A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 11. szám - A büntető-törvénykönyvek módosítása tárgyában összehívott igazságügyministeri enquéte határozatai

86 A JOG. 308. §. A 308. §. módositandónak mondatott ki olyképen, hogy ezen §. határozmánya kiterjedjen a súlyos testi sértés vétségére s a kiszabandó büntetés enyhébb legyen, mint a 302. §. esetében. 33G- §. 3. és 4. p. 1. A tartály feltörése csak akkor legyen minősítő körülmény, ha épületben stb. követtetik el a lopás. 2. A hamis vagy lopott kulcs használata ngyanezen feltélelek alatt minősiti a lopást. 3. A feltörésre és hamis vagy lopott kulcs használatára nézve nem tesz különbséget, vájjon az a lopás elkövetése vagy a lopott tárgy elvitele végett történt. 1. A 336. §. 3. és 4. pontjai egyesittessenek. 336. §. 3. a. Az u. n. »zsebtolvajlás« és a vasutakon, gőzhajókon és hasonló járműveken az utasok holmijainak ellopása minősített lopásnak tekintessék. 336. §. 8. p. Ezen pont a törvényből kihagyandó. (E szerint a tolvajjal házközösségben vagy közös háztartásban élő személy ellen elkövetett lopás megszűnnék minősített lopás lenni. A szolgálatban álló személy által a szolgálatadó ellen elkövetett lopás megtartatott a minősített lopások közt.) 340. §. A bemászásos lopás büntetése 5 évig terjedhető börtönben volna megállapítandó. (A betöréses lopás büntetése maradna 5 évig terjedhető fegyház ; a 92. §. módosítása folytán azonban a végső minimum többé nem g, hanem 3 hónap volna.) Tiz évig terjedhető fegyházzal büntettessék a lopás a követ kező feltételek együttes fenforgása esetében: 1. ha az ellopott dolog értéke 2,000 frtot meghalad, 2. ha a tettes lopás bűntette vagy ezzel a 338. i?-ban egyenlő hatályúnak nyilvánított cselekmény miatt már egyszer büntetve volt, 3. ha az újabban elkövetett cselekmény — tekintet nélkül az ellopott dolog értékére — is bűntettet képez. 342. §. A rokonok mellett a sógorok is felemlittessenek. (A Btk. szövege ez : »Ha a lopás a házastársak, fel- vagy lemenő ágbeli rokonok, testvérek, vagy közös háztartásban élő rokonok között követtetik el,« stb. Az érték-összeszámítás elve a sikkasztásra, a csalásra és az okirathamisitásra nézve kimondatott. 379. §. Kimondandó volna, hogy azonosnak tekintetik a tévedésbe ejtett és megkárosított személy akkor is, ha a tévedésbe ejtettnél a dolog felett a jogi vagy tényleges rendelkezés lehetősége fenforgott. (A csalás fogalmának a törvényben foglalt körülírása egyébként érintetlen maradna.) 385. § A 383. §. 2. bekezdésében foglalt csalási esetek a fegyház mellett 2,000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel is büntettessenek. A 2,000 frtos kárösszeg megállapításánál a csalás bűntettei vagy ezeken kivül még vétségei által okozott kárnak összeszámítása foglaljon helyt. A büntetési nem fegyház legyen. 383. a) A csalás vétségének kísérlete büntetés alá helyeztessék. 386. §. A Btk. 386. §-ából ezen szavak: »a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt« kihagyassanak s ezen §. igy hangozzék: »A ki azon célból, hogy hitelezői kielégítését meghiúsítsa, vagyonához tartozó értéktárgyakat elrejt, eltitkol, elidegenít, megrongál, adósságokat vagy jogügyleteket kohol«, stb. 387. A materialis csődről szóló 389. §. a novollatervezet értelmében átdolgoztatván, a §. helyeztessék át a 415. §. után s a tényálladéki elemek ne külön soroltassanak fel, hanem hivatkozás történjék a 414. i?