A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 48. szám - Dr. Wenczel Gusztáv

A JOG, 159 diába ment, Gusztáv fölváltva Veronába, Cremouába, Milánóban és Bcrgamóban lakott. Iskoláit Veronában kezdte, majd Milánóban a katonai nevelő-intézetbe lepett. Katonai pályájának véget vetett atyjának Salzburgba történt áthelyezése. Salzburgban kezdte meg gimnasiális tanulmányait, melyet később Veszprémben, Vácon és Pesten folytatott. Bölcsészeti és jogtudományi tudorságot nyert 1836-ban s mint ilyen, József főherceg fiának, Sándornak egyik tanítójául hivatott meg. Ez időben nevezték ki a történelem magántanárává a pesti egyetemre. 1838-ban a bécsi Teréziánumban felállított jogi tanszékre hívták meg tanárnak. Neve ez időtől kezdve ismertté lett ugy az ausztriai, mint a németországi és hazai tudósok előtt. Nagy feltűnést keltett ez időben Fejérnek »A magyarok eredetéről* szóló munkájával, s még inkább »Selmec város régi jogárók irt ismertetése és a Massmann által megfejtett abrudbányai viasztáblák feltalálásáról önálló kutatások nyomán kiadott értekezése. A forradalom után az elhunyt Frank Ignác helyére a magyar magánjog tanárává neveztetett ki a pesti egyetemre. WeEczel ez állásán maradandó érdemeket szerzett, mint tanár és mint anyaggyüjtö tudós egyaránt. Európa nagy részét beutazta, hogy közelebbről megismerkedjék a modern államok institúcióival s beutazta Magyarország minden vidékét is, magyar jogforrásokat kutatva. E buzgó fáradozásai következtében az akadémia az Árpád-kori emlékek gyűjtésével bizta öt meg, melyekből eddig már 14 vaskos kötet jelent meg. igeu becses kiegészítését képezvén Fejér »Codex diplomaticus«-ának. De Wenczel az Anjouk korából is összeállította a Magyarországra vonatkozókat s kiadta Szerémy Györgynek, a 16. századbeli törénetirónak érdekes emlékiratait, Verancsics munkájából a Szalay László által kiadott hat kötethez még öt kötetet, Marino Sancto 16. századbeli nagy krónikájának Magyarországra vonatkozó adatait három kötetben és még tömérdek értekezést. Jogtudományi rendszeres munkái közül felemlitendők: »Magyar magánjog rendszere« (2 köteti, melyhez bevezetésül szolgál az önállóan is megjelent »Magyarország jogtörténete«, »Magyar bányajog« s a »Bányászat története«, »Az általános ausztriai polg. törvénykönyv kommentárja*. Ezeken kivül számtalan monográfiája és_ értekezése jelent meg részint önállóan, részint az akadémiai «Ertesitő«-ben, a »Történettár«-ban, »Századok«-ban stb. Legújabb munkái közül felemlitendők még: »A magyar királyok tartózkodási helyeinek monografiája«. Magyarország története az Anjouk alatt« és az »Egyetemes európai jogtörténet«. Barátságos viszony a birói és ügyvédi kar között. Mint Kolozsvárról értesitik lapunkat, báró Szentkereszty Zsigmond, újonnan kinevezett kolozsvári kir. törvényszéki elnök látogatásával tisztelte meg az ottani ügyvédi kamara tiszti karát. E jóleső figyelmet a kamara testületileg fogja viszonozni. — Az új elnök szivélyessége, előzékenysége általában kellemes hatással van minden irányban. — Kívánatos volna, hogy e példa minél több helyen találna követésre s ez által a birói és ügyvédi kar között létre jönne az a szívélyes viszony, mely az igazságszolgáltatás ügyének a legjobb szolgálatot teszi s a melyet eddigelé nálunk igen sok helyen sajnosán kel' nélkülöznünk. A büntető törvény módosítása. A büntető törvény módosítása tárgyában hét hónap óta működő szaktanácskozmány nov. 24-én befejezte munkáját. Az utolsó ülés a kihágási törvény revíziójával foglalkozott és ennek számos hiányát kijavította. A tulajdon elleni kihágást (126. §.) kiterjesztette a sikkasztásra és jogtalan elsajátításra is s így elejét vette azon anomáliának, hogy a 2 frton aluli élelmi és élvezeti cikk ellopása kihágás volt, az elsikkasztása és jogtalan elsajátítása pedig vétség. W1 as i t s Gyula egyetemi tanár indítványára az ankét egyhangúlag elfogadta, hogy új büntetendő cselekmény alkottassék arra az esetre, ha valaki tudva, hamisan oly híreket nyilvánosan terjeszt, melyek a börzei árfolyam emelkedését vagy alászállását idézik elő. Az elfogadott indítvány szerint a cselekmény vétséget képezne és egy évig terjedhető fogházzal és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel volna büntetendő. >'éhai dr. Wenzel Gusztáv volt egyetemi tanár és főrendiházi tag necrologjában fölemiitik a lapok, hogy az ötvenes években, a rémuralom alatt, elég bátor volt kitűzni pályaműnek azon kérdést: bir-e Verbőczy Hármas könyve törvényes erővel ? Ezen merész kérdésért soha felelősségre nem vonták és midőn a jogi egyetem hallgatói közül R é s ő E n s e 1 Sándor, mostani munkatársunk, azon időben 19-ik évét betöltött 4. éves jurista (az akkori jogászvilág által »élő corpus juris«-nak nevezett veterán táblabírónak a fia), a