A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 30. szám - Ki van hivatva a csőd megszüntetése után a felszámolási jegyzőkönyv hiteles kivonatának kiadására?

120 A JOG. követtek el; nevezetesen, hogy egyes hitelezőket kielégítettek és mig egyrészről a bukást megelőzőleg nagyobb mérvű bevásárlásokat tettek, addig közeli rokonaik az összes árúkat lefoglalván, az idegen jóhiszemű hitelezők elől a végrehajtási alap elvonva lön. Mégis a vizsgálat csakis a btkv. 387. §-ába ütköző csalás miatt volt elrendelhető s nem egyszersmind a 379. §-ban foglalt miatt is, minthogy vádlottak ellen a csőd kérelmeztetett ugyan, de megnyitva ez nem lőn. A szombathelyi kir. törvényszók (1889. szeptember 10. 3,202/1889. b. sz.) következő végzést hozta: A kir. törvényszék özv. G. Samuné, G. József és G. Salamon ellenében nem tartja a vizsgálatot a btk. 387. §-ába ütköző csalás bűntette miatt elrendelhetőnek, a miért is az eljáró vizsgáló bírónak 1,833/889. sz. a. hozott határozatát megsemmisíti s az iratokat jelen végzés jogerőre emelkedése után a vizsgáló bíróhoz a btk. 379. §-ába ütköző csalás bűntette miatt emelt panasz tárgyában leendő további eljárás végett átteszi. Indokok: A btk. 387. §-a alapján csak akkor lehet bűnvádi eljárásnak helye, ha panaszlott adós ellen a csőd akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár pedig azért, mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, ki sem mondatott, minthogy pedig ahoz, hogy a csőd kimondása ezen okok egyikéből meg ne történjék, feltétlenül megkívántatik, hogy a csődbíróság azon helyzetbe jusson, hogy a csődnyitás iránti kérelmet megtagadhassa s ily kérelem előzetes megtétele, illetve annak a nevezett okok egyikéből történt elutasítása hiányában a 387. szakasz nem nyerhet alkalmazást s minthogy a jelen esetben, miként a napló 20 sz. alatt fekvő végzésből kitűnik, a csőduyitás kérelmeztetett ugyan, de a csődbíróság azon helyzetbe, hogy a csődnyitási kérelem megadása, vagy a fenti okok egyikéből való megtagadása iránt határozhatott volna, nem jutott, mert a csődnyitási kérelmet azért, mert kérelmező a csődnyitási költségeket nem előlegezte, érdemleges elintézés nélkül félretenni kellett: a törvényszék által a vizsgáló biró határozata, melylyel a panaszlottak ellen a 387. § alapján a vizsgálatot elrendelte, megsemmisítendő volt. Tekintve azonban, hogy a feljelentés a btk. 379. §-ába ütköző csalás büntette miatt is emeltetett, az iratok ez iránybin leendő további eljárás végett a vizsgáló bírónak kiadandók voltak. A budapesti kir. itélő tábla (1889. dec. 23. 42,201/1889. b. sz.) következőleg végzett : A kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzését megváltoztatja és a vizsgáló birónak végzését hagyja helyben felhozott indokainál fogva és azért is, mert az a körülmény, hogy a panaszlottak ellen kérelmezett csőd abból az indokból nem rendeltetett el, mert csődkérvényezők az eljárási költségeket nem előlegezték, nyilván arra mutat, hogy panaszlottak vagyona még a csődeljárás költségeinek fedezésére sem találtatott elégségesnek, a csődtörvény (1881 : LVII. t-c.) 87. §-a szerint ugyanis a hitelezők csakis ebben az esetben kötelezhetők az eljárási költség előlegezésére. Ehez képest a btkv. 387. §. alkalmazhatóságának feltétele a jelen esetben nem hiányzik. A m. kir. Curia (1890. oct. 28. 