A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 49. szám - A törvényes idézési határidő - Birói ügyviteli szabályok. (Folytatás.)

A JOG e célból esetröl-esetre utalványozott átalányból a kir. Curia illetőleg a kir. itélö tábla elnöke engedélyez jutalmat és segélyezést. ^' -lllta,om rendkívüli vagy oly keiváló munkássá és szorgalom elismeréséül adatik, mely a hivatalnokok létszámának szaporítását vagy dijnokok felvételét tette nélkülözhetövé 45. §. Segélyezés annak engedélyeztetik, a ki hivatalos teendőit szorgalommal és pontosan végzi és baleset folytán, önhibája nélkül súlyosabb vagyoni veszteséget szenvedett, vagy rendkívüli kiadásokra kényszeríttetett és az utóbbiakat saját vagyonából nem fedezheti. 4ü. §. Segélyezések — egyes rendkívüli és halasztást nem szenvedő esetek kivételével — évenkint csak május és november havában, jutalmak csak november hóban engedélyeztetnek. A törvényszéki elnökök az e végett beadott kérvényeket a kijelölt hónapok első felében együttesen a fölöttes kir. itélö táblai elnökhöz terjeszszék fel és minden egyes kérelemre nézve nyilatkozzanak. A kir. itélö táblai elnök a felügyelete alatti kir. törvényszékek elnökeitől érkezett összes kéivényeket ismét együttesen, a kijelölt hónapok második felében, saját nyilatkozata kiséretéhen az igazságügyniiniszterhez terjeszti fel. A kir. Curia elnöke és a kir. itélö táblák elnökei a vezetésük alatti bíróságoknál alkalm izottak részére engedélyezett jutalmakról és segélye zesekröl (4 '. §.) a nyugták csatolása mellett az igazságügyniiniszterhez indokolt jelentést tesznek. 47. §. Kiváló munkásságú egyének megjutalmazása itánt, ezek jelentkezése nélkül, az elnök hivatalból is tehet a 46. §-ban érintett jelentésben javaslatot. 48 § Ugyanaz az egyén egy éven át rendszerint csak egyszer részesülhet jutalomban vagy segélyezésben. Fizetési előleg. 49. §. Az ilélöbirák. bírósági hivatalnokok és szolgák, kik önhibájukon kivül ssorúit helyzetbe jutottak, a mennyiben ezt igazolják és szolgálatuknak minden tekintetben megfe'elnek, egy két vagy legfelebb három havi, kamat nélkül fizetési előleget kérhetnek. A visszafizetés rendszerint legfelebb tizenkét egyenlő és szakadatlan havi részletekben történik. Ennél hosszabb, de húsz hónapnál többre nem terjedő törlesztési idő csak különös tekintetet érdemlő viszonyok között és kivételesen engedélyezhető. Azoknak, kik előbb kapott fizetési előlegek törlesztésével hátralékban vannak, új előleg nem engedélyezhető, még az esetben sem, ha az új előlegből az előleg hátraléka egyszerre levonatnék. Az, a kinek fizetése bíróilag le van foglalva, előlegben csak ugy részesíthető, hogy az előleg a foglaltató hitelező kielégítésére fordittassék és elégséges legyen a tartozás teljes törlesztésére és a fizetésnek a birói foglalás aluli felmentésére. Oly előlegek, melyek az i élőbiró, bírósági hivatalnok vagy szolga elhalálozásának napján még hátralékban vannak, az özvegynek vagy árváknak ellátásából (1885: XI. t.-c.) be nem hajtatnak. Az előleg iránti kérvényt, mely a számfejtő hivatalnak a folyamodó fizetésére vonatkozó hivatalos nyilatkozatával látandó el, az elnök véleményes jelentéssel határozat hozatala végett az igazságügyniiniszterhez terjeszti fel. Szabadságidő. 50. !;. Az itélö jirák, bírósági hivatalnokok és szolgáknak — a felsőbb bíróságoknál a törvénykezési szünidővel kapcsolatos — szabadságidejére vonatkozólag az 1887 : XXX. t.-c. és az 1887. évi június kó 1 -án 21,323. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet szabályai irányadók, az utóbbinak 20., 21. és 26. §-ai oly módosítással, hogy az ezekben a felfolyamodások és a rendkívüli szabadságidő engedélyezése tekintetében az igazságügyminiszter részére fentartott hatáskör az illető kir. itélö tábla elnökére ruháztatik át oly esetekre nézve, a mikor a kir. törvényszéknél vagy járásbíróságnál alkalmazott bíró, hivatalnok vagy szolga szabadságideje forog szóban. III. FEJEZET. Hatáskör. Bírósági főnök. 