A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 8. szám - A tagosítás költségei

A J O Gr. 63 lános jogállapotok, hiányok és azok orvoslása fölött fölterjesztendő feliratában a szegedi kamara sürgetni fogja mindenekelőtt az ügyvédi rendtartás reformját, különösen azon részeiben (47 — 49 {?.). melyekben az iratok és pénzek kiadása iránti panaszok a törvényszékhez vannak utalva. A felirat ezen ügyeket is a kamara hatásköre alá kívánja rendelni. Sürgetni fogja, hogy az jigyvédmindenütt képviselhesse a f e 1 e t, a békéltető iparhatósági testületeknél is, a hol most nem jelenhetnek meg ; hogy a bírósági határozatok ne, mint jelenleg, a feleknek (szegedi specialitás), hanem a képviselő ügyvédnek kézbesittessenek; hogy a fenyítő végtárgyakisokon tapasztalt, lehetőleg gyorsíró jegyzőket alkalmazzanak s hogy a leletek fölvétele körül a túlságos leletezési mánia megszüntettessék. A fölirat legfontosabb része a bírói kvalifikációra vonatkozó, melynek nem mint tervben van, a mostaninál is alább szállítását, hanem legalább az ügyvédivel egyfokra emelését óhajtaná a kamara. Egyebekben az általános jogállapotokat kielégítőnek jelzi a fölirat s különös örömmel üdvözli a már beváltott (birói s ügyészi szervezet) és kilátásba helyezett reformokat. Ezek közül legsürgősebbnek a polgári törvénykönyv elkészítését tartja, ha egészben egyhamar nem lehetséges legalább az általános rész, dologi és kötelmi jog kodifikálását. Aztán jöjjön a polgári eljárásé s ugy a bűnvádi eljárásé. — Megkritizálja a felirat a szegedi kir. itélő táblát is, melynél szerinte, az egyöntetűség megvan, de a sok öröklött hátralék miatt az elintézésnél a mennyiségre fektetik a fősúlyt s az előadás szabályait sem tarthatják be. A kamara e bajok egyedüli orvoslásául még egy tanácsot sürget a táblához. — A közgyűlésen választottak volna meg a kamara h. elnökét és titkárját is, de a megjelentek kis száma miatt a'válasz'ó közgyűlés február hó 2l-ére lett elhalasztva. Az egyetemi kör. A budapesti ^Tudomány és műegyetemi olvasókör*, mely tudvalevőleg a mindkét egyetem hallgatóit békés szellemi és társadalmi együttműködésben egyesíteni volt hivatva, de melyben ezen egyetértés elérhető nem volt, átváltozott »Egyetemi kö r«-ré. A mi egyetemi fiatalságunk nagy reménynyel tekint ezen változás kihatásaira. Örülni fogunk, ha ama jobb törekvések, melyek ezen külső elnevezésben kifejezést nyertek, teljesülni fognak. Az »Egyetemi lapok«, melyek az új szerkesztőség alatt igen élénk visszhangja lettek a magyar diákság közérzületének és lelkes szószólója érdekeinek, ama válto/ás szüksége és jelentőségéről köve'.kezőleg irnak: »A kik húsz év előtt a magyar diákság központi egyletét megalapították, akár azért, mert egykorú német kifejezés »Leseverein« és »Lesehalle« mintája után indultak, akár azért, mert a kör működési tere akkor még jóval szűkebb volt, »olvasó«-kört alakítottak. Nem szenvedünk a nagyzás hóbortjában, de annyit egész bizonyossággal mondhatunk, hogy a kör legutóbb már sokka! több volt, mint »olvasó«-kör. Egyesitett magában sokféle irányú működést, a melyre másfelé külön egyesületek szoktak megalakulni; pótolt diál;-klubbot, egyetemi önképzőkört, zeneegyletet stb. egyaránt. Van a mi fiatalságunk között is elég adag partikularizmus: a decentralizáció virág-korát érte a legutóbbi három év alatt, az olvasókör gyengeségével párhuzamosan növekedve. De akkora Eohasem volt, hogy a centralizáció gondolata teljesen kiveszett volna. A kört mindig központnak tekintették akkor is ; mi gondoskodunk róla, hogy központ maradjon, erős központ legyen a jövőben. Kezdve azon a tényen, hogy a diákság egyetlen közlönyét hatalmi eszközül adtuk kezébe, erre törnek minden gondolataink és tetteink. Egyesíteni akarunk benne lehetőleg minden működést, a mit a főiskolai élet keretében az ifjúság valaha kifejthet. Ezt igy kívánja saját érdeke, de nem kevésbé az egész ifjúság érdeke, mert erős ifjúság képviselőjeként a világ első sorban erös központi egyesületet keres. Mi jelzi, mi adja meg jobban, helyesebben a keretet, melyben az egyetemi polgárságnál: ez a sokféle működése tért nyerhet, mint az Egyetemi Kör?« Az »Egyetemi kör« jelentést adott ki, melyben beszámol a kör első félévi működéséről. A jelentés szerirt az olvasó-kör tag jainak száma folyton szaporodik. Deficitje a körnek nincsen. A szeptember—januári pénztárforgalom a hivatalos adatok szerint 5,670 forintot tesz ki. Olyan rendezett pénzügyi viszonyai még sohasem voltak a körnek, mint az idén. A tudományos szakosztályok három és fél hónap alatt 17 ülést tartottak. A zenekart az idén szervezte a kör. A kör egy új pontot vett föl programmjába : a külfölddel való állandó érintkezést. A könyvtárban mintegy 10,000 kötet könyv van, a kör olvasótermébe másfélszáz hazai és külföldi, fővárosi és vidéki lap, szaklap és folyóirat jár. Mindezekből látható, hogy a kör speciális diák-otthont nyújt a fiatalságnak, közös találkozó helyet, a melynek baráti körét nem pótolhatja a kávéházak levegője. Nyilt kérdések és feleletek. I. A tagosítás költségei. (Kérdés.) Egy felmerült eset alkalmából kartársaink körében vita tárgyát képezte a következő kérdés: »\ ta^ositási költség kit terhel azon esetben, midőn az ingatlan tulajdonosa és annak haszonbérlője két különböző személy ?