A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 12. szám - 1891. évi csődstatisztika - Bolgár igazságügy. (1. r.)

94 A JOG. tandó miniszteri rendeletekkel oly zavarokat idéz elö a jogi életben,, melyekből vajmi nehéz lesz a kibontakozás. Szóval: e javaslat a most életben levc"> törvények kirivó hiányait akarja pótolni, de a gyakorlati élet követelményeivel nem számol, — a mi pedig nagy hiba. Belföld. 1891. évi csődstatisztika. 1891-ben Magyarország területén, beleértve Horvát-Szlavonországokat is, összesen 395 csődöt nyitottak. E 395 esődből a szorosan vett Magyarországra és Erdélyre 370, Horvát-Szlavonországokra pedig 25 csőd esik. A 370 magyarországi csőd az ország 65 törvényszéke között következőleg oszlik meg: Első helyen áll a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mely a csődöt 27 bejegyzett kereskedő és kereskedőcég vagyona felett nyitotta meg. A budapesti polgári törvényszéknél 12 esetben nyittatván csőd, a főváros összes csődjeinek száma az elmúlt évben 39-re lúg. A két budapesti törvényszék után Békés-Gyula törvényszéke következik 17 megnyitott csőddel, mely szokatlan nagy szám a békés-csabai népbanknak nagy port felvert bukásában leli magyarázatát. A nagyváradi törvényszék területén volt 15 csödeset, ezt követi a pécsi és szatmár-németii törvényszék 12 — 12 csőddel. Az egri, kaposvári és mármaros-szigeti törvényszék 11 — 11 csődöt nyitott; a debreceni, aradi, nagybecskereki, pozsonyi és szolnoki törvényszékek pedig 10 — 10 csődöt. A megnyitott csődök száma 9 — 9 volt a beregszászi, lőcsei és szabadkai törvényszék területén; 8 a miskolci, 7-7 a győri, szegedi és szegszárdi törvényszék területén, 6 — 6 a brassói, nagykikindai, nyíregyházai, temesvári és újvidéki törvényszéknél; 5 — 5 a nyitrai, zombori, szombathelyi és s.-a.-újhelyi törvényszéknél ; 4 —4 az eperjesi, besztercei, dévai, fiumei, fehértemplomi, balassagyarmati, kassai, kolozsvári, nagy-kanizsai, zilahi és veszprémi törvényszéknél ; 3 —3 a deési, besztercebányai, komáromi, kecskeméti, gyulafehérvári, soproni és zala-egerszegi törvényszéknél; 2 — 2 áz aranyos-maróthi, ipolysági, kalocsai, rózsahegyi, rimaszombati, trencséni, székelyudvarhelyi és székesfehérvári törvényszéknél ; s végül 1—1 a csíkszeredai, kézdi-vásárhelyi, lugosi, marosvásárhelyi és pancsovai törvényszéknél. A 65 magyarországi törvényszék közt olyan, mely a muít évben egyetlen csődöt sem nyitott, van 4; ezek: az erzsébetvárosi, karánsebesi, nagyszebeni és tordai törvényszékek. Áttérve a horvát törvényszékekre, a Horvát-Szlavonországok területén megnyitott 25 csőd 7 horvátországi törvényszék között oszlik meg. Első helyen áll a varasdi törvényszék 6 megnyitott csőddel, azután következnek a zágrábi és mitroviczai törvényszékek 5 — 5 csőddel; a belovári és eszéki törvényszékek 3—3 csőddel, végül a petrinjai törvényszék 2 és a pozsegai 1 csőddel. Horvát törvényszék, mely az elmúlt évben csődöt nem nyitott, van 2, ezek a gospicsi és ogulini törvényszékek. Kiváló statisztikai fontossággal bir a megnyitott 395 csődesetnek az évszakok, illetve hónapok szerint való megoszlása is. Az elmúlt év január havában 40, február havában 37, március havában 49, április havában 38, május havában 45, június havában 26, július havában 30, augusztus havában 20, szeptember havában 29, október havában 19, november havában 36, december havában pedig 26 csődöt nyitottak meg. A mi világosan utal a földművelés és kereskedelem egymástól való