A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 9. szám - Mi a bíró teendője, ha ügyvédjelölti képesítéssel nem biró segéd ügyvédjelölti minőségben tárgyal s a tárgyalás befejezése után ügyvédjelölti minőségét - miután ilyennel tényleg nem bir - igazolni nem tudja?

A J O Gr. A m. kir. t'uria: Mimikét alsóbirósági ítélet részben megváltoztatásával H. Mór és M. Mór vádlottak az idősb V. János panaszos feljelentésére vonatkozólag, a btk. 403. §-ába ütköző okirathamisitás büntette helyett a btk. 401. és 402. §§. súlya alá esö magánokirathamisitás vétségében; azonfelül az alsóbiróságilag megállapított okirathamisitás vétségét beszámítva: B. István, B. Mihály, J. János, D. István, L. József, F. Ferencz, Cs. István, P. Mihály és idősb V. János panaszosok nevének meghamisításával elkövetett és szintén a btk. 401. és 402. §-ai súlya alá eső harminchat rendbeli magánokirathamisitás vétségében mint tettesek mondatnak ki bűnösöknek és ezért a reájuk összbüntetésként kiszabott fegyházon felül, minden egyes vétség után, behajthatlanság esetén egy-egy napi fegyházzal helyettesítendő 5—5 frt pénzbüntetésre Ítéltetnek. Egyébként, jelesen az ily minősítés mellett is megfelelően kiszabott szabadságvesztés-büntetésre nézve a kir. itélő táblának l,33?/89l. számú ítélete helybenhagyatik. Indokok: Vádlottaknak az a cselekménye, hogy egy váltóürlapra idősb V. Jánost elfogadóként oly módon aláírták, hogy névaláírását kézjegygyei tüntették ki, nem vonható a btk. 403. §-a súlya alá, mert a váltótörvény 104. §-a szerint oly váltónyilatkozatnak, mely névaláírás helyett kézjegygyei eszközöltetik, a nélkül, hogy ezen aláírás törvényszabta módon hitelesíttetnék, váltójogi hatálya nincsen és mert ekként vádlottaknak ezen cselekménye az összegre és ilyen váhóürlapnak köztörvényi jellegére való tekintettel a btk. 402. §-ának első bekezdésében meghatározott minősítés alá esik. Azonfelül a szakértői vélemény szerint nemcsak D. István, hanem a többi panaszosnak a díjkötvényeken levő aláírása hamis, az elsőbirósági ítéletben felhozott bizonyítékok alapján pedig kétségtelen, hogy ezen díjkötvényeket is vádlottak közös megállapodással és közös közreműködés mellett hamisították. Minthogy pedig a kir. ügyész indítványában hangsúlyozta, hogy vádlottak a váltókon és bevallási íveken felül, mely utóbbiak azonban csak eszközéül lévén kiállítva, külön beszámítás alá nem eshetnek, a 43. naplószám alatt elfekvő 36 db. díjkötvényt is, tehát olyan kötelezvényeket hamisítottak, melyek az egymásután következő négy évre esedékes, 50 frtot meg nem haladó biztosítási díjról állíttattak ki és minthogy e szerint a vádinditvány körébe az összes díjkötvények meghamisítása vonatott, ennélfogva kell, hogy mindezek a hamisítások megítélés tárgyát képezzék, bár a kir. ügyész kifejezetten csak kilenc okirathamisitás miatt kérte vádlottak elitélését. A felhozottak és annak alapján, hogy minden egyes díjkötvény külön jogviszonyra vonatkozik és így minden egyes hamisítás önálló büntetendő cselekményt képez; vádlottakat a hét rendbeli okirathamisitás bűntette és a fentebb megállapított okirathamisitás vétségein felül még a díjkötvények meghamisítása által elkövetett harminchat rendbeli magánokirathamisitás vétségében is bűnösöknek kimond.mi és a reájuk összbüntetésként kiszabott fegyházon felül még megfelelő pénzbüntetésre is ítélni kellett. Egyebekben a kir. ítélő tábla Ítélete az abban elfogadott indokok alapján hagvatott helyben. (1891. évi október 23-án 8,516. sz.) A btk. :í33. és 3:j(>. g-ba ütköző lopásnál enyhítő körülményként nem alkalmazható a kínálkozó alkalom. A m. kir. Curia (1891. nov. 11. 2,838): P. István vádlott ellen a btk. 333. §-ba ütköző s a 336. §. 