A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 10. szám - A birói pályára készülő gyakorló-ügyvédek buzdítására - Igazságügyi törvénytár

A J O Gr. 79 A büntetőjogi felelősség már a hetedik é v betöltésével kezdődik: a 14 éven alóli gyermekek kényszermunkára nem Ítélhetők, hanem e helyett Szibériába száműzetnek; (!!) az elszállítás azonban csak akkor foganatosítható, ha a gyermek már 17-ik évét elérte, addig a fogházakban tartják elzárva. Érdekes volna a bűncselekményeket is közelebbről ismertetni, hogy még jobba.i meggyőződhessünk arról, hogy Oroszország igazságszolgáltatása még a mult századok niveauján van, de messze vezetne a detail kérdések tárgyalása, e helyett elég legyen egy bűncselekmény felemlítése, melyről következtetést vonhatunk a többire. Ezen büntettet az követi el, ki valamely vallásról más vallásra tér át, vagy a ki mást vallásának elhagyására ösztönöz : ennek büntetése Szibériába való száműzés. / 'argha Ferenc Nyilt kérdések és feleletek. Mennyiben szavatol az özvegy elhunyt férje tartozásaiért? (Kérdés.) F. J. fakereskedő K. A. fakereskedőtől épületfa-árúkat 1880-ik évtől kezdve 9 éven át vásárolt tovább eladás céljából 1889. évi jun. haváig, F. J. 1888-ik évben gyógyithatlan súlyos betegségben szenvedvén, hogy hátramaradandó özvegyét erőszakoskodó fiai megtámadtatásaitól megóvja, az 1839. évi jan. hó 5-én kelt ajándékozási szerződéssel azon ingatlan jutalékait, melyeket neje, K. Teréziával ennek öröklött pénzén még 1870., 1874., 1877. években, midőn K. A.-al üzleti összeköttetésben sem állott, közösen vett és egyenlő arányban birt, neje K. Teréziára átruházta, a közjegyzői okirat szerint csakis a miatt, hogy halála esetére özvegyét nagykorú fiai megtámadtatásaitól megóvja és ezen 1889. évi jan. hó 5-én létrejött ajándékozás alapján F. J. ingatlan jutalékaira, neje K. Teréziára a tulajdonjog 18S9. évi jan. hó 10-én be is kebleztetett. ezen időben K. A. fakereskedőnek követeléséről számla sem F. J., sem neje kezei között nem volt, mert K. A. 1,295 frt számlaköveteléséről csak 1890. évi tebr. hó 12-én állított ki egy számlát, melynek tartalma szerint F. J. ajándékozó K. A.-nak az ajándékozáskor 1889. évi jan. hó 5-én 370 frt 60 krral tartozott, mert a számla többi tétele, vagyis 925 frt faárúk átadása 1889. évi febr. havától 1889. évi jun. haváig történt, jóllehet K. A. az ajándékozás telekkönyvi érvényesítése után, 1889. évi jan. hó 10-ike után, a telekkönyvi hatóságnál meggyőződhetett volna, hogy F. J. többé ingatlan vagyonnal nem bir. Az 1890. évi febr. hó 12-én kelt számla alapján K. A. hitelező F. J.-t 1890. évi máj. hó 7-én, halála előtt néhány héttel, 1.295 frt erejéig beperelte és F. J. időközben beállott halála folytán okozott makacssági ítélet 3 nagykorú örökösének kézbesittetvén, az örökösök ellen vezetett végrehajtás és árverés folytán 150 frt folyt be és mivel követelése az örökösök ellen be nem folyt, K. A. felperes a megajándékozott özvegye, K. Terézia ellen 1,295 frtos újabb keresetet indított 1891. évi dec. hó 29-én. Kérdem már most : szavatol-e az özvegy a részére néhai férje által 1889. évi jan. hó 9-én ajándékozott saját anyai örökségéből szerzett vagyonérték erejéig és mennyiben K. A. férje F. J. hitelezőjének az ajándékozáskor már fennállott 370 frt követelésére nézve akkor, midőn