szoros függésére, illetve a hitelviszonyoknak ez összefüggés szerint való alakulására. Néhány arányszámítás megejtése utján konstatálható, hogy a főváros, illetve a pestmegyei 4 törvényszék a csődesetek száma tekintetében — eltekintve a békési abnormis viszonyoktól — aránylag meglehetősen túlszárnyalja a vidéki nagyobb városokat, illetve nagyobb törvényszéki kerületeket. Mig például a négy pestmegyei törvényszékhez tartozó körülbelül 1 milló polgári lakosra 44 csődeset jutott, addig a nagyváradi törvényszéknek 440,000 polgári lakost számláló területére az aránylagos 20 csődeset helyett csak 15 esik az elmúlt évben. Legkirívóbb az aránytalanság Pestmegye és Torontálmegye közt, mely utóbbinak lakosságára az előbbihez arányítva 23 csödeset helyett csak 16 jutott. A szolnoki törvényszéknél 13 helyett csak 10, a pozsonyinál 14 helyett csak 10, az aradinál 15 helyett csak 10 csődeset volt. Mindez világosan bizonyítja, hogy a főváros tényleg gócpontja kereskedelmünknek. Magában a fővárosban megnyitott 39 csőd tényleg 10 százalékát teszi ki az egész országban megnyílt csődöknek, holott a főváros lakossága az egész ország lakosságának csak mintegy 3 százaléka. A 395 megnyitott csőddel szemben 216 csőd-megszüntetés következett be, részint a csődtömeg felosztása, részint a hitelezők beleegyezése, részint kényszeregyezség, részint pedig a csődvagyon elégtelenné válása következtében. A fővárosban magában 38 csődöt szüntettek be, a mi az összes beszüntetett csődök 17 és fél százalékát teszi. A csődök lebonyolítása tehát a fővárosban aránylag gyorsabb, mint a vidéken. A 395 megnyitott csőd közül országos feltűnést keltett a békés csabai népbank és Móricz Pál vagyona felett megnyílt csőd, mig a 216 megszüntetett csőd között legnevezetesebb a Keglevich István gróf csődje. Törvényjavaslatok a képviselőház előtt. Szilagyi Dezső igazságügyminiszter f. hó 14-én az ország erdely, részeiben a birtokrendezésről, a birak nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról és a sommásé jara sról szóló törvényjavaslatokat azzal a kéréssel nyújtotta be a képviselőháznak, hogy azokat kinyomatni, szétosztatni es az igazságügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. A csődtörvény revisiója.. Az igazságügyminiszter — mint biztos forrásból értesülünk - dr. S c h r e y e r Jakab budapesti ügyvédet azzal bízta meg, hogy a csődtörvény tapasztalt hiányai orvoslására novellatervezetet, továbbá a c s o d o n kívüli megtámadási jog szabályozására, végre a c s ódon kívüli kényszer egyezség intézményének behozatalára törvényjavaslatokat készítsen. Az igazságügyi minisztériumban, mint értesülünk, törvényjavaslat készült legközelebb el, a mely hivatva lesz a j á r á sbírósági fogházak nagy részének siralmas állapotán segíteni. A belügyminisztériummal egyetértöleg megállapított törvényjavaslat kimondja, hogy a közigazgatási uton elitélt egyének szabadság-büntetése a járásbirósági fogházakban les* végrehajtandó s ennek fejében a belügyminisztérium átengedi a közigazgatási uton befolyó büntetéspénzeket ily fogházaknak építésére. A törvényjavaslat még ezen ülésszak alatt a képviselőház elé fog terjesztetni. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. (Eredeti tudósítás.) Az utolsó szobranjebeli ülésszak, ugy látszik, helyre pótolni akarta a tavalyi mulasztást legalább az igazságügyi ressort terén' mert nem csak hogy a polgári törvénykezési javaslatot — persze módosításokkal, kihagyásokkal — törvénynyé emelte, de oly alkotást is tett, melyet csakugyan nem vártunk s mely ugy kormányunknak, mint törvényhozásunknak dicséretére válik. A tavalyi kedvezőtlen hangulatot, a polgári tisztviselők s kivált a birák ellen, az idén egy jóakaratú, sőt mondhatni rokonszenves megítélés váltotta fel s elhatározta valahára törvényhozásunk mindkét faktora, hogy az állam polgári szolgáinak anyagi helyzetéről is komolyabban gondoskodjék s ne maradjon továbbra is ama különös elbizakodottságban, mintha az ország egész jóléte és jövője csakis a hadseregtől függne, hanem hogy egy elégedett hadsereg mellett egy elégedett hivatalnokseregre is van szükség. E belátásnak eredménye a f. évi január hó 1-én (ó naptár szerint) életbeléptetett nyugdíj-törvény a polgári tisztviselők részére. E törvénynek megszavazása a jelen Vl-ik szobranjének kétségkívül fénypontja. Mielőtt azonban e törvény részleteivel a t olvasókat megismertetném, bátor leszek időrend szerint második szobranjebeli ülésszak teendőiről még egyetmást közölni. Klsőben is a polgári törvénykezésre vonatkozólag sajnálattal kell megjegyeznem, hogy az ide vonatkozó törvényjavaslatot nemcsak hogy az orosz polgári eljárásból átvett s részben felette nehézkes s impraktikus intézkedésektől nem tisztították, de ellenkezőleg még azt a keveset is, a mi benne nyugati recepció volt, majdnem teljesen elejtették; igy pl. az e»ész felhívási pert, tehát az okirat-iuegsemmisitési eljárást is, már a szobranjének jogügyi bizottságában törölték és pedig azért, mert idejük nem volt ezen reánk nézve teljesen uj intézményt tanulmányozni. Ugyanezen sors érte különben a többi újításokat is, mint pl. a felek és tanulóknak a törvényszék elnöke által történendő feleskeltetését s a végrehajtási eljárás terén tervbe vett módosításokat s kevésbe mult, hogy az előleges bizonyítást, mint sziutén nyugati intézményt el nem ejtik. A mi tehát az egész javaslatból maradt, az lényegében nem egyéb, mint az orosz polgári perrendtartásnak (Usztáv grazsdanszkago szudoproizvodsztva) bolgár talajra való átplántálása az összes ott előforduló nehézségekkel. Hogy csak egy példát említsek ezen orosz polgári eljárásból, még pedig a végrehajtási eljárásról, hogy a t. olvasók lássák, mikép biztositvák Oroszországban az ingatlanok vevői közárvarésen. Az 1,180. szakasz szerint a uyilvános árverés érvénytelen, hogy ha az árverés után (értsd, midőn a vevő már megkapta a birtokivet s már birtokába is lépett a megvett ingatlannak, bebi/.onyittatik a bíróság előtt, hogy az elad°ott ingatlan nem volt az adós (végrehajtást szenvedett)' tulajdona.« — Ezen gyönyörű intézkedés szerint — melyet mi most újonnan átvettünk (régi perrendtartásunkban is meg volt) — a közárverésen vevőnek a birtokba vett ingatlanra való tulajdonjogot ezen alapon az egész — 15 évi — elévülési határidőn belül lehet megtámadni! S tényleg eddigi bírói gyakorlatomban számtalan eseteket tudok felsorolni, melyekben kénytelen voltunk 6 es 10 évvel a teljesen törvényesen történt árverés után egy harmadik személynek egy ingatlant megítélni, mivel az a fenti törvény értelmében bebizonyította, hogy az ann-i év előtt árverésen eladott ingatlan nem volt a végrehajtást szenvedetté, hanem az ove!! - Minthogy nálunk ezidőszerint még nem léteznek telekkönyvek (Oroszországban sincsenek) ugy a fenti —nézetem szerint — alaki jogi szempontból teljesen helytelen intézkedést azzal lehetett volna pótolni, hogy harmadik személyek az össze-