A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 9. szám - Mi a bíró teendője, ha ügyvédjelölti képesítéssel nem biró segéd ügyvédjelölti minőségben tárgyal s a tárgyalás befejezése után ügyvédjelölti minőségét - miután ilyennel tényleg nem bir - igazolni nem tudja?

A JOG. hogy alperes a gyakorlat folytán a volt úrbéres és zsellér község egyetemének magán érdekei felett intézkedni hivatott képviselőtestület, mely azonban a politikai község ebbeli területével nem azonosítható, határozata alapján 1891. évi ápril 7-én felperes juhait a közös legelön való legeltetéstől eltiltotta, másfelől pedig bizonyítást nyert alperes elismerésével azon döntő körülmény is, hogy felperes a legeltetéstől érzékeny birsággal való fenyegetés mellett lett eltiltva, moly cselekmény, miután a birtokos nem kényszeríthető arra. hogy a fenyegetés megvalósítását megkísérelje, mint idegen jogkörbe való erőszakos beavatkozás birtokháboritásnak tekintendő, annál is inkább, mivel ez által a tényleges birtoklás feletti szabad re delkezés joga megsértetett és mert igazolást nyert a birtokháboritási keresetnek ama feltétele is, hogy felperes a közös legelőn egy év és egy napnál hosszabb ideig békésen és háboritlanul legeltette juhait, felperes ama kérelmét, hogy az ítéletnek felebbezésre való tekintet nélkül leendő végrehajthatósága kimondassék, mellőzni kellett, mivel a jelen per tárgya az 1881. évi L1X. t.-c. 37. §-ában körvonalozott esetek között felsorolva nem találtatik, és igy ezen ítélet a jogorvoslatra való tekintet nélkül a végrehajtható ítéletek közé nem tartozik stb. A budapesti kir. itélő tábla (1891. június 2-án 22,795.): Az első bíróság Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti stb. Indokok: Felperes keresetében maga azt adja elő, hogy alperes T. község bírája a község képviselőtestületének határozata folytán tiltotta el őt 1891. ápril 7-én attól, hogy az e községi volt úrbéresek közös legelőjén birkáit legeltethesse. A tárgyalás folyamán tett felperesi előadás alapján megállapítható annak felperesi beismerése is, hogy a községi képviselőtestület a kérdéses közlegelő ki által és mi módon való használata fölött határozni hivatott és hogy továbbá felperes csakis azért kifogásolta, hogy a panaszolt tilalmi intézkedéseket határozó képviselői közgyűlés nem törvényszerűen volt összehiva s megtartva. Végre az 1886: XVII. t.-c. 62. §. alapján kétségtelen az is, hogy a községi bíró, mint a község első elöljárója a községi képviselőtestület határozatait végrehajtani nemcsak jogosult, de köteles is. Nyilvánvaló tehát, hogy itt T. község, mint hatóságnak illetősége körében tett intézkedésről és ennek a határozat, végrehajtására hivatott végrehajtásáról van szó. Minthogy azonban az ily hatósági intézkedések törvényszerűségének felülvizsgálása s az azok által netán okozott sérelmek orvoslása nem a kir. bíróságok hatáskörébe és sommás viszszahelyezési per útjára, hanem az 1886: XXII. t.-c.-ben megjelölt felsőbb közigazgatási hatóság elébe tartozik, s az e törvényben meghatározott jogorvoslat utján keresendő : a kir. járásbíróság az az l88l: LIX. t.