A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 42. szám - Az 1877. évi XXII. t.-c. 41. §-ához - Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módositásáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat. 3. r.

311 A JOG-. harmadik személyt illeti s e részben semmi vitás kérdés nem forog fenn, a hagyaték tárgyalás vezetője igyekezzék oda hatni, hogy a hagyaték tárgyalás során a/, örökösök ezen ingatlan át­háramlásáról telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot, vagy ezt pótló s a 14. értelmében jegyzőkönyvbe foglalandó nyilat­kozatot állítsanak ki. 17. §. Az örökhagyó halálától számított három hónap el­telte előtt az örökség átadását tárgyazó végzést a hagyatéki bíró­ság nem hozhat. Ha a hagyaték tárgyalása ezen három hónapi határidő letelte előtt tartatott meg és e határidő leteltéig újabb örökösö­dési, utóörökösödési vagy hagyomány igény jelentetik be : a hagyaték tárgyalásának ezen igényekre való tekintettel leendő folytatására újabb határidő tűzendő ki. Ha az örökösök, vagy azok közül egy vagy többen kis­korúak, vagy gondnokság alatt állanak, a létrejött egyezség az átadási okirat meghozatala előtt gyámhatósági jóváhagyás végett azon gyámhatósághoz teendő át, a melynek területkörébe a hagyatéki biróság illetékességének megállapításánál alapul vett község fekszik. 18. §. Ha a telekkönyvbe az örökhagyó nevére be nem jegyzett ingatlan tartozik a hagyatékhoz, a mennyiben a 14. §. szerint vagy a telekkönyvi bekeblezéshez szükséges okirat meg­szereztetik, vagy pedig a tényleges birtoklás alapján való telek­könyvi bejegyzés esete forog fenn, a megszerzendő okirat, vagy a felveendő jegyzőkönyv és melléklete az átadási okirattal egy­idejűleg a telekkönyvi hatósághoz átceendök; ellenesetben pedig az átadási okiratban megállapítandó, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan, mint örökség vagy hagyomány kire szállott és ezen örökös vagy hagyományos az ingatlan tulajdon­jognak nevére való bejegyzését, az érvényben levő jogszabályok értelmében, szükség esetében a telekkönyvi tulajdonos ellen indítandó per utján eszközöltetheti. 19. §. Ha a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan az át­adás előtt a hagyatéki biróság engedélye mellett magánkézből eladatik, a hagyatéki biróság által jóváhagyott szerződés alapján a vevő tulajdonjoga a telekkönyvbe az örökhagyóról közvetlenül bejegyezhető. '20. g. Az 1868 : L1V. t.-c. 588. §-nak rendelkezése azzal egészíttetik ki, hogy a peressé vált hagyaték biztosítását a biróság mellőzheti akkor, ha a perre utasított fél örökösödési igénye alappal épen neir. bírónak mutatkozik; jelesen, ha az a törvény által előirt alaki kellékekkel nem biró végrendeleten vagy öröklési szerződésen alapul, vagy ha törvényes osztályrészre (kötelesrészre) nem jogosított örökös az előirt alaki kellékekkel biró végrende­leten, vagy öröklési szerződésen alapuló örökösödési igénynyel ellentétes örökösödési igényt támaszt, a nélkül, hogy az igény alapossága a hagyaték tárgyalás során valószínűvé tétetnék. A körülményekhez képest a biróság a hagyatéki vagyon állagának biztosítására korlátozva teheti meg a biztositási intéz­kedéseket. (Befejező közlemény köv.) Nyilt kérdések és feleletek. i. A zálogjog törléséhez. (Kérdés.) A. megveszi a b . . . . i 61. sz. tjkvben foglalt ingatlant, a melyre B. javára 80 frt kölcsönösszeg erejéig a zálogjog 2,971/862. tkv. sz. a. be is kebeleztetett. B. időköziié? elhalván, A. a kölcsönösszeg lefizetése mellett az ingatlant tehdrmentesiteni óhajtja. B.