A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 8. szám - A párbaj és becsület

58 A JOG. (átadással befejezett örökösödési ügy), »^'« (perre utasítással befejezett örökösödési ügy), »4^« (egyéb módon elintő zett örökösödési ügy). Ott, a hol az előadói könyv kivezetése mellett a jelzett statisztikai adatok gyűjtése nehézséggel jár, nem létezik más mód, mint a bevezetésül jelzett napló pontos vezetése. Hogy a tárgyalási naplóban, előadói könyvben és statisztikai naplóban gyűjtött adatok havonkint és évenkint miként csoportositandók, magyarázatra nem szorul. Az adatoknak havonkinti gyűjtése legfeljebb egy felórát vesz igénybe. A lelkiismeretes biró ezen időt szívesen áldozza, ha más okból nem, már azért, hogy az előtte folyamatban levő ügyeknél a szaporodást vagy apadást észlelhesse. A mennyiben a fent jelölt statisztikai adatoknak a kimutatásban való jegyzése ezen kimutatásnak az ügyviteli szabályokban IV. szám alatt előirt mintától való némi eltérését involválja, ezen kimutatás rovatainak leírása és annak miként való szerkesztésének magyarázata felesleges munkát nem képez. A jelzett tevékenységi és ügyforgalmi kimutatás szerkesztésére legalkalmasabb egy négyzet-rét (quart) nagyságú olyan levélpapiros, mely számjegyek jegyzésére (hosszas négyzetekre, nem kockákra) van rovatozva. Az első oldal üresen marad és legfeljebb a kővetkező felírásra alkalmazható : N. N. kir. ... járásbirónak a i kir. járásbíróságnál 189.... évben vezetett tevékenységi és ügyforgalmi részletes kimutatása. (Ügyvit. szab. 103. §. III. és IV. sz. minta.) A második és harmadik oldal (belső lap) együttesen a sommás perek, egyéb polgári ügyek és a felébbviteli ügyek kimutatására szolgál. Ezen kimutatásnak feje hasonló a IV. számú mintában előirt fejhez, de a következő eltérésekkel: A IV. sz. mintában előirt 1. rovat elesik. Az 1. rovat szövege: Hónap A 2. rovat szövege: egyenlő a IV. m. 3. rovatával ; az »év« szó mellé zárjelben (hó) jegyzendő. A 3—8. rovat feje: »f. évben (hóban) érkezett*. Ezen fej alá 6 rovat jön s pedig 3 rovat »új« felirattal, 3 »űjra felvett« felirattal. E kettős felirat alá jegyzendő perminőségek : 1. »közönséges polgári*, 2. »kereskedelmi* és 3. »igény«. A 0. r. szövege: »lett ősszesen«. A 10 — 14. r. szövege: egyenlő a IV. minta 6 —10. rovataival. A 15. r. szövege: »összesen«. A 16. rovat (mely megfelel a IV. minta 11. rovatának) szövege : »f. évről (hóról) folyamatban maradt«. A 17—24. rovat feje: »Egyéb polgári ügy«. A 17. rovat szövege: »mult évről (hóról) folyamatban maradt*. A 18—22. r. alsó feje: »f évben (hóban) érkezett«. A 18. r. szövege: »új«. A 19. r. szövege: »újra felvett«. A 20. r. szövege: »összesen«. A 21. és 22. r. feje : »ebböl«. A 21. r. szövege: »előterjesztés«. A 22. r. szövege: »el=őbbség«. A 23. r. szövege: »f. évben (hóban) elintéztetett^. A 24. r. szövege: »folyó évben (hóban) folyamatban marad t«. A 25—37. r. szövege teljesen összevág a IV. sz. minta 22—"4. rovataival. A rovatok szélessége a következő : Az 1. hat hossznégyzetre, a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 10., 11 , 12., 13., 14., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24. rovat három hossznégyzetre, a 9., 15., 16. r. négy hossznégyzetre, végül a 27—36. rovatok egyenkint két hossznégyzetre terjednek. A 37. rovat (Jegyzet) a szerint, a mint a levélpapír 116, esetleg több vagy kevesebb függőleges vonallal bír szélesebb vagy keskenyebb. A fej 7 vízszintes vonalra terjed, a 8 — 19-ik vízszintes vonal a hónapok és azoknak megfelelő számadatok, a 20-ik vízszintes vonal az évi főösszeg jegyzésére szolgál. A 2., 16., 17. és 24. rovat adatai az év végével nem adandók össze, hanem a januári kezdő és decemberi végső szám jegyzendő az évi kimutatásba. A levélpapirív negyedik oldalára az iktató szám szerinti (ü. v. sz. III. minta) és örökösödési ügy kimutatás jegyezhető. Az 1. r. a hónap jegyzésére szolgál. A 2 — 5. r. szövege egyenlő az ügyviteli szabályok III. sz. minta 3 — 6. rovataival. A