A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 36. szám - A budapesti kir. itélőtábla egy teljes ülési döntvényének következményei

Tizedik évfolyam. 36. szám. Budapest 1891. szeptember 6. Szerkesztőség: V., Rudolfrrakpart :5. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-nikpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalból intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAT LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éjre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — » Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A budapesti kir. Ítélőtábla egy teljes iilési döntvényének következményei. Irta: ??? — Ágy- és asztaltól való elválasztás esetén van-e helye a hitvestársi öröklésnek ? Irta : Spectator. — Nyilt kérdések és feleletek. (I. Vak személy tehet-e érvényes szóbeli magánvégrendeletet ? Irta: E. Gy. II. Köteles-e a hagyatéki bíróság az illetékkiszabást bevárni s annak befizetését igazoltatni az átadási okirat kiadása előtt ? Irta: R. E. S.) — Sérelem. (Sommás szóbeli eljárásunkhoz. A szentesi járásbíróság köréből. írták : dr. E c s e r i Lajos, dr. T a s n á d y Antal, M o j z s i k Lajos, S o ó s Pál, Szabó Menyhért, dr. C s a t ó Kálmán, dr. M á t é f f y Ferenc, dr. V i í á g h Lajos, B u r i á n Lajos, dr. P o 1 ac s e k Albert, dr. Schlesinger Károly, Szobotka Gusztáv ügyvédek.) — IgazságügymÍDÍszteri rendelet a bírósági joggyakornokok és aljegyzők minősítése, szolgálati viszonyai stb. tárgyában. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRC/A : Fegyházaink és börtöneink túltömöttségének okairól. Irta : Rcsü E n s e 1 Sándor, budapesti ügyvéd. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A budapesti kir. Ítélőtábla egy teljes ülési döntvényének következményei. Ismeretes dolog, hogy a bécsi gabona és liszttőzsde választott bíróságának ítéletei alapján, a végrehajtást is egyedül ezen b i r ó s á g j o g o s u 11 elrendelni. Midőn azonban az ekként elrendelt végrehajtás foganatosítása végett ama bíróság hazai bíróságainkat közvatlenül megkereste, ezek azon indokolással, hogy a megkereső bíróság nem állami s Ítéletei nem képeznek az 1881. évi LX. t.-cikk 1. i;-a értelmében nálunk végrehajtható közokiratot, a megkereséseket nem teljesítették s ezen gyakorlatot követte a budapesti kir. ítélőtábla is hosszú időn keresztül. Egyszer aztán azon leleményességre jött rá a bécsi tőzsdebiróság, hogy miután az ő Ítéletei alapján más bíróság nem rendelhet végrehajtást, elrendelte ugyan meghozott ítéletei alapján a végrehajtást azutánra is, de foganatosítás végett nem kereste meg közvetlenül hazai bíróságainkat, hanem a megkeresés foganatosítása végett áttette végrehajtási végzéseit a bécsi kereskedelmi törvényszékhez, mely aztán hoz egy végzést, melyben megkerestetik a magyarországi bíróság, hogy a tőzsdebiróság által elrendelt végrehajtást foganatosítsa. A végrehajtási törvény 4. §-ában irt s a monarchia másik államának bíróságai részére megadott kedvezménynek ily kerülő uton való kicsikarását azonban hazai bíróságaink a bécsi tőzsd ibiróság részére most sem mutatkoztak hajlandóknak megengedni s következetesen haladva régi nyomdokaikon, a bécsi kereskedelmi törvényszék hivatalos és hazafias protektiója alatt érkezett tőzsdebirósági végrehajtások foganatosítását is mindannyiszor megtagadták. 1886. év október 21-én azonban napvilágot látott, a budapesti kir. ítélőtábla teljes ülésének 8. számú határozata, melyben kimondatott, hogy »az osztrák-magyar monarchiamás ikállamábanlevőtőzsdebiróság marasztalóitélete alapján ugyanazon állam rendes bíróságának végrehajtás foganatosítása iránt a hazai bírósághoz intézett megkeresésekövetkeztében, ha az az iránti telje s i t v é n y nem üközik hazai tiltó törvénybe, a m eg k er e se tt h az a i b i r ó s á g által az 1881. évi LX. t.-cikk 4. §-ához képest a végrehajtás e 1rendelend ő«. Lapunk mai szám Ez a kir. táblai határozat a kir. Curiához felébb vihető nem lévén, kényszernyűge alá hozta még azon hazai bíróságokat is, melyek az 1881. évi LX. t.