A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 5. szám - Még egyszer a sommás visszahelyezés és mesgyeigazításról

JOGESETEK TARA FELSŐBÍRÓSÁG! HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 5. számához. Budapest, 1891. február 1-én. Köztörvényi ügyekben. Nem az örökjog s nem egy jogcímen alapuló öröklési igény aránya, hanem csakis a tulajdon kénlése válván vitássá, ily esetben perre utasításnak szüksége nem forog fenn, a hagyaték átadása tekintetében pedig ily esetbeu az 1868 : LIV. t.-cikk 583. St-hoz kénest a hagyatéki bíróság van hivatva, ezen biró »ag azonban a jogcím é> arány tekiutetébeu nem vitás hagyaték átadásánál kimondhatja a/l is, hogy a hagyatékhoz tartozó, de más ok birtokában lévő vagyonra az örökösök részére ép ngy mint a hagyatékban levő, de arra netán más címen igényt tartók részére, igényeik érvényesítése végett a törvény rendes átjo fenmarad. A in. kir. Curia: Azon illetőségi összeütközésre vonatkozólag, a mely néh. Sch. . . Adámné hagyatéki ügyében az almási kir. járásbíróság és a szabadkai kir. törvényszék között felmerült, a hagyaték átadása s illetőleg az osztály megtételére az almási kir. járásbiróságot mondta ki illetékesnek, mert a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint: nem az örökjog s nem egy jogcímen alapuló öröklési igény aránya, hanem csakis a tulajdon kérdése vált vitássá és így jelen esetben perre utasításnak szüksége nem forog fenn, a hagyaték átadása tekintetében pedig ily esetben az 1868 : LIV. t.-c. 583. g-hoz képest jelenleg a hagyatéki bíróság van hivatva, ezen bíróság azonban a jogcím és arány tekintetében nem vitás hagyaték átadásánál kimondhatja azt is, hogy a hagyatékhoz tartozó, de mások birtokában lévő vagyonra az örökösök részére épúgy, mint a hagyatékban lévő, de arra netán más címen igényt tartók részére, igényeik érvényesítése végett a törvény rendes utja fenmarad. (1890. nov. 20. 9,368. sz.) Oly esetben, ha valamely birtoktest a vasút által részekre szakittatik, a kisajátítást szenvedőknek azon igényei, melyek egyfelől a tényleg kisajátított területek kártalanítását, másfelöl a kisajátítást szenvedők tulajdonául megmaradó teriiletek értékveszteségeért követelt kártalanítást tárgyazzák, elkiilöuzötten veendők számításba. (1881: XLI. t.-c. 23. §.) Az egri kir. törvényszék (1881. augusztus hó 27-én 5,123 p. 1889.) : A Mátrai vasut-társulatnak, Heves város határában a budapesti kir. itélö tábla 59,171/p. 88. sz. alatti végzésével elrendelt póteljárás foganatosítása tárgyában végzett: Hevesen 1889. évi június hó 27-én 5,123/89. sz. alatt felvett tárgy, jkvben foglalt egvhangú szakértői véleményt a kir. törvényszék a kártalanítási összegek megállapításánál elfogadván, a becsértékeket a 6,623/p. 87. sz. alatt kelt s a kártalanítási összeget megállapító végzés ellen felebbezéssel élt dr. N. Ernő, Zs. Sarolta, L. Borbély Kornélia és M. Viktornétól kisajátított területeket a következőkben állapítja meg: u. m. 1-ször. A felvételi térkép 1., 3., 4. száma alatti dr. N. Ernő tulajdonát képező földnek forgalmi értékét holdankint 1,600 négyszögölével számítva, 200 frt, a részekre szakítás folytán beállott értékveszteség címén 624 frt 94 kr. 2-or. A felvételi térképen 7. számmal jelölt, a Gy. Pálné szül. Zs. Sarolta tulajdonát képező földnek forgalmi értékét holdankint 1,600 öllel számítva, 200 frt, Gy. Pálné a kisajátítás által meg. maradt birtokában értékveszteséget nem szenvedvén, e címen részére misem állapittatik meg. 3. A felvételi térképen 8 számmal jelölt s L. B. Kornélia tulajdonát képező földnek forgalmi értékét holdankint 1,600 öllel számítva, 200 frt; a részekre szakítás folytán beállott értékveszteség címén 537 frt 94 kr. 4. A felvételi térképen. 