4. p. szerint minősülő lopás bűnügyében stb. Ügyvéd rendtartási ügyekben. Az ügyvéd és ügyvédjelölt közt fennálló azon viszony, mely szerint az ügyvéd neve alatt voltaképen ügyfélhajhászás és az ügyvédjelölt zngirászkodása űzetik, sérti az ügyvédi tisztességet és fegyelmi vétséget állapit meg. A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1891. június hó 2ó-én, 480. sz. a. | : T. Lajos ügyvéd és a perlaszi kir. járásbíróság panaszára I. Pál, M. Szilárd ügyvédek és S. Zsigmond ügyvédjelölt ellen emelt fegyelmi ügyben következőleg ítélt : I. Pál, M. Szilárd ügyvédek és S. Zsigmond ügyvédjelölt az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §-ának b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek találtatnak és azért I. Pál és M. Szilárd ügyvédek harmadfokú fegyelmi büntetéssel és pedig az ügyvédség gyakorlatától három hónapra való felfüggesztésre, S. Zsigmond volt ügyvédjelölt pedig a most hivatott törvénycikk 138. §-ában meghatározott legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel, vagyis az ügyvédjelöltek lajstromából való kitörlésre Ítéltetik, stb. Indokok: Ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során tett beismerésekkel, valamint a panaszos járásbíróság által áttett szerződéssel minden kétséget kizáró módon be van igazolva az, hogy panaszlott ügyvédek panaszlott ügyvédjelölttel nem főnök és ügyvédjelölt közötti, hanem társviszonyban, illetve a I. Pál és panaszlott S. Zsigmond között létezett szerződésre való tekintettel olyan visszás viszonyban voltak, hogy az utóbbi, mint ügyvédjelölt volt főnöke az előbbinek, mint ügyvédnek. Miután pedig az ezen így begyőzött ténykörülményből mintegy önkényt beigazoltnak következik az, hogy panaszlott ügyvédek panaszlott ügyvédjelölt S. Zsigmonddal ügyvédi irodájukra nézve visszás viszonyba lépve, ügyvédi állásukat, ügyvédi oklevelüket tisztességtelen áruba bocsátották és csak színleg ügyvédkedvén, az ügyvédet ügyvédi oklevelénél egyedül megillető tisztséget, bizalmat egy jogosulatlan személyre ruházván át, felek tisztességtelen hajhászására tág teret és az ügyvédi alatt űzhető zugirászatnak kedvező menedékhelyet adtak és a dolog ily visszás állapotánál fogva természetszerűleg bel kezett megtévesztése az ügyfeleknek az ügyvédi állás iránt tisztelet és közbizalom teljes megrenditésére vezetett, ug) ségtelen az, miszerint panaszlottak ellenében az ügyv. rdts §-ának b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség ténváll; egész teljességében meg lévén állapítva, őket ezen fog vétségben ' vétkeseknek kellett kimondani. Es tekintette] súlyosító körülményre nézve, hogy ezen fegyelmi vétség elköv huzamosabb időn át tartván, az egész ügyvédi karra kihatc famáló hatással bir s hosszabb idő kívántatik arra nézve, hc közönséggel azt elfelejtesse, de figyelemmel azon enyhítő k ményre nézve, hogy panaszlott ügyvédek a törzskönyvi kivoi igazolásaként feddhetlen előéletűek, ezek ellen nem a megér lett legsúlyosabb, hanem harmadfokú fegyelmi büntetés az rendelkező részében megállapított időtartammal volt alkalmaz: Ellenben harmadrendű panaszlott az ügyv. rdts. 108. §-ábc ügyvédjelöltekre nézve meghatározott fegyelmi büntetések súlyosabbikával volt büntetendő azért, mivel ő volt a tulaj képeni értelmi szerző, ő volt a jogtalan anyagi haszon, a sulatlan tisztség előnyeinek kiakmányozója és élvezője s ilyen az ügyvédi állás ellen oly nagy fokú sérelmet követe s magát ezen állásra annyira érdemetlenné tette, miszerint a lehetőségét is el kellett előle zárni, miszerint valaha üg lehessen, stb. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa Í189I december hó 19. 