-nek a hagyatéka azonban bíróilag átadva nincsen, következőleg az örökösei (?) által ki­állított törlési nyilatkozatot a telekkönyvi hatóság figyelembe nem veszi. Kérdés tehát, hogy célhoz vezet-e az, ha A, a hagyatéki bíróságnál letétbe helyezi a kérdéses összeget és egyúttal kéri a zálogjog törlése iránt a telekkönyvi hatóságot megkeresni? El fogja-e ezt rendelni a hagyatéki biróság a hagyatéki tárgyalás előtt ? és ha nem, miképen eszközölhető a bekebelezett zálogjognak a tör­lése a nélkül, hogy A. a peres lépéseket lenne kénytelen igénybe venni ? Dr. Wdsz Adolf, ügyvéd Ttnkin. II. A törvényes idézési határidő. Elmarasztalható-e alperes az 1868 : LIV. t.-c. 111. §-a alap­ján, ha a kézbesítési vevényböl az tűnik ki, hogy attól az időpont­tól kezdve, melyben alperes a keresetet vette, sommás eljárásban a tárgyalási határnapig, rendes eljárásban pedig a perfelvételi határnapig az 1868 : LIV. t.-c. 116., s illetve 132. §-aiban kitűzött időközök le nem jártak; elmarasztalható-e pl. egy rendes perben a helyben lakó alperes, ha a kereset kézbesítésétől a perfelvételi határnapig a kézbesítési vevény tanúsítása szerint nem volt tizenöt napi időköz ? Dr. Zakariás János, Brassó. Sérelem* »Széksértés« a váci kir. járásbíróságnál. (Adalék áz ügyvéd-birságolás gyakorlatához a vidéken.) • Ezen, a polgári törvénykezés köréből rég kiküszöbölt címmel ruházta fel Rose Gyula volt váci, jelenleg a budapesti V. ker. kir. járásbírósághoz áthelyezett kir. aljárásbiró ur azon 50 forint bírságolási birói »f u n c t i ó j á t«, a melylyel alulírott ügyvédet a tárgyalási jegyzőkönyv aláírásának megtagadásáért a polg. prdts. 117. és 216. §§-ban adott jog ellenére sújtotta. Az »ujság« kedvéért és a t. budapesti collega uraknak a nevezett biró urnái netán leendő tárgyalásnál követendő m i h e z­tartás végett a kivonatos tárgyalási jegyzőkönyv az első­bírósági ítélet idevonatkozó indokaival, valamint az azt meg­változtató másodbirósági Ítélet ide iktattatik : 890/1891. p. Tárgyalási jegyzőkönyv Felvétetett 1891. febr. hó 26. napján a váci kir. járásbíróság előtt, 1891. évi 468. szám alatt kelt végzés folytán, Szőcs Jánosné felperesnek Naszádi Sándor elleni 117 frt tőke s járulékai iránti sommás perében stb. Fel­olvastatott, helybenhagyatott és aláíratott. Kmf. Felperes a jegyző­könyv aláírását azzal, hogy az egész eljárást törvény- és szabály­ellenesnek tartja, megtagadja. Bírói figyelmeztetésre ezen megjegyzés jegyzőkönyvbe foglalása mellett is megtagadja az aláírást. Figyelmeztetik, hogy a jegyzőkönyv alá­írásának megtagadása immár a biróság sérté­sére irányuló demonstratiónak tekintetik s azon intéssel, hogy a megtagadás fentartása széksértő bir­sággal fog megtoroltatni, az aláírásra ismételten fel­szólittatott. Felperesi képviselő a jegyzőkönyv aláírását ezen figyel­meztetés dacára is megtagadja. Felolvastatott s aláíratott. Kmf. Dr. L e n g y e 1 Soma s. k., alperesi ügyvéd. R o s e s. k. aljárásbiró. O Felsége a király nevében Ítéltetett: Felperes keresetével elutasittatik és köteles 46 frt költséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett alperesnek megfizetni. Alperesi ügyvéd díjai s kiadásai saját fele irányában 46 frtban megállapittatnak. Felperesi ügyvéd díjai s kiadásainak megállapítása kérelem hiányában mellőz­tetik. Sipos Gyula ügyvéd az 1887. évi XXVIIÍ. t.