A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 51. szám - A szakértő védő - Az elévülési és záros határidők a magyar kereskedelmi jogban. 7. r.

382 A lépett vagy kizárt és illetve a feloszló társulatoknak a feloszlás idején létezett tagjai hasonlithatlanul rövidebb idő alatt évitik el a kereseti jogokat, mint az egyéni cégek. Megjegyzendő azonban, miszerint a keresk. társulatok emez elévitési ideje sem egyenlő, és továbbá, hogy a folyamatban lévő elévülési processust csakis a kereset benyujtása szakitja meg. Igy a feloszlott közkereseti társulatok illetve azok tagjai ellenében a személyes kereseti jogok érvényesítésének véghatárideje, a mennyiben a törvény specialis esetekben (igy p. o. a kártérítési követelésekre nézvel rövidebb határidőt nem szab, a társulat feloszlásának közzétételétől számított 5 év (keresk. törvény 121. §-a). Még felemlítendő, hogy ha a követeié a társas cég feloszlásának közhirré tétele utáni időben jár le, az elévülési határidő a követelés lejártának napjával veszi kezdetét. A közpolgári törvény alá tartozó alkalmi egyesületek a solidariter kötött ügyleteik alapján (keresk. törv.. 62. § a), valamint a keresk. törv. 16. S-a szó szerint vett szigorú értelmezése szerint a be nem jegyzett közkereseti társulatok tagjai is, tekintet nélkül a társulatbóli kiválásra, ha vételár, munkabér vagy más kikötött pénzbeli követelésért, akár pedig más ingóknak (péld. árúknak) természetbeni kiadása miatt stb 32 évig (az esedékesség napjától) perelhetők. Megjegyzendő még, miszerint a feloszlott társulatoknak netán1 még meglévő, fel nem oszlott közös cégvagyonán a cég hitelezőjének kereseti joga a hoszszú (32 évi) elévülési idő alatt is érvényesíthető. A közkereseti társulatra vonatkozólag még egy rövid keresetelévülési időt szab meg a keresk. törv. 75. §-a, mely szerint, ha a közkereseti társulat valamely tagja oly ügyletet köt, mely a társas-üzlet hatáskörébe tartozik, a közkereseti társulat többi tagjai feljogositvák az illető ügyletet a társulaténak vindicálni és egyuttal a társas viszony felbontását kérni; ezen kereseti jog. 3 hó alatt évül el. Ezúttal még a keresk. törv. 121. és illetve 123. §-ára visszatérve (melyek a közkereseti feloszlott társulatok volt tagjai elleni kereseti jogok elévülését szabályozzák) kiemelendőnek tartjuk ezen szakaszok ama hézagát, miszerint azok a kereseti jog e l é v ü 1 é s megszakításának csak az egyik ügyfél, vagyis a hitelező általi eszközlésének módját tárgyazzák, s illet ve korlátolják (5 évre); míg ellenben a másik ügyfél s illetve az adósra nézve az elévülés illetve elbirtoklás megszakítása tekintetében d i s p o s i t i ó k a t nem tartalmaznak. Az adós részéről kereseti jogelévités tehát magában a keresk. törvényben specialiter szabályozva nem lévén, ennélfogva kétely merülhet fel az iránt, vajjon magának az adósnak a c t i ó j a is megszakithatj a-e a hitelező javára az e 1 é v ü 1 é s t és minő actus által? Itt ismét figyelembe veendő a keresk. törv. 1. §. következő dispositiója: »Keresk. ügyekben, ha azok iránt a jelen törvényben intézkedés nem foglaltatik, a keresk. szokások irányadók; ezek hiányában pedig az általános magánjog alkalmazandó. « Ámde, a jelen esetről a magyar keresk. szokások nem intézkednek, de saját hazai ált. magánjogunk sem.; miért is az ily esetben ("jogforrásként) pótlag irányadó és az erdélyi és határőrvidéki részeken érvényben lévő osztrák polgári törvény 1, 497. §-a azon rendelkezése volna követendő, mely szerint: »mind az elbirtoklás, mind az elévülés félbeszakad, ha az, ki arra hivatkozni