-c. 39. §. /;) pontjába ütköző szabálytalanságot követett el, midőn a helyett, hogy felperes keresetét visszautasította volna, erre tárgyalást tűzött s annak érdemi elbírálásába bocsátkozott. Minélfogva az első bíróság ítéletét a megelőző eljárással együtt megsemmisíteni kellett stb. A m. kir. Curia (1891. okt. 30-án 7,102.): A másod bíróság végzése megváltoztatik, a kereset tárgya feletti rendelkezés a bírói hatáskörbe tartozónak mondatik ki, s a másodbiróság a pernek érdemben megbirálása végett további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: A birtok- vagy jogháboritás által szenvedett magánjogi sérelmeknek orvoslása, a, háboritás akár egyesek, akár községek mint erkölcsi testületek, s ezeknek képviseletére jogosult egyén vagy testület határozata alapján követtetik is el, tehát ugy egyesekkel, mint községekkel szemben a bírói hatáskörbe tartozik. Ha ugy állana is tehát a dolog, hogy felperes juhai a képviselőtestületnek a község képviseletében tett intézkedése alapján tiltattak el a közlegelőröl, az ez által szenvedett jogsérelem orvoslására a birói segély megtagadható nem lenne. A jelen esetben azonban a községi képviselőtestület azon határozat hozatalánál, melynek alapján felperes juhainak a közlegelőn legeltetése állítólag megtiltatott, nem mint közigazgatási hatóság, hanem mint a közlegelö miként használata felett intézkedő testület, vagyis mint a volt úrbéresek és zsellérek megbízottja járt, és minthogy az intézkedési jog a községi képviselőtestület hatáskörébe törvény szerint nem tartozik, járhatott el; ennélfogva annak a kérdésnek eldöntése, hogy a volt úrbéresek és zsellérek nevében tett képviselőtestületi intézkedéssel okoztatott-e felperesnek jogsérelem ? valamint annak netaláni orvoslása a volt úrbéresek és zsellérek egyetemének képviseletére hivatott községi bírónak perbevonásával, illetőleg perbenállása mellett, csakis- a biróság által eszközölhető. A szegedi kir. itélő tábla elvi jelentőségű határozata. Az 1881. é\i LX. t.-c. 182. S-a alapján elrendeli bekebelezés kizárja-e a végrehajtási törvény 180. ísj-a alapján a jotrszeríi bekebelezés után kert birói kiküldött által leendő birtokbahelyezés elrendelését.' (611/1892. p. *•/.) A szabadkai takarékpénztár és népbank által K. józsef ellen folytatott végrehajtási ügyben, melyben az ingatlan vevője, ' P, József a tulajdonjognak 1891. évi febr. hó 16-án nevére tö | bekebelezése után 1891. ápr. hó 10-én azt kérte, hogy a birto helyezés birói kiküldött által eszközöltessék, ebbeli kére! • azonban az elsőbiróság elutasította, mert a tulajdonjog bekeh j zésével a végrehajtási eljárást befejezettnek tekintette. A szegedi kir. itélő tábla 1892. évi jan. hó 2ó-én 571. s alatt hozott, a határozattárba felveendő határozatában mondót .a, hogy : »Az a körülmény, hogy az árverésen eladott inga tulajdonjoga a végrehajtási törvény 182. f-a alapján a ! nevére jogefejúleg bekebelezteteit, nem zárja Iá a vevő álfa tulajdonjog bekebelezést után a végrehajtási törvény 180. Xalapított abbeli kívánságánál: teljesítését, hogy a birto/, j helyezés birói kiküldött által eszközöltessék^ ; mert az árverésen eladatott ingatlan vevője által szei j jog érvényre emelése szempontjából az 1891 : LX. t.-c. irányban intézkedik, a 182. §-ban a tulajdonjognak a vevő ne leendő bekebeleztetésével, a 180. §-ban pedig a vevőne ! szerzett tulajdon birtokába való helyezéssel ; mert e két külön intézkedés egy jogalapból indul ki s célban, t i. a vevő teljes tulajdonjogának érvényre emelése összpontosul ugyan, mindamellett az 1881 : LX. t.-c. nem tártai oly rendelkezést, mely szerint egyiknek foganatosítása a másf | visszahatna; mert az érintett törvény rendelkezéseivel határozottan el kezik az a vélelem, hogy tulajdonjog bekebelezésével a vé hajtási eljárás befejeztetett s ebből folyólag kizárva lenne a > által a tulajdonjog bekebelezése után előterjesztett abbeli kére] : nek teljesithetése, hogy a birtokbavezetés birói kiküldött ; eszközöltessék; sőt az 188! : LX. t.