-ra. A vétkes bukás szintén büntetendő a materialis csőd esetében is. 387. b. §. Csalásnak tekintessék, ha valaki azon valótlan ürügy alatt, hogy hatóságnál, közhivatalnál vagy ezeknek közegénél befolyása vagy összeköttetései vannak, közbenjárásáért vagy valamely kedvezmény kieszköziésére szükségesnek állított jutalom vagy megvesztegetés fejében pénzt vagy pénzértéket elfogad, stb. 387. c. §. A ki tudva álhireket terjeszt a vásáron vagy a tőzsdén, egy évig terjedhető fogházzal és magasabb pénzbüntetéssel büntetendő. 390. §. Hivatalból üldöztessenek az üzletszerű csalások, melyek azon alapulnak, hogy egy bizonyos egyén számos egyéneket ravasz fondorlattal határozott terv szerint csal hálójába s ez uton őket vagyonilag megkárosítja. 402. §. A magánokirathamisitás bűntettének büntetése 3 évről 5 évre emeltessék — ugyanazon magaslatra, mint a csalás büntetése. 402. §. Ha okirathamisitás több bűntette vagy eshetőleg egy bűntette és több vétsége forog fenn és az összeg 2,000 frtot kitesz, a büntetés 10 évig terjedhető fegyház legyen, kizáratván egyedül azon eset, midőn csak vétségekből állana elő a 2,000 frt érték. (V. ö. 385. §.) 403. §. A 403. 1., 2. és 3. pontjaiban foglalt okirathamisitás büntetése, ha az érték nem baladja meg a 100 frtot, ne 5 évig terjedhető fegyház legyen, mint eddig, hanem ugyanily tartamú börtön. Az okirathamisitás büntette esetében mondassék ki a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. 412. a. §. Büntetendő lesz a külföldi postajegyek és bélyegek hamisítása és forgalomba hozatala is. 418., 420., 421. §. A más vagyonának megrongálása esetében szüntettessék meg azon különbség, mely_ az ingó es az ingatlan megrongálása közt a büntetés mérvére nézve jelenleg fennáll. Az 5 frtnál kevesebb értékű ingó megrongálása, ugy mint a 421. § ban az ingatlanokra nézve ki van mondva, kihágássá tétessék. A 420. §. a fennebbi első pont értelmében lesz átalakítandó. A robbanó szerekkel elkövetett bűncselekményekre nézve külön büntetési sanctiók volnának felállitandók. 473. §. A hivatalos hatalommal való visszaélésről szóló 473. §. büntetése hozassék arányba a testi sértés büntetéseivel. Kbtk. 19. §. E §. oda módosítandó, hogy az ifjukorú egyének elzárása oly helyeken, a hol javító intézet létezik, nem kötelezőleg hajtandó végre a javitó intézetben, hanem íácultative. (Jelenleg a kötelező rendelkezés alapján a teljesen romlottakat is odaviszik s ezek veszélyeztetik a többiek nevelését és fegyelmét.) 22. §. A Kbtk.-nek a pénzbüntetésről szóló 22. §-a hozassék összhangba a Btk. 53. §-ával olykép, hogy a Kbtk. számára a Btk. átváltoztatás)' módozatai fogadtassanak el. (Btk. 53. § »Ezen meghatározásnál egy forinttól tiz forintig terjedő összeg helyett egy számitandó« . .'. . Kbtk. 22. § »Két forinttól tiz forintig egy napi, azon felül pedig minden 10 forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapítandó meg.«) 104. §. A 104. i;-ban foglalt absolut pénzbüntetés — »és száz forint pénzbüntetéssek — változtassék át relatív büntetéssé oly módon, hogy az ott körülirt cselekmények mellékbüntetése 100 frtig terjedhető pénzbüntetés legyen. 