A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 11. szám - A büntető-törvénykönyvek módosítása tárgyában összehívott igazságügyministeri enquéte határozatai

A JOG. 87 A házassági jog kodifikálása. Az igazságügyministeriurn­bau f. hó 7-én a h á z a s s á g i jog kodifikálása tárgyában összehívott szaktanácskozmány Szilágyi Dezső igazságügy­minister elnöklete alatt folytatólagos ülést tartott. A szaktanácskoz­mánvban résztvettek: Teleszky István dr. és Czorda Bódog államtitkárok, V a v r i k Béla dr , budapesti kir. táblai tanácselnök, Zsögöd Benő dr. és Kovács Gyula dr. egyetemi jogtanárok, llyörv Elek dr., budapesti ügyvéd és Sipöcz László dr., föv. árvaszéki elnök, jegyzőkönyvvezető Doleschall Alfréd dr., budapesti kir. törvényszéki aljegyző. Az 1892-iki igazságügyi költségvetés a pénzügyi bizott­ságban. A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahrmann Mór elnöklete alatt f. hó 5 én tartott ülésében tárgyalás alá vette az igazságügyi tárca költségvetését. (Eladó : L a t k ó c z y Imre ) A központi kiadásoknál L a t k-ó c z y előadó kérdést intéz a ministerhez a legközelebb előterjesztendő igazságügyi törvény­javaslatok s azoknak sorrendje iránt. Szilágyi mínister válaszolja, hogy legközelebb s körülbelül az alább következő sorrendben elő fogja terjeszteni : az 1885-iki nyugdíjtörvény módosítására, az erdélyrészi birtokren­rendezési eljárásra, a sommás eljárásra, a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekkönyvbe való bejegyzésére, az örökösödési eljárás iránti törvények módosítására és kiegészítésére, az intési eljárásra vonatkozó törvényjavaslatokat, a b ü n t e t ö t ö r v é n y k ö n y v novellája s a végrehaj­tási törvény módosítására s a birói s ügyészi fegyelmi tör­vény módosítására vouatkozó javaslatokat. Ama organikus javas­latok, melyek még a jelen országgyűlést foglalkoztatni fogják, a következők lesznek : a bűnvádi eljárás kiegészítve az esküdt­széki eljárással, mely ez év folyamán lesz benyújtva, a teljes polgári eljárás és a családi és örökösödési jog együttesen. Foglalkozni fog a jelen országgyűlés az ügyvédi rend­tartással is. A reformjavaslatok kidolgozásával a megállapított elvek szerint a budapesti ügyvédi kar egyik tagja van megbízva. A bizottság helyesléssel vette tudomásul a mínister elő­terjesztését. A beruházásoknál Latkóczy előadó kérdésére Szilágyi minister felvilágosításokat adván a tervbe vett felsőbirósági palota építésére s a börtönügyi építkezésekre vonatkozó előmunkálatokról s Ugrón Gábor kérdésére a g) üjtő-fogházakról, Wahrmann elnök kívánatosnak tartja, hogy az építkezéseknél a minister a lehetőségig tekintettel legyen az ínséges vidékekre is. A tárca költségvetése változatlanul megszavaztatott. Ausztria és külföld. Külföldi judikatura. Szabadalmak megszerzésének, meghosszabbításának és át­ruházásának közvetítése nem tekinthető kereskedelmi ügyletnek és ily ipar gyakorlása nem alkalmas a kereskedelmi lajstromba való bejegyzésre. (Bécsi legf. bir. 185/890. sz.) Az apa, mint kiskorú fiának törvényes képviselője, nincs feljogosítva arra, hogy utóbbi ellen indított perben gyámhatósági eDgedély nélkül joghatálylyal bíróság előtti beismeréseket tegyen. A gyámhatóság jogosítva van arra, hogy a kiskorú gyermek vagvonára kért végrehajtást, mely az apa által tett beismerés következtében hozott Ítélet alapján lett elrendelve, ne foganato­sítsa és egy gondnokot rendeljen ki azon célból, hogy ez a hozott ítélet semmiségét bejelentse. (Bécsi legf. bir. 171/890. sz.) A biztosított törvényes örököseit kötvény alapján megillető biztosítási összeg, az előbbi hagyatékának adóssága miatt, nem foglalható le. (Bécsi legf. bír. 1,322/890. sz.) Birtokháboritá.,i eljárásnál az előbbi állapot visszaállítása nem mondható ki itéletileg, ha a periratokból annak lehetetlen­sége tűnik ki. (Bécsi legf. bir. 5,761/890. sz.) A tulajdonjog, mint a vele kapcsolatos jogosítványok fog­lalata, nem képezheti törvényszerű tárgyát a végrehajtásnak. (Bécsi legf. bir. 5,761/890. sz.) Meg nem Ítélhető az eskü azon körülmény felett, hogy a megtámadási kereset indítójának a szerződés kötésekor nem volt tudomása adósának fizetésképtelenségéről. (Bécsi legf. bir. 766/890. sz.) Nyilt kérdések és feleletek. Ki köteles őrizni az elhalt ügyvéd iratait? (Kérdés.) Kineveztek egy elhalt collegám irodájára gondnokul, ügy­védi kamaránknál felmentésemet kértem és kérdésbe tettem : hol helyezzem el a néhai iratait ? Azt feleié — felmentve a gondnok­ságtól — az illetékes törvényszéknél iratjegyzék mellett. Nosza ! csináltunk szép iratjegyzéket napokig, beadtam az iratokkal együtt az illetékes törvényszékhez. Ám ez visszaad mindent, hogy ő nem őrzi az iratokat! Jogorvoslatom folytán ebbeli végzését a kir. tábla is helybenhagyja. Az iratok tehát nyakamon vannak. Kérek tanácsot, hogy szabaduljak azoktól. Jázon. Irodalom. A kereskedelmi törvény magyarázata. Irta : dr.Neuman Ármin, ügyvéd, egyetemi rk. tanár. 