-c. 181. íjában megje esetekből, az árverési feltételeknek előzőleg eleget tett v érdekében határozottan más következtetés vonható le; mert az esetben, ha a tulajdonjog bekebelezésének ily hatály tulajdoníttatnék, a vevő a birtokba sokszor csak per u juthatna, a mi pedig a végrehajtás által biztosított tényli szerzéssel ellentétben áll; mert végre a birtokbahelyezést egyoldalú kérelemre min előző meghallgatás nélkül kell elrendeled, az időközben harm; i személyekkel köttetett jogügyletek feltevése, a törvény határo rendelkezésének foganatosithatását nem akadályozhatja. Hitelesittetett 1892. január 25-én. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben Az 1881. évi XVII. t.-cikkben foglalt csődtörvény 174. határozottan azt rendeli, hogy a különkielégités alapjául szol; dolgok vételárának felosztása a csödt. 53—58. g-ainak ügyeié vételével a tvk. rdts, teliál az azt módosító 1881 : LX. t.-oikk bályaí értelmében történik; ez utóbbi tv. 188. g. rendelkezés pedig kétségtelen, hogy az ingatlanok vételárának felosztásár illetékes telekkönyvi hatóság van hivatva. A törvény által ek megállapított illetőségen nem változtál az a körülmény sem, I az ingatlanok a trvkezési rdts szabályaitól eltérő módon adatta mivel ez az eladás a csődt. 160. g. kivételes rendelkezésénél I az ö>szcs erdekeit felek határozata alapján a csődbíróság köz járása mellett történvén, (•/ az eladás következményeire néz , Ivkezési rdts szabályainak megfelelő módon megtartott árvi eladassa! egyenlő hatályúnak tekintendő. Az aradi kir. törvényszék : (1891. decemb. 28-án 4,í a néhai T. Pál csődügyében következő végzést hozott: Az a kir. törvényszék mint csődbíróság 11,-407./891. számú végzés T. Pál csőd ügyében foganatosított ingatlan eladásokra vona 1 zólag áttett ügyiratok, minthogy azok alapján eljárni ezen bin magát illetékesnek nem tartja, további eljárás végett az aradi I törvényszék, mint csődbírósághoz visszaküldetnek, mert sem az 1881: I.X., sem az 1881 : XVII. t.-cikk oíyan ii keilést nem tartalmaz, hogy az 1881 : XVII. t.-c. 16 ). §. 9 p< értelmében a törvénykezési rendtartás szabályaitól eltérő el esetén a sorrendi tárgyalás, illetve a vételár felosztás eszközlé l a telekkönyvi hatóság lenne illetékes ; mert hogy ezen eladás nem tekinthető a törvénykezési r | tartás szabályai szerinti önkéntes birói árverésnek, az kitűni 1881 : LX. t.-c. 204 §-ának azon világos rendelkezéséből, ho telekkönvvileg bekebelezett tulajdonos, tehát jelen esetben T, csődtömegének csak ezen telekkönyvi hatóságnál van joga ing; birtokának birói önkéntes árverésen való eladatását kérn 1881: XVII. t.-c. 160. §-ának korlátai között (csödtörv. 17' Kitűnik ez még a csődtörvény 160. §-ának azon intézkedés j is, hogy 6. és 9. pontjában világosan ellentétbe helyezi a v< I hajtási és az attól eltérő eladást és ugyanazon törvény 176. §• mely szerint a csődtömeghez tartozó elárverezett ingatlanok \ árának felosztására a telekkönyvi hatóság illetékes (Döutvér új folyam XI. 36.) Minthogy pedig sem a csődválasztmány, sem a hitel még határozataiknak csődbirósági jóváhagyás esetén sem te hetők bíróságnak, kik az 1881: LX. t.-c." 201. §-a szerint önkéntes árverés elrendelésére és további eljárásra, u. m. : rétien jelzálogos hitelezők részére ügygondnok nevezés-, e!