51. §. Mindenik bíróság saját főnökének (elnök, járásbiró) vezetése alatt áll. (1891 : XVII. t-c. 2. §.) A járásbiró azonban a vezetői teendőket csak annyiban látja el, a mennyiben azoknak egyes részei törvény vagy külön rendelet által a törvényszéki elnök számára nincsenek fentartva. 52. §. A bíróság főnökét megillető vezetés kiterjed az igazgatási teendők ellátására s az elnöki ügyek elintézésére és általában mindazokra a teendőkre, a melyek törvényben, a jelen szabályokban és egyéb rendeletek ben az ügyvitel egyes ágaira nézve a főnöknek, mint a bíróság vezetőjének hatáskörébe tüzetesen vannak utalva. 53. §. A bíróság főnöke köteles különösen intézkedni az iránt, hogy a hirdetési és egyéb dijak befizetése tárgyában az 1880. évi 27,49. számú igazságügyminiszteri rendelet 1. pontja által, a birói letét elfogadására nézve az 1881. évi 39,425. számú rendelet 5. §-a által és az elnöki- és birúi letét megkülönböztető jelzése tárgyában az 1S-2. évi 20,763. sz. rendelet utolsó pontja által szabályozott hirdetmények kifüggesztve legyenek ; valamint, hogy hivatalos órák, a beadványok elfogadásának és az értesítések adásának órái az illető segédhivatalok ajtóin szembelünőleg meg legyenek jelölve. 54. § A járásbiró kezeli a rendelkezése alatt álló átalányokat, az anyagszereket, a nyomtatványokat és vezeti a mindezekre vonatkozó szám adásokat; úgyszintén kezeli a felek részéről előlegezett hirdetési s egyéb díjakat és mindazokat a pénzösszegeket, melyek a fennálló szabályok szerint a birói letétbe egyáltalában nem, vagy közvetlenül nem helyezendők. ' 1884. évi 20,763. számú igazságügyminiszteii rendelet ) A kir. törvényszékeknél az irodaátalány kezelése s az erre vonatkozó számadás vitele a törvényszéki elnök teendőihez tartozik. Ellenben az említett többi pénzösszegek és értékek, a kir. itélö tábláknál és a kir. Curianál pedig ugy ezek, mint az irodaátalány kezelése és a számadások vitele az elnök felügyelete és ellenőrzése alatt az irodaigazgatót (igazgatót) illeti. m §•) 55. Az irodaigazgató az átalány fejében utalványozott összegeket az elnök által láttamozott nyugták iránt veszi fel és az átalányból fizetéseket csak az elnök utalványai folytán, ugyanez által láttamozott nyugtákra teljesíthet. Az elnök köteles az irodaigazgató által kezelt pénztárt és az ez által vezetett számadásokat havonkint, az általa kezelt anyagszereket és nyomtatványokat és az ezekről vezetett számadásokat évnegyedenkint legalább egyszer megvizsgálni. A kezelésért és a számvitel helyességeért az irodaigazgató, ezzel együtt pedig az elnök annyiban lelelős, a mennyiben őt a kötelességszerű felügyelet és ellenőrzés gyakorlásában mulasztás terheli. 56. §. Mindazokban az ügyekben, a melyek a birói hatáskörbe nem tartoznak és a melyekben a kir. ítélő tábla elnökének közvetítése nincs elrendelve, egyrészről a törvényszék és az ennek kerületében levő járásbiróságol;, másrészt az igazságügyminiszter közötti érintkezést — kivéve, ha az igazságügyminiszter a közvetlen jelentéstételt rendelte e! — annak a törvényszéknek elnöke közvetíti, a melynek kerületéhez a járásbíróság tartozik. 57. §. Az igazságügyminiszter által igazságügyi igazgatási ügyekben a kir. Cuiia és a kir. Ítélőtáblák elnöki tanácsa elé utalt kérdésekre nézve (1891 : XVII. t c. 12. §.) a tanács véleményezéséről és határozatáról jegyzőkönyv vezettetik, melyre nézve a 13. §. szabályai alkalmazandók. 58. §. Az elnöki ügyek a bíróságiaktól az ügyvitel minden ágában elkülönítve, társasbiróságoknál az e célra berendezett elnöki irodában kezeltetnek. Az elnöki ügyekről rendes iktatókönyv (113. §.) és betűrendes mutatókönyv (126. §.) vezetendő. A kiadókönyv és az irattári sorkönyv a 329. szabályainak megfelelő alkalmazásával együttesen vezethető. 59. §. A biróság főnökének feladatában áll intézkedni az iránt, hogy a hozzá intézett és jövőre is irányadóul szolgáló felsőbb rendeletek külöi gyűjtessenek és azokra vonatkozó mutatókönyv mellett kezeltessenek ; valamint, hogy a határidőhöz kötött és ismétlődő elnöki teendők nyilvántartási naplóba foglaltassanak. 