A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 10. szám - A sommás eljárás reformja

A JOG. bizonyos, hogy a kir. tábla ama merev határozata, mely pzerint az alapperbeli ítélet hatályon kivül helyezésének okszerű következménye, hogy az többé nem lehet hatályos az abban megítélt perköltségekre sem, téves alapon nyugszik és a jogélet jelenlegi ssövevényes viszonyaiban irányadóul el nem fog;u1liató. A perköltségre vonatkozó rész tehát az újított perben külön elbi rálás tárgyát kell hogy képezze s ez a helves. Belfö ld. A pécsi bíróságok rehabilitatiója. A következő nyilatkozat közlésére kérettünk fel: Tekintetes szerkesztőség! A pécsi kir. törvényszék elnöke becses lapjuk folyó évi febr. hó 2l-én megjelent 8. számában szükségesnek találta a maga és a vezetése alatt álló bíróságok reputatiójának a pécsi ügyvédi kamara -évi jelentése ellenében védelmére kelni. Erre vonatkozólag a pécsi ügyvédi karaara választmánya nevében és megbízásából sietek kijelenteni, hogy a helybeli bíróságok s azok nagyérdemű elnökének reputatióját megsérteni, vagv kisebbíteni a kamara tagjai közül senkinek eszébe sem jutott, sőt jelentésünkben épen azon őszinte és becsületes szándék vezérelt, hogy az igazságügyi kormánynál a személyszaporitás szükséges voltát documentálván, a bíróságok terhén annak kieszközlése által könnyíteni segítsünk. A ki elfogulatlanul olvassa jelentésünket, lehetetlen, hogv abból a bíróság, vagy annak vezetője elleni támadást betűzzön ki, mert hisz abban világosan ki van jelentve, hogy »b i r á i n k megfeszített szorgalmat fejtenek k i« s ha tarthatatlan és vigasztalan állapotokat említettünk, eléggé kifejtettük azt is, hogy nem a bíróságokat okozzuk ezért, mert ezek mindent elkövetnek, hogy »a hátralékok árad a t á b a el ne merüljenek^, de a midőn a személyszaporitás szükséges voltát statisztikai allatokkal bizonyítottuk, nem mondhattuk azt, hogy »az ügymenet folyton jó rendben van fent art va«, hanem szükségesnek tartottuk rámutatni, hogy az ügyforgalom akkora, mikép azt a tényleg működő személyzet minden erőfeszítés mellett sem képes jól és helyesen feldolgozni. És hogy ez állítást nem a légből kaptuk, igazolják épen az igen tisztelt törvényszéki elnök ur által közrebocsátott statisztikai adatok, mert ha tiz biró egy évben az ügyek oly nagy tömegét intézi el érdemileg, mint azt a közölt kimutatás igazolja s ennek dacára mégis s~2 rendes per marad folyamatban, tehát 219-el több, mint a mennvi az egész év folyamán beérkezett és olO vizsgálattal befejezett bünper nem nyerhetett elintézést, akkor •ezt nem jelezhettük valami rózsás állapotnak, hanem olyan bajnak kellett feltüntetnünk, melyen csak személyszaporitással lehet segíteni, miután a hiba nem a tényleg működő birói személyzetben, hanem a munkaerő elégtelen voltában gyökerezik. De ha lehetne is még fokozni a munkabeli erőfeszítést s a mostani személyzettel feldolgoztatni az egész ügyforgalmat, nem kérnénk belőle, mert a gőzerővel va'ó Ítélkezésben nincs köszönet s azt bárki is elhiheti, hogy nemcsak a birák szeretnék, de a jogkereső közönségnek is előnyére válnék, ha egy-egy bírónak nem kellene annyit s oly rohamosan dolgozni. Az ingyenes díjnokjelöltek ügyében is ugyancsak reánk pirított az igen tisztelt elnök ur. Meglehet, hogy nem találtuk el a hivatalos cinevezést, de hogy oly egyének, kik díjazást nem kapnak, tényleg dolgoznak és dolgoztak a helybeli bíróságok irodáiban, azt mindenki tudja, ki bíróságainknál meg