feltett kérdésre benyújtott pályaraűvében igenlőleg felelt, az ahoz járuló egyetemi ifjúság ovatióját az öreg Wenzel »hervadhatatlan koszorújának* tekintette s a pályamüvet az egyetemi könyvtárba emlékül letette. Ezen actusról a boldog emlékezetű tudós megemlékezett azon magyar jogász-gyülésen is, melynek ő a tanári karból választott elnöke volt. Ezen hervadhatatlan koszorúnak emlékét negyven év után is híven őrzik egykori hallgatói. Teljes ülés a kir. Curián. A m. kir. Curia folyó évi dec. hó 1-én d. e. 10 órakor az I. polgári tanács termében Szabó Miklós elnöklete alatt teljes ülést tart. Az ülés tárgya lesz: Megvitatása és eldöntése a kir. Curia IV. polgári- és váltótanácsának 1891. nov. 12-én tartott ülésében felmerült és ugyanezen tanács által szövegezett következő vitás elvi kérdésnek: »Az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ának b), c), d) pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazhatók-e a tőzsdebiróság hatáskörének megállapítása tekintetében abban az esetben, ha az e szakaszban emiitett valamely kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbe vont fél vetette magát alá Írásban a tőzsdebiróság hatáskörének?* Előadó: Hegedűs László. Az illető peres ügy száma 1,089/891. v. Valótlan liirek terjesztésének megbüntetése. Valótlan híreknek börzei nyerészkedés céljából való terjesztését meggátlandó, az új osztrák büntető-törvényjavaslatba — hir szerint — egy szakaszt vesznek fel, a mely a börzén előforduló tévedésbeejtést vétségnek minősiti és fölötte szigorú büntetéssel sújtja. A végrehajtónak nem állapitható meg árverési kitűzési és hirdetményi költség. A budapesti kir. ítélőtábla 1891. évi október hó 26-án 16,454. sz. a. következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőbirósági végzés neheztelt abban a részében, mely szerint kiküldött bírósági végrehajtó részére az árverés kitűzéséért és az árverési hirdetmény kibocsátásáért díj megállapittatott s ennek kifizetésére dr. K. I. ügyvéd végrehajtás terhével utasíttatott, megváltoztatja s a kiküldött végrehajtó részére az árverés kitűzéseért és az árverési hirdetmény kibocsátásaért díjat meg nem állapit; mert az 1871-ik évi LI. t.-c, illetve az 1875. évi IV. t.-cikkhez képest a bírósági végrehajtót az árverés kitűzéséért és az árverési hirdetmény kibocsátásáért külön d í j meg nem illetvén, ez a kiküldött bírósági végrehajtó részére e címen megállapítható s annak kifizetésére felfolyamodó utasítható nem volt. A nőnek tartásdíj iránti igénye. A szegzárdi kir. járásbíróság egy tartásdíj iránti perben felperesnőt keresetével elutasította, az elutasítást azzal indokolván, hogy férje ellen 1890. nov. 24-én a válópert megindította ugyan, minthogy azonban maga a válóper megindítása nem kényszerítő ok arra, hogy a nő férjének házát elhagyja, pusztán ezen körülmény tehát felperesnőnek külön tartásdíj iránti igényét meg nem állapítja. A budapesti kir. tábla és a m. kir. Curia is 7,168/891. sz. alatt a szegzárdi járásbíróság határozatát helybenhagyta. Az igazságügyminiszterium költségelőirányzata az 1892. évre 451,366 frttal emelkedett. Tételei a következők: 1892. évi 1891. évre megRendes kiadások: 256,873 254,802 472,831 454,874 Kir. táblák 1 169,508 1.002,416 Kir. törvényszékek és járásbíróságok 78,480 71,532 Kir. törvényszékek és járásbíróságok 7.367,171 7.106,931 •> 526,225 2.514,613 Országos fegyintézetek, kerületi bör2.514,613 tön, közvetítő intézet és állami 941,033 932,574 Országos rabsegély és javítóintézeti 305,010 306,310 Telekkönyvezés Az 1889. évi XLV. t.-c. alapján al7,00d 7,000 Telekkönyvezés Az 1889. évi XLV. t.-c. alapján alkalmazott bírák személyi járandóságai és törvények szerkesztése . 43,800 43,800 Összesen . . . 13.167,933 r2^94J852~ 1,560,000 1.390,000 55,400 146,000 300,000 225,000 Rendes bevételek: 1,600 l,6u0 70 70 50 — Kir törvényszékek és járásbíróságok Kir. ügyészségek (bűnügyi költség40,145 40,050 Kir törvényszékek és járásbíróságok Kir. ügyészségek (bűnügyi költségKir törvényszékek és járásbíróságok Kir. ügyészségek (bűnügyi költség75,000 274,000 Országos fegyintézetek, kerületi börtön, közvetítő intézet és állami fogház 156,493 170,928 Országos rabsegély- és javítóintézeti 305,010 306,310 Összesen . . . 578,358 792,958 Járásbíróság telekkönyvi hatósággal 219 van; legközelebb pedig a baáni, facséti, nagytapolcsányi, nyárádszeredai, radnai és topolyai járásbíróságok lesznek telekkönyvi hatósággal felruházva. A telekkönyvi betétszerkesztésre a költségvetés 1892-re 220,000 fttot (+ 30,000 frt) irányoz elő. A betétszerkesztés immár 17 tkvi hatóság területén folyik: u. m. Pestvidék, Eger, Kalocsa, Pécs, Szabadka, Székesfehérvár, Zombor (törvényszék), Baja, Esztergom, Gödöllő, Gyöngyös, Hódságh, Mohács, Moór, N.-Káta, Ráczkeve, Vác (jbg).