-cikk 4. §-ának megfelelőleg nem az állambirósági megkeresést, hanem a kivételes kedvezményt adó és igy szoros magyarázatu törvény szószerinti értelmének megfelelőleg a megkeresés mellett mindenkor beküldendő s a végrehajtási kérelem alapjául szolgáló bírói határozatot és kötött egyezséget tekintette olyannak, melynek alapján aztán a végrehajtást elrendelje, vagy megtagadja s mindennapivá lett, hogy a hazai bíróság nem is látta a végrehajtási kérvény alapjául szolgáló birói határozatot vagy egyezséget s nem is bocsátkozott annak bírálatába, hogy van-é helye végrehajtás elrendelésének vagy nem, hanem egyszerűen szorítkoztak arra, hogy a bécsi tőzsdebiróság által elrendelt végrehajtás foganatosítására kiküldöttet rendeltek. így adták ki kezükből a hazai bíróságok azon jogot, hogy végrehajtást magyar honos ellen egyedül csak ők rendelhetnek, a mint ezt nekik ama törvény világosan megadta. Szabad lesz ezzel a vásár széles e hazában a bécsi tőzsde ügynökei és bizományosai részére s több lett az úgynevezett »S c h 1 u s s«-ban utazóknak száma, mint a többi összes keresKedői utazóké; s hogy mi lesz ebből hazánkra a haszon, könnyű kitalálni. Pedig az 1S85. évi 13.113. szám alatt kiadott igazságügy ministeri rendelet már tájékozta a hazai bíróságokat, hogy az osztrák cs. kir. bíróságok csakis a magyar állami bíróságoknak jogerőre emelkedett ítéletei és fizetési meghagyásai alapján rendelnek végrehajtást s hogy ily értelemben áll fenn a viszonosság az osztrák cs. kir. bíróságokkal. De hát mi mindig előzékenyebbek szeretünk lenni másnál s a viszonossággal nem sokat törődünk. Nem rég történt azonban, hogy egyik hazai bíróságunk megsokalta a folyó év tavaszán a viharos márciusi tőzsdenapok eredményeként a bécsi tőzsdebiróságtól az ottani kereskedelmi törvényszék protectiója utján érkezett végrehajtás foganatosítása végetti tömeges megkereséseket s látva a pusztítást, a mit a bécsi tőzsde-ügynökök korlátlan üzelme eredményezett, birói meggyőződésének függetlenségére támaszkodva megtagadta a tőzsdebirósági végrehajtások foganatosítását, indokolván azt következőleg: Az 1881. évi LX. t.-cikk 4. §-ából kétségtelen, hogy az osztrák-magyar monarchia másik államában hozott birói határozat és kötött egyezség alapján is, végrehajtás magyar honos ellen csak hazai bíróság által elrendelt végrehajtás alapján foganatosítható s igy a hazai bíróság jogosult arra is, hogy megbírálja : vájjon megvannak-e a kérelmezett végrehajtás elrendelésének előfeltételei. A magyar bíróságok e jogosultságát nem zárja ki az 1881. évi LX. t.-cikk 4. § ának azon rendelkezése, hogy a monarchia másik állama bíróságainak megkeresésére a végrehajtás a viszonosság előfeltételei alatt feltétlenül elrendelendő', mert hazai törvényünk más államok részére több kedvezményt nem adhatván, nem képzelhető el, hogy más államok bíróságainak megkeresésére oly esetekben is kénytelen legyen a magyar biróság végrehajtást rendelni, a mely esetekben a végrehajtás a magyar honos ellen elrendelhető nem lenne. Az 1885. évi 13.113. szám alatt kiadott igazságügyministeri körrendelet szerint Austriában a magyar bíróságoknak csak jogerőre emelkedett határozatai (ítélet, fizetési meghagyás) képeznek végrehajtható közokiratokat s ugyanazon igazságügyministeri rendelet szerint az 1881. évi LX. t.-cikk 4. §-ában emiitett viszonosság is az osztrák cs. kir. bíróságokkal áll fent. Ebből tehát kétségtelen, hogy a magyar bíróságok is csupán csak az osztrák cs. kir. bíróságok jogerőre emelkedett ítéletei és fizetési meghagyásai alapján kötelesek a kielégítési végrehajtást az 1881. LX. t.-cikk 4. §-a alapján elrendelni s a monarchia másik állam bíróságainak megkeresése alapján foganatosítani. A bécsi tőzsde választott bírósága azonban osztrák cs. kir. bíróságot nem képezvén, Ítéletei nem esnek az említett törvény kedvezménye alá s Ítélete alapján magok az osztrák bíróságok sem lévén jogosultak végrehajtást rendelni, nem lehetnek jogosultak arra sem, hogy hatáskörük alá nem tartozó végrehajtás elrendelése 12 oldalra terjed.