-c. 2. §-ának b) pontjába ütköző rend- és tiszteletsértés miatt az 1874. évi XXXIV. t.-c. 106. §-a értelmében a budapesti ügyvédi kamara által meghatározandó, jótékonysági célra fordítandó és ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő 50 forint pénzbirságban marasz­taltatik. Indokok: stb. Sipos Gyula ügyvédnek az 1887. évi XXVIII. t.-c. 2. §-a alapján való rendbirságolása, egyrészt az l8t>8. évi LIV. t.-c. 116. §-ában előirt azon szabályon alapul, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv a felek által aláírandó, az aláírás megtagadása pedig megindokolandó ; másrészt a biróság irányában köteles tisztelet s bizodalom követelményeinek sértésén. A mennyiben Sipos Gyula ügyvéd a 890/1891. számű jegyzőkönyv aláírását, midőn az egész eljárás szabálytalan voltára irányuló megjegyzése jegyzőkönyvbe foglaltatott, indokolatlanul ismét meg­tagadta, ezzel az ügyvédekre különösen kötelező törvénykezési rend szabályáit megsértette és ezen ténykedése az 1887. évi XXVIII. t.-c. 2. §-ának b) pontjába ütköző oly maga­viseletnek volt minősítendő, mely a rend és az 1868. évi LIV. t.-c. 118. §-ában kötelezőleg előirt tisztelet követelményeibe ütközik. — Az ügyvédnek az 1874. évi XXXIV. t.-c. V. fejeze­tében körülirt jogai a fél védelméből kifolyólag mindazoknak előadására terjedhet ki. mit az eljárás körül a félre nézve sérel­mesnek talál, de az idézett törvényhelyen körülirt jogosítvány nem terjedhet ki oly irányban, melylyel a biróság eljárása indo­kolatlanul gyanusittatik. Sipos Gyula ügyvéd ily eljárást már a 6,322/1890. számú jegyzőkönyv felvétele alkalmával is tanúsított s a biróság előtt más perügyekben is gya­korolt. Ily indokolatlan gyanúsítást, mint a biróság irá­nyában általánosan kötelezett bizalom s tisztelet sér­tését az eljáró biró elviselni nem tartozik és a meny­nyiben ennek jogos megtorlására az 1887. évi XXVIII. t.-c. 2. §-ának b) pontja törvényes alapot nyújt, ezen törvényhely intézkedése jelen esetben annál inkább volt alkalmazandó, mert Sipos Gyula ügyvéd az általa tanúsított eljá­rásban a biróság irányában való sértés minőségére megintve lett, a sértés szándékát kétségbe nem vonta.— Ezen ítélet a felek között kihirdettetett. Kelt Vácon, 1891. febr. hó 26-án. Rose s. k , kir. aljárásbiró. 1,384/1891. sz. Ü Felsége a király nevében a budapesti kir. ité 1 ö tábla Sipos Gyula ügyvéd által képviselt Szőcs Jánosné felperesnek, dr. Lengyel Soma ügyvéd által képviselt Naszádi Sándor alperes ellen 117 frt iránt a váci kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1891. évi február 26. napján 890. sz. a. hozott ítélettel befejezett sommás perét felperesnek felebbezése, Sipos Gyula ügyvédnek 1891. évi március 5-én 1,007. sz. a. közbe­tett felfolyamodása, illetve felebbezése folytán az 1891. évi szept. hó 15. napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, kö­vetkező ítéletet hozott: A kir. itélő tábla a kir. járásbíróság íté­letét a per érdemére és perköltségre vonatkozó részében helyben­* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó.

Next

/
Thumbnails
Contents