akar, az elévülési idő lefolyta előtt akár világosan, akár hallgatag a másik jogát elismerte, vagy ha a jogosított által megpereltetik, stb. « Végig lehet kutatni bármely codifikált törvénykönyvet; mindenütt ez elvvel találkozunk. Igy p. a Code Civil 2, 218. §-a és az A 11 g. P r e u s s. L a n d r e c h t 562. §-ában is. Hasonló felfogással találkozunk Puchta pandektájának 90. § ában, mondván: »Die Verjährung beginnt bei verzinslicher Schuld, mit Unterlassung der Zinszahlung« stb. »Die Verjährung wird unterbrochen stb. durch Gestattung einer Zahlungsfrist und sonstige Anerkennung des Rechtes durch den Beklagten. «* Mind e törvényrendelkezés és jogelvek azon római jogelvvel identicusak, mely szerint »Agere non volenti non currit praescriptio. « Ha tehát a felek a közöttük létesült valamely p. kölcsönügyletet, a keresk. törv. szerint hallgatag beállott liquidálási időn túl is önként folytatták és ennek az adósok újabb lejáratú kamatfizetések által kifejezést is adnak: a maguk részéről a keresk. törv. 121. és illetve 123. §-ában szabályozott rövidebb jogfosztó elévülésre (praeseriptio acquisitiva) voltakép nem hivatkozhatnának. Ezen kérdésben tudtunkkal még kiforrott jogelvi megállapodással nem bírunk. Hazai bíróságaink 3 illetve az irányadó kir. Curia egy újabb elvi jelentőségű határozata annyiban érdemel figyelmet, mert ki* Az új német általános p o 1 g tvkv. javaslatban ugyanezen jogelv nyilvánul a következő határozatban: »Unterbrochen wird die Verjährung, wenn der Verpflichtete den Auspruch, insbesondere durch Abschlagszahlung, Zinszahlung, Pfandbestellung anerkennt, oder ant Befriedigung seines Anspruchs K 1 a g e erhebt, oder Zahlungsbefehl, Konkursanmeldung, Streitverkündigung anstrengt. Wird jedoch die angestellte Klage zurückgenommen, oder abgewiesen etc., so gilt die Unterbrechung als nicht erfolgt. mondotta, hogy a kamatok fizetése a t ö k e k ö v e t e 1 é s elévltését megszakítja. ** A részvénytársulatokra áttérve, ezekre vonatkozólag fontos elévülési és jogfentartási határozmányokkal találkozunk, melyek nemcsak az általános magánjogi, hanem a közönséges keresk. társulatok és cégek tekintetében fennálló hasonnemü rendszabályoktól is eltérnek. Mert jelesül, a fentebb felsorolt, feloszlásban lévő társulatok, ugyszintén ezen társulatok kilépett vagy kizárt tagjai ellenébeni rövidebb határidők itt egészen más vezérelvek szerint szabályozzák. A rövidebb elévülési határidőknek absolute depossedáló joghatálya ugyanis a felszámolás alá került részvény társulatok hitelezőinek nem mindenikére, hanem csakis azokra terjed ki, a kik egyáltalán ismeretlenek. A felszámolás alá került részvénytársulat ellenébeni (feltétlen hatályú) keresk. jogi keresetelévülés tehát csakis ezeket éri. Ily értelemben veendő a keresk. törv. 202. §-ának az elévülésre vonatkozólag hozott rendelkezése is, mely akként szól: »Az igazgatóság a feloszlást a társasági hirdetvények felvételére rendelt lapokban, esetleg (más rendelk. hiányában) a hivatalos hírlapban háromszor közzétenni s a társasági hitelezőket követeléseiknek a harmadszori közzétételtől számított 6 hó alatt leendő érvényesítésére felhívni tartozik. « Azon ismeretlen hitelező tehát, a ki ezen határidő eltelte előtt keresetét be nem nyujtja: követelését ezután többé nem érvényesítheti. Már a részvénytársulat ismert hitelezői annál sokkal nagyobb kiváltságban részesülnek. Mert ugyanis a keresk. törv. 205'). §-a rendelkezése folytán, ők követeléseikkel egyáltalán nem is esnek a keresk. jog (rövid) elévülési határozmányai alá; miután még akkor is, ha