szokott fordulni. így a pécsi kir. járásbíróságnál Kontsitska Pál most is ingyen munkát végez, a pécsi kir. törvényszéknél a mult évben ingyen dolgoztak: Münz János, Stibinger János, Szabó Ferenc, Vi3v János; a pécsi kir. járásbíróságnál pedig Palkovics N. Véo-ül a nagyon tisztelt elnök ur azon megjegyzésére, hogy a kamarai jelentés még több tekintetben is igényelne helyre igazítást, kijelentjük, hogy felette sajnáljuk a jelzett helyreigazítások elhallgatását, mert ez által mi is elestünk az alkalomtól, hogy jelentésünk minden tételét a nyilvánosság előtt adatokkal bizonyíthassuk be. Midőn ezen sorok szives közétételét a tekintetes szerkesztőségtől a pécsi ügyvédi kamara választmánya nevében kérném, azon óhaj kifejezésével fejezem be közleményemet, vajha ezen incidens ne zavarná meg azon szívélyes viszonyt, mely a pécsi birói és ügyvédi kar között már oly régtől fogva fennáll, hisz az ügyvédi kart most is a bíróság terhein való könnyítés szándéka vezérelte s ezért viszonzásul a bíróságtól s ennek általunk nagyrabecsült vezetőjétől szándékunk őszinte voltának elismerését méltán elvárhatluk volna. Pécsett, 1892. febr. 29. Tisztelettel maradtam, a tekintetes szerkesztőségnek alázatos szolgája: Pleinin°er Ferenc s. k., a pécsi ügyvédi kamara titkára. A szabadkai törvényszéki elnök a zugirászat ellen : és a debreceni tábla, mint a zugirászat istápolója. A szabadkai törvényszék területén annyira elszaporodtak a zugirászok, hogy a törvényszék elnöke kénytelen volt az ügyvédi kamara támogatását kikérni e rákfene kiirtása végett. Az átirat következőkép hangzik: Naponta tapasztalom, hogy a törvénykezési épület folyosóm és különösen a kir. telekkönyvi hatóság és kir. járásbíróság hivatali helyiségei előtt egyének ólálkodnak, kik többek által emelt panaszok szerint a feleket fogdossák és nekik csekély díjért különféle szolgálatokat teljesítenek. Ezen egyének közül többen megbizottaim által már kérdőre vonattak, azonban sikertelenül, mert a kérdőre I vont egyén mindenkor egyik vagy másik helybeli ügyvéd Írnokának vallotta magát s üzérkedéseit e címen majdnem megakadályozhatlanul tovább is folytatja. Minthogy pedig ezen ugy az ügyvédi karra, mint a jóhiszemű közönségbe nézve hátrányos j és káros üzérkedéseket és visszaéléseket esetleg a legszigorúbb j eszközökkel is megszüntetni óhajtom tisztelettel megkeresem a tekintetes címet, hogy a zugirászattal foglalkozó egyéneknek ellenőrizhetése és a törvénykezési épületből leendő kitiltása végett az ügyvédi Írnokoknak s az ismert zugirászoknak névjegyzékét velem mielőbb közölni és eljárásomban engem támogatni szivesj kedjék. Szabadkán, 1891. évi december hó 2l-én. Vasdényey •Géza s. k., elnök. Ezen átirat folytán a szabadkai kamara választmánya felhívta az ügyvédeket, hogy az ez időszerint náluk dolgozó Írnokok neveit, valamint az általuk netán ismert zugirászok neveit nyolc (8) nap alatt az ügyvédi kamara választmányához jelentsék be. A szabadkai elnök urnák ezen tette csak a legnagyobb ; elismerést érdemli és az egész ügyvédi kar csak köszönettel tar[ tozik neki. Igaz érzéket tanúsított ez által az igazságszolgáltatás valódi érdekei iránt. Csodálkozni lehet csak azon, hogy ezen bajokat a kamarai ügyészek veszik legkevésbé észre, pedig k ö t elességük volna! Hát Budapesten mi történik a zugirászat ellen? Nem akarnának erre felelni a törvényszéki elnök és a kamarai ügyész urak ? Van itt is Augias-istálló. A szabadkai törvényszéki elnöknek dicséretre méltó