307. sz. a.) : Az elsőfokú fegyelmi birósái ítélete a vétkesség kérdésében mindhárom vádlottra nézve hely hagyatik ; a büntetés kiszabására nézve azonban raegváltozt; í. Pál ügyvéd 50 frt pénzbirságra, M. Szilárd ügyvéd fedd S. Zsigmond pedig az ügyvédjelölti gyakorlati időnek egy leendő meghosszabbítására ítéltetik. Indokok: A vizsgálat adataival és vádlottaknak a tárgyaláson tett beismerésével bizonyítva van, hogy I. Pál üg és M. Szilárd ügyvédi irodájukban alkalmazásban állott S. mond ügyvédjelölttel az ügyvédség folytatásában társasági természetű viszonyban állottak, mely viszony az ügyvédi állá annak tekintélyével meg nem egyeztethető; az ily helyzet önmagában is sérti a kar becsületét és tekintélyét s mint az ügyv. rdts. 68. §-ának b) pontja szerint minősíthető fegi vétségnek tekintendő, melyben, miután elévülés az eljárás foh közben sem jött közbe, mindhárom vádlott vétkesnek volt vánitandó s e részben az elsőfokú fegyelmi bíróság ítéletét hely hagyni kellett. A büntetés kimérésére nézve azonban tekintettel arra, súlyositó körülmény csupán I. Pál ügyvédre nézve forog fent hogy mint a néhai Dimitrievics Dániel ügyvédi irodája rés kinevezett gondnok lépett nevezett ügyvédjelölttel a kifog viszonyba, ellenben enyhítő körülménynek fogadandó el min ügyvédre nézve az eddigi feddetlen előélet, S. Zsigmondra ri pedig, hogy közel nyolc évig tartóit ügyvédjelöltsége ah lajstrom-kivonat tanúsítása szerint kifogástalan magaviseletet t sitott: ezekre való tekintettel az elsőfokú bíróság Ítéletén büntetés kiszabására vonatkozó része megváltoztatásával az 1 évi XXXIV. t.-c. 70. §-a alapján I. Pál ügyvédre nézve 5 pénzbirsággal, M. Szilárdra pedig a feddéssel való büntetés i tátott megfelelőnek. Végül S. Zsigmondra nézve az idézett törvény 108 alapján minthogy az ügyvédjelöltek lajtromából saját kérel történt kitöröltetése a korábbi fegyelmi vétség büntethető: meg nem szünteti, a joggyakorlati időnek egy évvel attól a : tói való meghosszabbítása, a mely napon S. Zsigmond az üg) jelöltek lajstromába felvétetik, vétkességének megfelelő bűntett mutatkozik, stb. Kivonat a Budapesti Közlöuy"-böl. Csődök : Gregor Gerö e., gyulai tszék, bej. ápr. 20, félsz, n csb. Pallay Jenő, tmg. Herczegh Géza. — Tőkésy Sándor e , csik-sz | tszék, bej. ápr. 25, félsz, máj lb, csb. Szentmiklósy Kálmán, tmg. dr. Antal. — Keiszinann Mór e., zombori tszék, bej., márc. 10, félsz, á csb. Hetteszheimer Henrik, tmg. Diener János. — Klein Mór e., tszék, bej. ápr. 7, félsz, ápril 27, csb. Zsivora Sámuel, tmg. dr. ] Lajos. — Jeney Gyula e., debreceni tszék, bej. márc. 25, félsz, ápr csb. Balogh Imre, tmg. Szabó Antal. — Deutsch és Weillbergf budapesti keresk. és váltó tszék, bej. máj. 7, félsz. jun. 4, csb. dr. Emil, tmg. dr. Berger Mór. — Gartsik Sallay Tivadar és Benede e., szegedi tszék, bej. ápr. 19, félsz. máj. 9, csb. Faragó László, tmf Draskóczy Pál. — M. Pissk's Nachfolger e., pozsonyi tszék, bej. 31, félsz. ápr. 9, csb. Tóth József, tmg. dr. Révész Emil. — Mandel rencz e., nyíregyházai tszék, bej. márc. 14, félsz. ápr. 19, csb. So Mihály, tmg. dr. Vadász Lipót. Pályázatok : Az újvidéki tszéknél b i r ó i áll. márc. 6-ig. muraszombati jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 6-ig. — A szegedi Tábla • létében hét díjas joggyakornoki áll. márc. 6-ig. — A facseti j nál aljegyzői áll. márc. 9-ig. -- A baáni jrbságnál aljegyző márc. 9-ig. — A szegedi kir. ügyészségnél alügyészi áll. márc. — Az alsó járai jrbságnál járásbirói áll. márc. 10-ig. — A s; jrbságnál aljegyzői áll. márc. 10-ig. — A soproni tszéknél birú márc. 11-ig. — Az oklándi jrbságnál így aljegyzői áll. márc. íl A medgyesi jrbságnál aljegyzői áll. márc. 11-ig. — A pozsonyi I kerületében négy dijas joggyakornoki áll. márc. 10-ig. Nyomatott a ..Pesti könyvnvomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.