60. §. Társasbiróságoknál a biróság főnöke teljes ülésekben, a mennyiben külön rendelet által kivétel nincs megállapítva, tanácsülésekben pedig a lehetőség szerint elnököl. A biróság főnöke figyelemmel köteles kisérni azokat az ügyeket is, a melyek nem saját elnöklete alatt, illetve nem saját maga által intéztetnek el és köteles az ügyek elintézésénél a rendre, pontosságra s egyöntetűségre, a jogszabályok megtartására és visszaélések mellőzésére szakadatlanul ügyelni. A biróság főnökének helyettesítése. 61. §. A biróság főnökét a szabadságidő tartania alatt az állás megüresedése, távollét vagy akadályoztatás esetén ugy a vezetésben, mint a felügyeletben helyettesíti : a kir. Curiánál a másodelnök és ha ez is akadályozva van, a rangsor szerint legidősebb tanácselnök ; kir. itélö táblánál a rangsor szerint legidősebb, ha ez is akadályozva van, az utána következő tanácselnök, mindezek akadályoztatása esetén a tanácsvezetés jogával felruházott birák közül (63. és ha a tanácsvezetés jogával egy sincs felruházva, általában a birák közül a rangsor szerint legidősebb, a budapesti kir. itélö táblánál első sorban az alelnök (1S90 : XXV. t.-c. 22. §.1; törvényszéknél az annál kir. itélö táblabírói címmel és jelleggel alkalmazott biró — a hol több van, rangsor szerint (1891 : XVII. t.-c. 27. §. 2. pont) — ilyenek nem létében az 1887 : XXX t.-c. 14. §-a szerint kijelölt törvényszéki biró, a budapesti kir. törvényszéknél első fórban az alelnök ; járásbíróságnál, a hol jöbb járá-biró van alkalmazva (1891 : XVII. t.-c. 34. §.), a főnököt rangsor szerint követő járásbiró ; a hol nincs több járásbiró, a rangsor szerint legidősebb albiró. A biróság főnökének síját kezeihez címzett leveleket a helyettes fel nem bonthatja. Másodelnök, alelnökök, tanácselnökök. 62. §. A kir. Curiánál, a budapesti kir. itélö táblánál és a budapesti kir. törvényszéknél az elnök az elnöki teendők végzését részben a másodelnökre, illetve az alelnökre (1890 : XXV. t.-c 22. §.) átruházhatja abban az esetben is, ha hivatalában eljárni akadályozva nincs. A kir. Curia má-odelnöke s a budapesti kir. ítélő tábla, valamint a budapesti kir. törvényszék alelnöke e mellett, a kir. Curia és valamennyi kir. itélö tábla tanácselnökei pedig általában tanácsülésekben az elnöki teendőket teljesitik. Ezenfelül és a jelen ügyviteli szabályokban rájuk külön ruházott teendőkön felül, feladatukhrz tartozik a biróság ügymenetét s az annál, valamint az annak kerületében levő alsóbb fokú bíróságoknál alkalmazott személyek működését és tevékenységét éber figyelemmel kisérni, az e közben és általában hivatalos működésük körében szerzett, ugy az igazságszolgáltatásra, mint az igazságügyi igazgatásra vonatkozó tapasztalataikat az elnökkel közölni és egyébként is az elnököt kötelességei teljesítésében lehetőleg támogatni. (Folyt, köv.) Vegyesek. Teljes ülés a kir. Curiún. A magyar királyi Curia folyó hó 1-én tartott teljes ülésében a következő kérdésre : »Az 1881. évi L1X. törvénycikk 94. §-ának b), c), d) pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazhatók-e a tőzsdebiróság hatáskörének megállapítása tekintetében abban az esetben, ha az e szakaszban emiitett valamely kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbe vont fél vetette magát alá Írásban a tőzsdebiróság hatáskörének?« hosszabb tanácskozás után igenlőleg felelt. A döntvény teljes szóvegét hitelesíttetése után közölni fogjuk. A pozsonyi kir. itéló'táblu és a kir. Curiáiiak 42-ik számú büntetőjogi döntvénye. A pozsonyi kir. ítélő tábla f. é. október hó 30-án tartott teljes tanácsülésében azt határozta, hogy a kir. Curia 1885. évi január hó 30-án tartott teljes tanácsülésében hozott 42. számú büntetőjogi döntvénynek megváltoztatása végett felterjesztést intéz a kir. Curia elnökéhez. Ez a határozat a kérdés érdemleges oldalán kivül főleg azért keltett nagy érdeklődést