1. kötet első fele. Második teljesen átdolgozott kiadás. Ára 2 frt 50 kr. Budapast, Athenaeuro részvény társulat kiadása. 1892. Ezen nagyszabású munka első kiadásának megjelenése óta a keresk. jog terén mind a birói gyakorlat, mind az irodalom oly nagy haladásokat tett, hogy azon felhalmozódott anyag eriticai méltatása elől szerzőnek kitérni nem lehete. Derekasan fel is használta mindkettőt és ezt szerző azon alapossággal tette, melyet nála megszoktunk már. Ezen első füzet a kereskedelmi törvényt 103. §-áig tárgyalja és függelékül a védjegytörvény magyarázatát is adja szerző, miért csak köszönettel fognak olvasói neki tartozni. Bővebb ajánlásra a könyv nem szorul. Eléggé ismert az Az egész munka két kötetben fog ez év végéig megjelenni. Vegyesek. Közjegyzői jogtudomány. A balassa-gyarmati közjegyző — mint értesítenek — in optoma forma, egy közjegyzői okiratot vett fel oly jogügyletről, mely szerint egyik szerződő fél a másikra »E 1 ő k közti ö r ö k ö s ö d é s« címén ingatlanát átruházza. Ezen fura örökösödés alapján, melynél az örökhagyó jó egészséggel élvezheti az örömöt, mint örökösnek utána a mosolygó örökösök, a rétsági járásbíróság kötelességszerüleg telek könyvileg bekebelezte az örökösr 3 az ingatlant »élők közti örökösödés* címén. Nem volna e jó ezt az új vagyonátruházási módot az új magyar polgári törvénykönyvbe felvenni? Egy kiváló tudósunk véleménye az ügyvédekről. D r. Zsögöd Benő egyetemi ny. r. tanár ur az ő »Magyar magán jog«-ában a jogászság befolyásáról a jog alkotására beszélve az ügyvédekről (az 55. lapon) igy szól: » . . . A bíró mel­lett az ügyvédet sem szabad figyelmen kívül hagynunk; mert bár ténykedése njm bir autorativ erővel, de ha belsőleg tekintjük a judicatura haladását, kétségtelen, hogy ebben az ügyvédeknek közvetett, bár mindig kifejezésre nem jutó közreműködése igen nagy. Az ügyvédet aj o g anyagának penetrálásánál nagyobb energia hatja át és midőn jogokat akar érvényesíteni, ha az eddigi fejleményekben nem talál elég eszközt és módot, ő fejti ki a jogrend­szerből; öfedezi fel az új elveket és irányokat; ő vezet rájuk, mert a per medrét manapság a felek tényei szabják meg és azon alap, melyre az ügyvéd a keresetét fekteti, azon alappá lett, melyre az egész per fektettetik.« E nagy tudósnak ezen szavai commentárra nem szorulnak, az igaz és férfias nyílt­ságra valló nyilatkozat senki elismerésére sem számítva hangzott el a kathedrán és mi azt hiszszük, hogy csak azt a fényes jutal­mat nyerheti a kiváló professor, ha a tanárnak ezen szavait kiviszi magával az életbe a hallgatóságnak azon része, mely a birói pályára készül lépni és ha ott tettekben megmutatja, hogy ő is meg van győződve, miként volt professora, hogy »az ügyvéd vezet az új irányokra és elvekre«. — p- — Mely bíróság illetékes az ügyvédi díjat büntető ügyek­ben megállapítani ? Egy bűnügyben a szegedi kir. törvényszék a védő kérelme folytán, annak díjait 245 frtban állapította meg. Felebbezés folytán a budapesti kir. ítélő tábla a kir. törvényszék végzését megsemmisítette s a védő ügyvédet védő díjára nézve a polg. per útjára utasította, indokul azt hozván föl, hogy a büntető bíróság az Í874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-a értelmében az ügyvédi díjakra nem intézkedhetik, azokra nézve nem bűnvádi, hanem polgári eljárásnak lehet csak helye. Ujabb fölebbezés folytán a m. kir. Curia következőkép határozott: Tekintve, hogy munkabér­szerződésből származó követelés forog fenn ; tekintve, hogy annak érvényesítése a polg. törv. rendt. által szabályozott perutra tar­tozik ; ezeknél fogva az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §-ra való hivat­kozás mellőzésével, a kir. tábla végzése helybenhagyatik. (1892. febr. 5-én, 4,255. sz.) A magyar tudományos akadémia második osztálya f. hó 7-én Tóth Lőrinc elnöklete alatt ülést tartott. Első felolvasó Hajnik Imre r. tag volt, a ki a király bírósági szemé­lyes jelenlétéről s a királyi helytartókról tartott előadást. F e j é r p a t a k y László levelező tag Kálmán'király okleveleiről értekezett. Eddig ugy tudtuk, hogy Kálmán király idejéből egyetlen egy oklevél eredetije maradt reánk: a veszprémi apácáknak szóló 1109. évi oklevél, melynek eredetijét az orsz levéltár őrzi. A felolvasó az elmúlt nyár folyamáu még két eredeti oklevelet talált a nyitrai püspökség levéltárában, melynek létezéséről eddig nem volt tudomásunk; mindkettő a zoborhegyi apátság részére szól. A budapesti kir. ítélő tábla ügyforgalma és tevékeny­sége február hóban. Beérkezett: polgári ügy 1,293, úrbéri 5, váltó 393, büntető 964; összesen 2,655. Elintéztett: pol-

Next

/
Thumbnails
Contents