rovatok szélessége öt hossznégyzetre terjed. A 6 — 13. r. tartalma ugyanaz, mint a IV. sz. minta 12—17. rovatainak, csak a 7. sz. rovat, ugy, mint az egyéb polgári ügyeknél »folyó évben (hóban) érkezett« felirattal »új«, »újra felvett« és »összesen« szövegű 3 alrovatokra oszlik. A 6—13. rovatok egyenkinti szélessége 3 hossznégyzetre terjed. A fej 6 vízszintes vonal szélességét igényli. A most leirt kimutatás mintája nyomda-technikai nehézségek miatt itt nem volt közölhető. Ha azonban legalább 100 megrendelő jelentkeznék, ezt egy budapesti vonalzó intézetnél jutányos áron kiállíttatni lehetne. TÁRCA. A párbaj és becsület. — A »Jog« eredeti tárcája. -Irta : KOSUTÁNY GÉZA, bpesti tszéki biró. A párbajnak ismét sátoros ünnepe volt nálunk a mult napokban. Furcsa világot élünk, mindenki fegyverrel akar magának becsületet szerezni, pedig az, mint az erőszak eszköze, erre legkevésbé alkalmas. Fegyverrel becsületet szerezni csak a harctéren lehet s akkor is csak ugy, ha a merészséget ugyanegynek tartjuk a becsülettel, más körülmények közt azonban nem. Mi a becsület? Egy nyugodt összhang hajlamaink, cselekvéseink és jólelkiismeretünk között, mely ugy mások, mint a társadalom véleménye szerint is, egyéni tulajdonságunkká vált és részüukre a közbecsülést megszerzi. Nem elég tehát, hogy egyedül magunk nyugodjunk meg egyéni tulajdonságaink kifogástalan voltában, hanem kell, hogy közelebbi és távolabbi ismerőseink minden érintkezéseinkben felismerjék, hogy jellem do'gában hozzáférhetetlenek vagyunk. Ezen becsületet egyes cselekedetekkel, melyek emberi izgalmak, tévedések, botlások okából is származhatnak, elveszteni nem lehet, annak mértéke egyedül összes cselekedeteink jelzett összhangjában található fel, mert hányszor történik, hogy általánosan elismert legjobb cél után indulunk emberi gyarlóságból rosszul választott úton s igazságos leune-e már most, ha ezért a közbecsülést elvesztenők. Idézzük csak tel emlékezetünkben a párbajt, e hamis igazságot keresők eseteit, nem mindig az volt-e a kihívó, ki igazs ban nem bizott s a véletlenre akarta sorsát bizni, csak azért, mert a kockázat esetleg javára is dönthet. Vagy ha igen ritkán ellenkező eset állott be, nem-e a vélt erkölcsi kényszer' fosztotta meg józanságától a méltatlan sértés által felháborodott embert annyira, hogy a megtorlás eszközeiben nem válogathatott ? Annak, ki a törvény utján elégtételt nem remélhet, mert önmaga tudja legjobban, hogy igaza nincs, egyedüli érdeke, hogy kerülő úton jusson — ha már máskép nem lehet — az elégtételnek legalább látszatához, melyben maga sem hisz ugyan, ele azt véli, hogy hisznek mások, kik meg is lesznek győződve arról, hogy ök, kik előbb egymást összegazemberezték és ezért kiállottak, mint lovagok térnek vissza a küzdelem helyéről, avagy á tettleges sértés nincs többé rajtuk. A becsület értékének meghatározásában olyan a párbaj, mint egy pinceváltó, melyen minden hamis, csak a papir, a forma nem, ez oka, hogy nem merik a leszámolást bíróság elé vinni s azért tiltja és bünteti a törvény is e hamis okirat szerzőit és bűntársaikat a segédeket. Szánakozó mosoly fog el, mikor lovagias elégtételről hallok, már csak azért is, mert még a mérkőzés egyformaságában sincs meg az elégtételadásra, vagy vételére szükséges kellék, az igaz eredmény ; az pedig gúnyra inkább, mint becsülésre érdemes helyzet, midőn egy ismert izgága egyén egy békés kedélyüt kitörésig ingerel s a vége párbaj, egy ifjú az idősebbet, egy nőtlen a családost, egy éretlen pályakezdő az érdemekben megállapodott embert, egy alantas polgári állású a nála felébb állót, vagy a mi Iegotrombább, egy katona a polgár embert hivja ki lovagias elégtételre ; mintha csak egy táncmester a sántát, egy énekes a némát, egy elemi tanuló a tudóst, egy festő a szinvakot hivná versenyre, egy egyenlőtlen küzdelemben. Igazán, szánalomra méltó, ha nem nevetséges is. Be kell azonban ismerni, hogy a becsület mindnyájunknak legdrágább kincse, ennek megtámadója ellen tehát mindenkit,