a számla 1,295 frtról csak 1890. évi febr. hó 12-én küldetett el férjének, a férje csak 1890. évi máj. hó 7-én pereltetett be, a számla szerint azonban az 188á-ik évi tartozás csak 370 frt, a többi hitelezés pedig csak 1889. évi febr. havától 1889. évi jun. hó 29-éig történt, tehát az ajándékozás létrejötte után. Tartozik az özvegy, mint megajándékozott, ajándékozó férje hitelezője, K. A. irányában annak követelésére nézve vagyoni felelősséggel és mily összeg erejéig? Megjegyezvén, hogy az ajándékozáskor az ajándékozó csak 370 frttal tartozott és az a btkv. 953. §-a szerinti álnok egyetértés a közjegyzői okirat tartalma szerint a szerződő felekre be nem bizonyítható. Kálnay László, kir. tx ,éki jegyző S-ékesfehér<tíron. Sérelem.* A birói pályára készülő gyakorló-ügyvédek buzdítására. Az igazságügyministeriumot egyre sűrűbben foglalkoztatja a következő tartalmú pályázati kérvény: »Három évi kir. tszéki joggyakornoki, aljegyzői és jegyzői, 8 évi önálló ügyvédi és 6 évet meghaladó aljárásbirói gyakorlatok alapján, mint büntetlen előéletű, nős és 5 élö gyermekkel küzdő családapa az iránt folyamodom: kegyeskednék engem az x . . . . i törvényszéknél ez időben üvesedésben levő bírói állásra a legkegyelmesebben kineveztetni. « Ez igen is gyakran ismétlődő pályázati kérvény rendszerint e hátirt végzéssel érkezik vissza: »A kérelmezett állás másnak adományoztatott.« Persze olyannak, ki 10 - 12 évi gyakorlatot sem bir felmutatni, annál kevésbé ügyvédi oklevelet és gyakorlatot; * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes kézséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. pedig hát az illető pályázó nem is oly kegyelemre szorult, mert ' a képesítő államvizsgálati bizonyítványa olyan kitűnő, mint a szol1 gálati képesítő bizonyítványai, melyek jeles tehetségét a legszebb ; reményekre jogositónak minősitik. — Jelleme pedig valóságos példánykép a megközelithetlenségben, ugy egyéni és családi élete, valamint az a törekvése is, hogy sürgetést, hátralékot soha se tűr és Sylvesler napján a legutolsó beadvány is általa elintézést , nyer. Ügyvédi gyakorlata pedig épen arról tanúskodik, hogy állandóan több segédet foglalkoztatott, de mert hajlama a birói pálvára vonzotta, visszatért oda, a hol kezdette. Lehetetlen, hogy az igazságügyminister ur ez igen is gyakran ismétlődő pályázati kérvényről valaha tudomást szerzett, mert ha igen, beváltaná a ministeri programm-beszédében tett azt az igéretét, hogy a képesítő államvizsgát kitüntetéssel kiállott és közszolgálatban álló egyéneket különösen nyilvántartja, a megbízható jellemet és ügyvédi gyakorlatot pedig az előléptetéseknél kiválóan ; figyelembe veszi X. Y. Irodalom. Igazságügyi törvénytár- Rendeletekkel és Döntvényekkel kiegészítve. Szerző (? !) dr.D á r d ay Sándor. Harmadik kiadás. Négy nagy 8-arí rétű kötetben. Négy tartós vászonkötésben. Ara 15 frt. Ezen közszükségűnek bizonyult mű első és második kiadása rövid két év lefolyása alatt teljesen elfogyott. A harmadik kiadásnál szerző a jogfejlődés teljes anyagát olvasztotta be mai napig és ezzel emelte az új kiadás értékét; j azonban még nagyobb változáson ment át a külső alak. Nagyobb b e t íí k alkalmazása és a tartalom bővülése folytán a lapszám 3264-re szaporodott, a mi a műnek 4 kötetbe való köté. sét tette