« Különösen köszönetre köteleznének kartársaink, ha feleletükben tán a birói gyakorlatban előfordult egy concret határozatra is utalnának. —b — II. (Felelet.)* E kérdést a kir. legfőbb ítélőszék 1881. december 12-én 4.33. szám alatt kelt határozatával akként döntötte el, hogy azon költség a tényleges birtokost terheli. (Lásd Dárday Döntvénytár, újfolyam, I. kötet, 126. lap.) Ezen határozatnak indokolásául kimondta a legfőbb ítélőszék, hogy a birtokrendezésnek és annak hitelesítésének bíróilag is megállapított költségei a kir. törvényszék, mint úrbéri bíróságnak hivatalból való törvényszerű intézkedései alapján merültek fel s igy azok behajtása is hivatalból eszközlendő ; kimondta továbbá, hogy a birtokrendezés befejezettnek csak akkor tekintethetik, ha az új birtok a telekkönyvbe már átvezettetett. Ezen utóbbi kijelentés szerint való birtokállapotnak természetes jogi következménye az, hogy a tényleges birtokos kényszeritendö a költségek fedezésére és nem tehet e részben különbséget az, hogy a tényleges birtokos haszonélvező e, vagy a tulajdonos, mert a birtokhozi jogcím, valamint esetleg a tényleg gyakorolt haszonélvezet, avagy a birtoklás törvényességének eldöntése nem tartozik az úrbéri bíróság illetőségi körébe. Simon Endre, lőcsei kir. törvényszéki biró Sérelem.** Hol van az igazság? A budapesti kir. ítélőtábla 19,042/888. p. sz. határozatában kimondja a következőket: »A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság 235/87. sz. végzését, a mennyiben V. Ábrahám 50 frt birság fizetésére köteleztetett, megsemmisíti .... mert az 1887. XXVIII. t.-c. 3. §-a szerint b e a d v[á nyban használt sértő kifejezés miatt ügyvéd ellen sem szabhat ki polgári bíróság pénzbírságot, nem ü g yvéd irányában pedig az 1879: XL. t.-c. 46. §-a értelmébeni eljárásnak van helye« stb. Ugyanaz a budapesti kir. itélő tábla 1890. évi 24,997 p. sz. alatt hozott végzésében már máskép vélekedik, határozván a következőképen : »A budapesti kir. itélő tábla a felfolyamodást elfogadja és ennek alapján a kir. járásbíróság 2,190/888. sz. végzésének a pénzbírság kiszabására vonatkozó neheztelt részét vizsgálat alá vévén, eme végzésnek neheztelt részét azonban helybenhagyja. Indokok: A 2,190/88. sz. végzésnek a pénzbírság kiszabására vonatkozó részét helyben hagyni kellett, mert a 2,190/88. sz. felfolyam adásban használt és a neheztelt végzésben is emiitett kifejezés a birói méltóságot annyira sért i, hogy e miatt a kir. itélő tábla az első bíróság által kiszabott pénzbüntetést helyesnek találta* stb Minthogy mindkét fentebbi határozat ugyanazon egyénre vonatkozólag hozatott, nem csoda, ha az érdekelt V. Ábrahám elábrándozik a gondolaton, hogy minden változandó e földön, még a — budapesti kir. tábla igazságszolgáltatása is. Vigyázó. Vegyesek. Az ügyvéd jogosítva van visszatartani a behajtott pénzekből készkiadásait és díjkövetelését. A bpesti ügyvédi kamara 1,932/891. sz. a. egy fegyelmi ügyben figyelemreméltó határozatot hozott, melynek indokolásában a következőket mondja : »Az által, hogy ezen törvény (1874. évi XXXIV. t.-c 54. §.) szerint jogosan igén)elt készkiadásbeli és díjköveteléseit panaszos terhére irva, a behajtott összeg elszámolásakor, ugy mint azt pénzbeli követelések behajtásával foglalkozó bármely bank vagy bizományi üzlet tenni szokta, levonta, fegyelmi vétséget annál kevésbé követett el, minthogy igazolt nagyobb követelése dacára a behajtott összeg egy részét (150 frtot) panaszosoknak ki is szolgáltatta.« A kúria halottja. A királyi curia Nádasky Márk bírót, egyik érdemes és szorgalmas tagját gyászolja, a ki hosszas betegeskedés után f. hó 12-én reggel halt meg. A megboldogult 1833 ban született Toron tál megye Gottlob községében. Középiskolai tanulmányainak befejezésével 1853-ban a bécsi egyetemre ment. Itt elvégezvén a jogi négyéves tanfolyamot, hazajött és 1857-ben joggyakornokká nevezték ki a temesvári törvényszékhez, a hol az albiróságig emelkedett. Ekkor elhagyva a birói pályát. | 1862-ben Temesvár város törvényhatóságának első aljegyzőjévé választották, majd öt év múlva főjegyző lett. Ezután ismét visszatért a birói pályára, 1870-ben a kir. táblához másodosztályú pótbiróvá nevezték. Rövid idő múlva első osztályú pótbiróvá lépett elő, 1873-ban pedig a pancsovai törvényszékhez elnökké nevezték * Azon kellemes helyzetben vagyunk, azonnal szolgálni tisztelt kartársunknak egy illetékes felelettel. A szerkesztősig. ** Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes kézséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha | kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.