5,641/1890. b. sz.) következő végzést hozott: Az 1880. évi XXXVII. t.-c. 45. szakasza szerint, miután a bűnvizsgálat folytatásának elrendelése ellen további felebbezésnek helye nem lévén, a fölebbezések visszautasittatnak. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,638. Államvasutak igazgatóságához — habár levélalakban is — intézett megkeresés a végett, hogy az utánvételt összeg a vevény visszaadása nélkül adassék ki: bélyegköteles. (1890. évi 10,4.80. ss.) i,6jg. Nösülési engedélyt kérő beadványaihoz esatolt csalid/ értesítők akkor is csak ívenkint 30 kr. állandó bélyegilleték alá esnek, ha azok több anyakönyvből, több lelkész által kiállított kivonatokat tartalmaznak. (1800. évi 10,04.4. sz.) 1.640. Ellenkérdöpontokra akkor is külön mellékleti bélyeg jár, ha azok ugyanarra az ívre Írattak, melyen a kérdőpontok foglaltatnak. {i8go. évi 10,541. sz.) 1.641. A marhahizlalás adóztatási szempontból nem tekintetik a szeszgyártás kiegészítő részének. {1800. évi 10,860. ss.) 1.642. Ha helyi érdekű vasút a pálya kiépítése céljára — habar kisajátítás útján is - ingatlant szerez, ez az átruházás illetékmentes. (1800. évi 10,178. sz.) 1.643. i. A III. oszt. kereseti adó kiszámításánál a még két év óta jeiiu nem álló üzletekre nézve az 1875. évi XXIX. t.-c. 23. §-ában megállapított kedvezmény pusztán azért, mert az újonnan alakult társas üzlet egyik tagja korábban más helyen hasonló üzlettel már bírt, meg nem tagadható. 2. A lak- és üsletbérből fejlesztett minimális kereseti nyeremény — tekintettel az 1873. évi XXIX. t.-c. 23. $-ára — az egész kivetési időszakra ugyanazon szásalék alkalmasásával számítandó ki. (1800. évi 10,834. sz) 1,644. A pénzügyigazgatósághoz intésetl felebbeséshes csatolva volt okmányoknak visszaadása iránti kérelmek tárgyában határozni: a m. kir. pénzügyi közig, biróság nem illetékes. (18QO. évi 10,240. sz.) 1643. A telepitvényekről szóló 1873. évi XXII. t.-c. 24 §-áb in megállapított illetékmentesség, oly vagyonátruházásokra, a melyek oly területek iránt jöttek létre, a melyeken a törvény hatályba lépte előtt község még nem keletkezett, ki nem terjed. {1860. évi 11,087. sz) 1.646. Az italmérési adóbeszedési jog bérletéből eredő tiszta jövedelem: III. oszt. kereseti adó alá esik. (1890. évi 10308 sz.) 1.647. A bélyeg- és illetékszabályok 26. j'-ábau foglalt rendelkezés az ideiglenes osztrák polgári perrendtartás szerint tárgyalt perekben benyújtott beadványokra ki nem terjed. (1890. évi 12,341. sz.) i,6í8. Mezőgazdasági célra tenyésztett juhokból credo jövedelem után a mezőgazda keresetadóval meg nem róható. {1890. évi 11,734. sz.) 1,649. Ha a tárgy tulajdonjoga a haszonélvezeti jog szolgalmával visszteher nélkül oly személyre ruháztatik át, a ki a haszonélvezővel nem ugyanazon egy háztartásban él, a tulajdonjog ssersésétől járó illeték f üggőben tartása nincs ahhoz a feltételhez kötve, hogy cs as illeték a ssersődő felek által biztosittassék. {1899. évi 11,603. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Kohn Ignác e., kaposvári tszék, bej. aug. 31, félsz szept 2-\ csb. Bogyay Kálmán, tmg. Beksits Gyula. — Klltlánya János e, budapesti keresk. váltótszék, bej. szept. 12, félsz, szept. 26, csb. Ney Aladár, tmg. dr. Klein Ignác. — Sonimer József e., aradi tszék, bej. aug. 24, félsz. aug. 31, csb. Zubor Gyula, tmg. dr. Schwarz Jenő. — Roth Silmiielné e., zombori tszék, bej. szept. 25, félsz. okt. 20, csb. Heltesheimer Henrik, tmg. dr. Strasser Lajos. Pályázatok : A zombori tszéknél díjas j o g g y a k o r n o k i áll. jul. 31-ig. — A sepsi-szt.-györgyi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 2-ig. — A marosvásárhelyi jbságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 2-ig. — A nyitrai tszéknél két díjas joggyakornoki áll. aug. l-ig. — A s.-a.-újhelyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 4-ig. — A homonnai jbságnál alj egyzői áll. aug. 4-ig. — A szegedi tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. l-ig. — A trencséni tszéknél díjas j o g g y a k o r n o k i áll. aug. 6-ig. — A n.-körösi jbiróságnál díjas joggyakornok i áll. aug. 6-ig. — A tornalíyai jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 6-ig. — A nyírbátori jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 6-ig.— A kőhalmi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 20-ig. Curiai és táblai értesitések. Bártfa. B. J. Legányi bűnügy a C.-án ez évről nem találhaló. Kérjük a vádlott nevét egészen (keresztnevét is) megírni, továbbá a vád tárgyát, a felterjesztés idejét és felterjesztő bíróságot, mert csak ugy adhatunk pontos értesítést, ha az adatok is pontosan közöltetnek velünk. — Beregszász. Sz. K. Rehovics József bf. ügye a C.-hoz érk. 2833/91 sz. a , n. c., eld. Sántha. — GalgÓC. Dr. B. B. Kovarc község urb. ügyét még most sem találhattuk. — Gyöngyös. F. S. A f. k. Fehér S. — Kovács A. és tsai ügyet a T. í. hó 22-én hh. ; Féhér S. — Bartók I. és tsai, valamint Fehér S. — id. Kovács fa J. és tsai ügyet ugyancsak 22-én szintén hh. — Karcag. Dr. D. L. Ad 1. Lehner S. —• Lebovits M. érk. 4551/91 keresk. sz. a., n. e , eld. Wattay ; ad 2. V. Szűcs J. — Karászi L. érk. 26454/91 sz. a,, n. e., eld. Illyasevits — Kolozsvár. S. G. Krisán J. — Pintye D. érk. 2709/91 sz. a., n. e., eld. Illyés. — Hezőtiir. Sz. P. Wittmann és fia cég — Szilassy ügy újabban 26033/91 sz. a. van a T.-án, előadója most Vaszilievits. Ugyanez ügyben másik szám nincs a T.-án.— Sárbogárd. Dr.V. I/. A f. k. Csilléry S. — Koch F. és A. ügyet a C. f. hó 15-én hh. — SzeniC. Dr. T. F. Pachmann - Wirth ügyet a C. 2519/91 sz. a. f. hó 1-én hh. — Szilágy-Somlyó. T. B. Ad 1 és 2. Kálin L. — Kálló K. kétrendbeli ügyet a C. 1709 és 1710/91 sz a márc. 19-én íend. s azóta még nem érkeztek vissza az ügyek ; ad 3. Egri B. — gr. és br. Bánffy család érk. 5315/91 sz. u., n. e., eld. Ádám; ad í. Br. Bánffy D. — Pop M. érk. 5767/91 sz. a., n. e., eld. Süteö. — Ujyidék. Dr. C. A. M.Tomics J. bf. ügye a C-hoz érk. 6567/91 sz. a., n. e., eld. Hérich Tóth Nyomatott a .Festi feönyvnyomda-réazvény-tarsaság"-nál (Hold-utcza 7. szám.