fióktelepe ügyleteit illetőleg hatóságok és harmadik személyek irányában a fiók-üzlet vezetésével megbízott képviselő képviseli, mihez képest az ily kirendelt képviselő a belföldi részvénytársaságok igazgatóságánál egyenlő hatáskörrel kell hogy bírjon, tekintve, hogy a belföldi részvénytársaságok részére a ker. törvény kötelezöleg írja elő azt, hogy ezen módozat, mely szerint a társaság hatóságok és harmadik személyek irányában képviseltetik — és ehhez képest az igazgatóság tagjainak cégjegyzési aláírása a keresk. cégjegyzékbe bejegyeztessék és közzététessék, tekintve, hogy a folyamodó részvénytársaságnak e helyütt bejegyzett cégénél a cégjegyzési módozat, mely szerint a fióktelep kirendelt képviselője a társaságot képviseli — továbbá a kirendelt képviselő cégjegyzési jogosultsága, valamint cégjegyzési aláírása mindeddig bejegyezve nem lett: Utasittatik a részvénytársaság igazgatósága, mint az alapszabályok 27. §-ánál fogva illetékes közeg, hogy jelen végzés kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt az itteni fiók-telep cégének jegyzési módját állapítsa meg, a helybeli képviselőt cégjegyzési jogosultsággal ruházza fel és a kirendelt képviselő cégjegyzési aláírásának bemutatása mellett ezen körülményeknek a cégjegyzékbe leendő bejegyeztetését kérelmezze.