13 sz.-mal jelölt előbb P. Istvánné, jelenben özv. M. Viktorné szül. P. Antónia tulajdonát képező földnek forgalmi értékét holdankint 200 frt (1,600 négyszögölj. A részekre szakítás folytán beállott értékveszteség címén 247 frt 41 kr. Ezek alapján a kártalanítási összegek az egyedi kimutatás sorozatát követve, következőkben állapittatnak meg: I. Dr. N. Ernő részére a L. 415. sz. tjkvben 1,616. hrsz. a. foglalt szántóföldből kisajátított összesen 3 hold 678 négyszögöl területért megállapíttatik forgalmi értékül 654 frt 24 kr., a részekre szakítás folytán beállott értékveszteség 624 frt 94 kr., összesen 1,278 frt 18 kr. II. Gy. Pálné sz. Zs. Sarolta részére hevesi 1,047. sz. tjkvben 1,617. hrsz. alatt felvett szántóföldből kisajátított 444 négyszögöl területért megállapíttatik 35 frt 52 kr. III. L. B. Kornélia részére a h—i 442. sz. tjkvben 1,621. hrsz. alatt felvett szántóföldből kisajátított 3 hold 1,075 négyszögölért megállapíttatik 686 frt, a részekre szakítás folytán beállott értékveszteség 537 frt 94 kr., összesen 1,223 frt 94 kr. IV. Özv. M. Viktorné szül. P. Antónia részére a h — i 1,262. sz. tjkvben 1,628. hrsz. alatt felvett szántóföldből kisajátított 1 hold 889 négyszögöl területért megállapíttatik 271 frt 12 kr.; a részekre szakítás folytán beállott értékveszteség címén 247 frt 41 kr., összesen 518 frt 53 kr. Az itt megállapított kártalanítási összegek kifizetésére a kir. törvényszék a Mátra-vidéki vasúti vállalatot kötelezi. Mert a kisajátító fél nem a h—i közbirtokosság, hanem a mátravidéki vasúti vállalat és miután a kisajátítási törvény szerint a kisajátított területeket a kisajátító tartozik kártalan;tani, ennélfogva a kártalanítási Ö3szeg a M. vidéki vasúti vállalat és nem Heves város közbir okossága ellenében volt megállapítható. Végül a kir. törvényszék kijelenti, hogy a mennyiben számtételi művelet folytán a térmérték és a pénzösszegek kiszámításánál hiány fordulna elő, az ilyetén hiányok az érdekelt fél bejelentésére ezen kir. törvényszék által kiigazíthatók lesznek. Minthogy pedig ezen kártalanítási ügyben az 1888. évi szept. hó 27-én megtartott tárgyalás alkalmával idézés folytán megjelent T. Ágost ügyvéd, mint ügygondnok díja a 7,338/p. 88. sz. alatti végzéssel 35 frtban megállapíttatik s ezen végzés ellen 8,196/p. 88. sz. a. beadott felebbezés folytán keletkezett 59,171/1888. sz. a. kir. táblai végzéssel az ügygondnoki díjak s költségekre vonatkozólag mi intézkedés sem tétetett; ugyanazért az egri kir. adó mint letét-hivatalnál az egri kir. törvényszéki letét-napló 340. tétele alatt elhelyezett s e bírósági 1888. évi letéti napló 326. f. száma alatt beiktatott 35 frt kiutalványoztatik. stb. A budapesti kir. itélő tábla (1889. november 26-án 50,898/p. 1889 ): Az első bíróság határozatát az I., II., III. és IV. a. pontokban megváltoztatja és a kártalanítást a következően megállapítja : 1. Dr. N. Ernő részére 3 hold 678 négyszögöl Lerületért a) a terület értéke fejében, 1,600 négyszögöl holdját 200 frttal számítva, 684 frt 75 kr.; b) a darabokra szakitás folytán szenvedett értékcsökkenés fejében 624 frt 94 krt, összesen 1,309 frt 69 kr.; 