126. §. A két forint értéket felül nem haladó élelmi vagy élvezeti cikkeknek nemcsak ellopása, mint eddig, hanem elsikkasztása és jogtalan elsajátítása is tulajdon elleni kihágást képezzen. Ha a két forint értéket felül nem haladó élelmi vagy élvezeti cikk lopása minősítve, de azonnali elfogyasztás céljából követtetik el, a cselekmény kihágást képezzen és egy hónapig terjedhető elzárással büntettessék. 129. §. A Kbtk. 129. § ában a tulajdon elleni kihágásból származó orgazdasági delictum construáltassék. Belföld. A zugirászatra vonatkozólag a budapesti kamarai ügyész úrtól következő sorokat vettünk: Igen tisztelt szerkesztőség! Nagyrabecsült lapjuknak utolsó számában a szabadkai törvényszéki elnök urnák a zugirászok ellen tett intézkedésével kapcsolatban az a megjegyzés tétetett: »Csodálkozni lehet csak azon, hogy ezen bajokat a kamarai ügyészek veszik legkevésbé észre, pedig kötelességük volaa. Hát Budapesten mi történik a zugirászat ellen ? Nem akarnának erre felelni a törvényszéki elnök és a kamarai ügyész urak? Van itt is Augias-istálló.« Legyen szabad ezen kérdésre válaszolnom, hogy miudenkor készségesen fogom a zugirászokat üldözni s ellenük a törvényes lépéseket megtenni, ha oly adatok, vagy legalább azoknak megszerzésére vezető támpontok fognak tudomásomra hozatni, melyek alapján az eljárásnak folyamatba tétele eredményt igér. Arra azonban nem vállalkozom, hogy ily adat nélkül feljelentést tegyek s ép oly kevéssé tartom hivatásomnak, hogy zugirászok után kutassak s magam keressem az adatokat, a melyek alapján azok üldözhetők volnának, a mi Budapesten a bíróságoknak a félmilliót meghaladó ügyforgalma mellett, bizonyára a tisztelt szerkesztőségnek felfogása szerint is lehetetlenség. Minthogy pedig azon két év alatt, a mióta szerencsém van a budapesti ügyvédi kam irának ügyészi állását betölthetni, egyetlen oly adat sem hozatott tudomásomra, a melynek alapján zugirászat miatt feljelentést tehettem volna, ennélfogva nem is voltam azon helyzetben, hogy ez irányban intézkedjem. Megjegyzem, hogy ismételve volt alkalmam egyes kartársakat felkérni,- miszerint bizonyos ismert zugirászok üldözésére alkalmas adatokat bocsássanak rendelkezésemre. Eddig azonban törekvéseim mindig eredménytelenek maradtak, mert a felkért kartársak, habár több izben megígérték, adatokat nem szolgáltattak, a mit legtöb'jsn azzal indokoltak, hogy nem akarnak azon színben feltűnni, mintha őket kenyéririgység, vagy más hasonló motívum vezetné.* Kérve, miszerint ezen soraimat nagyrabecsült lapjuknak legközelebbi számában közzétenni méltóztassék Maradtam kiváló tisztelettel; dr. L i e d e m a n n Károly s. k. " A kamarának és a t. karaarai ügyész urnák kínálkozik más és alkalmasabb út a zugirászat megtudására. Nem hallottuk, hogy a kamara egyszer legalább minden évben fordult volna a területén székelő bíróságokhoz azon kérelemmel, miszerint ezek különös figyelmüket terjeszszék ki a zugirászatra és évenkint szíveskednének az észlelt tapasztalatokról értesíteni. Bizonyára akadt volna alap és adat a további eljárásra Egyeseknél ez delatorságnak volna magyarázható Hatóságoknak kötelességük a feljelentés. Hát a szabadkai zugirászat nem igy lett felledezve ? Akarni kell komolyan a célt és akkor biztosan meg is fogják találni a módokat arra, hogy ha nem is tökéletesen, kiirthassák a bajt, de hogy legalább fejére hághassanak ennek a hydrának. Tanuljunk Szabadkától. ^ szerkesztőség