személyenkint és külön-külön vagy esetleg hirdetvény által hivatnak is fel (a mit a ker. lörv. 205. §-a a rész-vénytársulat kötelességévé tesz) és habár ennek dacára követeléseiket a kitűzött 6 hó alatt érvényesíteni elmulasztanák is: őket mindössze azon jogi hátrány éri, hogy kinek-kinek követelése az illetékes törvényszéknél deponáltatik és mint bírói letét kezeltetik és e stádiumában azután a keresk. jogi korlátolt elévülési idő a civil jogi elévülési időben ! nyeri folytatását és — ellenkező alapszabályzati határozmány hiányában — csakis a civil jogi hosszú (32 évi) elévülési idő teljes lefolyta után enyészik el végkép az illető hitelező követelési joga. A függőben lévő és peres követelések az érvényesítésre kiszabott 6 hó alatt szinte bírói kézhez depón á I a n d ó k. A keresk. törvény 151. §-a rendeli, miszerint a részvénytársulati alapítók a részvény-aláírás záridejétől számított 2 hó alatt az alakuló közgyülésre a részvényeseket e g y b ehívni tartoznak, a hol is a netáni szabálytalanságok miatt felelősségre vonhatók. E mellett a részvény-aláiróknak a keresk. törv. 150. §-a kereseti jogot ad a részvénytársulati alapítók ellen, a mennyiben ezek az alapszabálytervezetbe netáni valótlan adatok közzététele által a részvényaláirókat megkárosították. Az okozott kár megtérítése miatt 3 hóig az alapítók (egyetemleges kötelezettség mellett) felelősségre vonhatók (L. A p á t h y keresk. jog 94. §. ). Ha a közgyülés k é t h ó alatt össze nem hivatik, vagy ha az aláírás siker nélkül maradt, az aláírók befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. A visszafizetés kötelessége az alapitókat egyetemleg terheli (154. §. ), a keresk. törv. 174. §-a pedig a részvényeseket azon joggal ruházza; ', fel, miszerint ők a törvény vagy alapszabályellenes közgyülési határozatok megsemmisítését és kártérítést kérhetnek; mikor is az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelősek. Az illető részvényes e jogot alaki sérelem miatt a sérelmes közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszékhez történt bemutatásától számított 15 nap alatt veheti igénybe; kereseti joga e címen azontúl elévül. A feloszlott szövetkezetek tagjai, valamint a szövetkezeteknek — fennállásuk ideje alatt — kilépett vagy kizárt tagjai ellenébeni kereseti jog 1 év alatt évül el; a mely elévülési határidő a keresk. törv. 254. §-a szerint azon naptól számíttatik, melyen a szövetkezet feloszlása a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés alapján közzététetett és illetőleg melyen az egyes tagok kilépése vagy kizáratása a szövetkezeteknél vezetendő jegyzékbe h evezett e** A budapesti kir. kélő tábla 16, 026/8 90 sz. a itéletének indokolását a m. kir. Curia 10, 028/8 01. sz. itéletében elfogadván, érdekes jogesetet döntött el. Jelesül a dr. Gortvay által képviselt ». M agyar lovaregylet« felperes, Henszlmannn által képviselt b. Aczél Lajos alperes elleni 50 db arany mint alperes néhai atyja b. Aczél Antal által tett a 1 apitványi összeg (mely után 1862—1867-ig s illetve nevezett örökhagyó elhunytáig az alapítványi évjáradéki kamatok pontosan fizettettek) iránt indítotit pert a budapesti IV. kerületi kir. járásbíróság előtt, mely felperes elévülési kifogásának helyt adott; míg a felebbviteli bíróságok egyértelmüleg kimondották, hogy: »magának a tökének követelési joga felperesre nézve a további kamatfizetés elmaradása következtében csak az 1867. évet követő időben ny i 1 t meg. Ezen időpont óta a kereset beadásáig 32 év nem telvén el stb. a kereseti követelés elévültnek ! nem tekinthető, stb.,