2. Gy. Pálné szül. Zs. Sarolta részére 444 ölért, 1,600 öles holdat 200 frttal számítva, 55 frt 50 kr.; 3. L. B. Kornélia részére 3 hold 1,075 öl területért a) terület értéke fejében, 1,600 öles holdját 200 frttal számítva, 734 frt 37ya kr.; /;) a darabokra szakitás folytán szenvedett értékcsökkenés fejében 537 frt 94 kr.; összesen 1,272 frt 3T/2 kr.; 4. özv. M. Viktorné szül. P. Antónia részére 1 hold 889 öl területért a) terület értéke fejében, 1,600 öles holdját 200 frttal számitva, 311 frt l2'/2 kr. ; b) darabokra szakitás folytán szenvedett értékcsökkenés folytán 217 frt 41 kr., összesen 558 frt 53'/2 kr. Egyszersmind kimondja a kir. tábla, hogy a megállapított kártalanítási összegeket a kisajátítást szenvedők javára a kisajátított területek birtokbavételétől számított 6°/o kamattal együtt a kisajátítási vállalat az 1868. évi 1. t.-c. 19. s következő g-aiban meghatározott módon tartozik megfizetni. Egyebekben a kir. tábla az elsőbiróság határozatát helybenhagyja. Indokok: A kisajátított területek értéke az 1881 : XLI. t.-c 25. §-a szerint a tiszta jövedelem a helybeli árak, bérek, haszonbérek és egyéb a közönséges adás-vételnél számbavétetni szokott körülmények alapján határozandó meg; a katasteri kimutatásokban foglalt tiszta jövedelem egymagában irányadóul nem vehető. A szakértők tehát helyesen jártak el, a midőn a kisajátított területek értékét az idézett törvény-szakasz rendelkezése értelmében egyéb adat hiányában a talaj minősége és a haszonbérek figyelembe vételével megállapították. A pótlóan becsatolt térrajz kitünteti azt, hogy a fenn 13. és 4. pont említett birtokok a vasúttal egyenletlen darabokra szakittatnak. A szakértők egyhangúan megállapították, hogy ez által az ingatlanok értékükben vesztettek. Ilyen esetben a kisajátítást szenvedők az 1881 : XLI. t.-c. 2,3. §-a alapján külön kártérítést igényelhetnek. A szakértőknek eme külön kártalanítás összegére vonatkozó egyhangú véleményének helyessége ellen pedig aggály fenn nem forogván, az elsőbiróság a szakértők véleményét helyesen fogadta el a kártalanítás megállapításánál határozatának alapjául. Tekintve azonban, hogy az elsőbiróság a kisajátított területek értékéül a határozatának L, II., III. és IV. pontjaiban kitett összegeket helytelenül számította ki, mert az I. pontban kitett 3 hold 678 négyszögöl értéke, 1,600 négyszögölét 200 frttal számitva, nem 651 frt 24 krt, hanem 684 frt 75 krt, a II. pont alatti 414 négyszögöl értéke, 1,600 négyszögöles holdat 200 frttal számitva, nem 35 frt 52 krt, hanem 55 frt 50 krt, a III. a.-ban 3 hold 1,075 öl értéke, 1,600 ölet 200 frttal számitva, nem 686 frt, hanem 734 frt 377-2 kr. és a IV. pont alatti 1 hold 889 öl értéke, holdját 200 frttal számitva, nem 271 frt 12 krt, hanem 311 frt 1272 krt tesz ki. A kártalanítási összeg megállapítása tekintetében tehát az elsőbiróság határozatát megváltoztatni s a kártérítési összeget a rendelkező részben foglalt mérv szerint megállapítani kellett. A kir. itélő tábla 18,431/1888. sz. végzésével az elsőbiróságnak 6,623/1887. sz. határozatát csakis a kártalanítási arra vonatkozó nem felebbezett pontjait hagyta érintetlenül, ezek közé nem sorolható az elsőbiróságnak az idézett határozatában foglalt az az intézkedés, hogy a kártalanítási árt nem a kisajátító társaság, hanem a hevesi közbirtokosság tartozik megfizetni, mert azt az intézkedést dr. N. Ernő és érdektársai a 193/88. sz. alatt beadott felebbezésükben