eljárásával szemben elszomorító ellentétet képez a debreceni kir. itélő táblának zugi: ásza ti kihágással vádolt Vieder Ábrahám elleni bün| ügyben 591/891. szám alatt hozott következő Ítélete : Az elsőfokú ! bíróság ítélete megváltoztattatik, vádlott a vád és annak | következményei alól felmentetik. Indokok: A zugirászati kihágás tényáíladéka csak az esetben állapitható meg, midőn az ügyvédség gyakorlatára való jogosultság nélkül felek hatóság előtt üzletszerüeu képviseltetnek és e célból beadványok szerkesztetnek. A jelen esetben vádlott ellenében eme jelzett cselekmény nem volt bizonyítható, a mennviben ily beadványokkal vádlott másokat hatóság előtt üzletszerüleg nem képviselt az iratok tanúsága szerint. Vádlottnak az a ténykedése, hogy irodát tartván, ott ügyvédi teendőket végzett és a feleknek hatóság előtti képviseletére egy ügyvédet vett magához; továbbá, hogy ügyvédekkel ügyfelek ügyeire vonatkozólag levelezésben állott: a vádba tett bűncselekmény ismérveivel nem bir. A debreceni ügyvédi kamara és a kamarai tagsági díjak. Lapunk volt az első, mely közölte a kir. Curiának 1891. évi dec. hó 19. napján 478/tí9. f. sz. határozatát, melyben kimondotta a legfőbb bíróság, hogy »kamarai tagilletményeknek huzamos időn át nem fizetése miatt az ügyvédségtől való elmozdítás mondható ki.« Mint a »Debr. kir. táblai Ért.« biztos forrásból értesül, a debreceni ügyvédi kamara választmánya most már ezen határozatra támaszkodva, erélyesen fog hozzálátni a körülbelül 5—6,000 frtra rugó hátralékos tagsági díjak behajtásához. A sommás eljárás reformja. Az igazságügyminiszter a képviselőház egyik legközelebbi ülésén be fogja nyújtani a ! sommás eljárásról és a végrehajtási törvény I módosításáról szóló törvényjavaslatokat. A sommás eljárásról szóló javaslat részleteit következőkben ismertetjük: A javaslat, mely 221 §-ból áll, a sommás biróság hatáskörét kiterjeszti a vasutak ellen balesetekből eredő kártérítési igényekre 5<)0 frtig : továbbá 300 frt értékig a birtokperekre, telekkönyvi perekre és örökösödési perekre; végül — 500 frt értékig — a számadási és (csődben) megtámadási perekre, mi által a felebbviteli fórumnak is rendelt kir. törvényszékek igen tetemes munkahalmaztól szabadulnak. A tárgyalás szigorúan szóbeli; jegyzőkönyvvezető alkalmazása kötelező. Az elmulasztott tárgyalástól számítandó 3 év elteltével a per megszűntnek tekintendő. A bizonyítás kérdésében a javaslat a perjog történelmében korszakalkotó újítást tartalmaz ; gyökeresen megváltoztatja a mai rendszert és a megkötött bizonyítás helyébe megalkotja a bizonyítékok szabad mérlegelésének rendszerét, behozza a félnek eskü alatti .kihallgathatását, megszünteti a fő-, pót-, becslő- és felfedező eskü intézményét és csak az egyezségi esküt tartja fönn. Lehetővé teszi a rész- és közbenszóló ítélet meghozatalát (utóbbit a jogtalan fennállásának megállapítására.) A perköltségek kérdését a javaslat részletesen és méltányosan szabályozza ; megállapításuk hivatalból történik, felszámitás nélkül is. A járásbíróságoktól felebbezett sommás perekben (50 frton aluli perekben rendesen nincs helye felebbezésnek) a felebbezési bíráskodást a kir. törvényszékek gyakorolják (kereskedelmi ügyekben kereskedelmi ülnök mellőzésével), melyek előtt az eljárás nagyobbrészt azonos a járásbíróság előtti eljárással. A felebbezés az elsőbiróságnál 15 nap alatt szóval, vagy Írásban jelentendő be. . Perbehivásnuk a felebbezési eljárásban is helye van. A szóbeli