szükségessé. Az alakot is nagyobbra szabták és igy az új kiadás szép, használható külsejével az előbbiek hiányaitól j menten kerül forgalomba E munka azonban nem szorítkozik csupán az igazságügyi törvények és rendeletek szövegének közlésére, hanem követve a hasonnemíí francia törvénygyűjteményeknél üdvösnek bizonyult módszert, jegyzetekben foglalva közli egyúttal a felsőbb birósái gaink határozataiban foglalt elvi rendelkezéseket és ezzel a tételes jog tartalmának a jogéletben nyert alkalmazását kifejtve, közli 1 ekképen az élő jognak azOD egész körét, mely ratione imperii és | imperio rationis érvényes. A munka tervének megállapításánál két módozat közt j kellett választani; az egyik a törvények chronologicus rendének I követése, mint ezt a francia és belga szerzők, nevezetesen ! Tripier, Riviére, Roger és Sorel az ő Codes franI e a i s et lois usuelles cimű műveikben követik; a másik : a systematicus mód, mely szerint Michel, Winiwarter, Geller és mások hasonnemű művei vannak rendezve. Az | előbbi mód kényelmesebb a szerzők és a könnyű kibővíthetés szempontjából előnyősebb a kiadókra nézve; az utóbbi azonban kényelmesebb a közönség részére, mert a tételes joganyagot szakszerűen rendezve és feldolgozva lelheti meg. És ezért szerző az utóbbi módszert követi. A »D ö n t v é n y t á r« kapcsán ezen »I gazságügyi Törvénytár« nemcsak jogszolgáltatásunknak nagy előnyére, hanem a jogtanulmány lényeges megkönnyítésére is szolgál; mert a tételes joganyagnak rendezésével ennek könnyű áttekintését nyújtja. » Vegyesek. »A nagykátai kir. jbiróság gyorsuostá.ja« cím alatt j közlött sérelemre vonatkozólag ki lett előttünk mutatva, hogy az ( illető kir. jbiróság nemcsak nem késedelmes az ügyek elintézéséI ben, hanem ellenkezőleg e tekintetben valóságos mintajárásbiróság, mi Fövenyessy Lajos jbiró ismert pontossága mellett csak j természetes és miről a hivatalos kimutatások, de a jbiróság terfiI létén működő ügyvédek nyilatkozatai is tanúskodnak. A »sérelemben« említett végzés is tényleg a jbiróság által azonnal elintéztetett és elküldetett, de a közbeeső hivatalos állomásokon megakadt és különösen mint meggyőzödtünk, az V. ker jbirósági kézbesitő tévedése folytán lett most kézbesítve. Szívesen helyreigazítjuk tehát az előbbi közleményt és ezzel a nagykátai kir. jbiróságnak a megérdemelt elégtételt szolgáltattuk. A panasz tehát helyes volt részünkről, csak a cím lett más az adott felvilágosítások után. Zubriczky József, kir. curiai biró — mint értesülünk nyugdíjba vonult. Curiosum. Egy »kutya sajátságai, illetve természete felet t« megejtett birói szemlét sem igen tartott még meg egyhamar valamely bíróság. Ezt egész komolyan tette a h.-böszörményi kir. járásbíróság. Az a szegény pára ko! moly kutyalélektani vizsgálat tárgyává lett a tek., járásbiró és jegyzőkönyvvezető hivatalos közbejötte mellett. Érdekes j adalékul szolgál ez a fin de siécle igazságszolgáltatásának finom, i körmönfont, a dolgok legmélyére ható igazságszolgáltatásnak. Közöljük olvasóink mulattatására az egész birói szemlejegyzőkönyvet. — Birói szemlejegyzőkönyv. Felvétetett H. - B ö s z ö rményben a kir. járásbíróság, mint vizsgáló biróság által 1890. évi május hó 8-án délután >/Í 5 órakor »gondatlanság által I okozott súlyos testi sértés vétsége« miatt vádolt Sz. Gábor elleni