A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 29. szám - A magyar büntetőjog rendszeres tan- és kézikönyve - Szabad-e a zsidó hitre való áttérés Magyarországon?

114 A JOG. a kötélnek elvágása után a kocsi hátulsó részéről ellopatott, ehhez képest alperes kocsisát a bőrönd biztos elhelyezésénél mulasztás nem terheli, az arra való felügyelet pedig nemcsak az ő köteles­sége volt, hanem felperesnek is, ki a kocsin szintén jelen volt, érdekében állott; ha mind a mellett a bőrönd ellopatott, e miatt a kocsis felelőssé nem tehető s igy alperes a felperest ért kárnak sem közvetett, sem közvetlen okozója nem lévén, kártérítésre kötelezhető nem volt. Az 1875. évi YII. t.-c. alapján szükséges kataszteri ügyveze­Ifik a kiizscí költségein lévén felállitandók, ebből folyólag katasz­teri munkaiatokért netalán még igényelhető dijaknak kivetése és behajtása a törvényhalóság felügyelete mellett a községnek, illetve képviseletének hivatásához tartozik. A nyitrai kir. törvényszék (1890 február 18-án 8,227. sz.) S. Ignác által képviselt B. Ignác felperesnek V. Vince ügy­véd által s utóbb dr. B. Sándor ügyéd, mint nyitra-megyei fő­ügyész által képviselt B. János, mint K. község birója alperes ellen 1,106 frt 922/t kr. munkabér hátralék és jár. iránti perében fel­perest keresetével elutasítja stb. Indokok: Hogy felperessel, valamint H. József, ugy P. Pál K. község volt birái az A) s illetve a B) alatt mellékelt szer­ződéseket a K. község határában fekvő ingatlanok tulajdonosi képviseletében kötöttek meg s nem a K. község, mint közjogi testület képviselői minőségükben, azt minden kétségen felül iga­zolja az A) és B) alatti szerződések tárgya. Ezen bizonyított ténykörülményből jogilag csakis azon következtetés vonható le, hogy felperes az ezen szerződésekből származtatott jogokat csak is a K. község határában fekvő ingatlanok tulajdonosai ellen érvé­nyesítheti sikeresen, de maga a K. község mint közjogi testület ellen nem. Még pedig az esetben sem, ha K. község mint közjogi testület a község határában földadó alá eső ingatlan vagyonnal birna is s pedig azért, mert a már több izben felhívott két terhes szerződés közül egyik sem lett az illetékes törvényhatóság által jóváhagyva. Már pedig az 1871. évi XVIII. t.-c. 26. íjának e) pont­jában foglalt törvényes intézkedés szerint a községek mint köz­jogi testület nevében megkötött terhes szerződések jogérvényes­ségéhez feltétlenül megkívántatik, hogy azok a törvényhatóság által jóváhagyva legyenek, vagy hogy azok a már idézett törvény­cikk és §. utolsó bekezdésében foglalt körülménynél fogva hall­gatag helybenhagyottaknak tekintendők, mit felperes nem is állit. Minthogy tehát ezek szerint az A) és B) alatti szerződések K. község mint közjogi testülettel szemben jogérvénynyel nem bírnak, jogérvénytelci szerződésekből kifolyólag pedig jogok egy­általában nem érvényesíthetők, az okból a felperes az azokra alapitott K. község mint közjogi testület ellen benyújtott kerese­tével elutasítandó volt stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. június 3-án 18.392. szám) az első biróság Ítéletét annak indokai alapján helyben hagyja stb. A m. kir. Curia (1891. május 27-én 10.021/90 sz.) Mind a két alsó biróság ítélete megváltoztatik, felperes kereseti joga meg­állapíttatik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a kereseti köve­telés érdemében határozzon : mert felperes, mint az 1875. évi VII. t.-c. elrendelt ka­taszteri munkálatok foganatosítására 'az alperes község elöljáró­ságával szerződött ügyvezető, szerződési díjainak megfizetését kö­veteli s a perben hivatolt és 1881. március 5 én 30.491./890. sz. a. kelt alispáni határozattal kimutatta, hogy az alispán által uta­sított járási szolgabíró közbenjárásával, de a kataszteri igazgató­sbgnak is befolyásával működött és hogy szerződése törvényható­sági jóváhagyását a járási szolgabírót utasító alispán szükségtelennek jelentette ki. Minthogy pedig az idézett törvény végrehajtása tár­gyában a m. kir. kataszteri igazgatóságokhoz 1875. június 9-én 29,294. sz. a. kibocsátott pénzügyministeri rendelet szerint a szükséges kataszteri ügyvezetők a község költségén állíttatnak fel és minthogy ezekből folyólag a kataszteri munkálatokért felperes által netalán még igényelhető díjaknak kivetése s behajtása a törvényhatóság felügyelete mellett a községnek illetve képvise­letének hivatásához tartozik: felperesnek kereseti jogát meg kellett állapítani stb. Nösztehetetlenség meg nem állapitható orvosi bizonyít \ áay, hanem esakis szakértő orvosi vizsgálat alapján. A gyermekek törvénytelen származásának kimondása iráuti perek hivatalból a felsőbírósághoz felterjesztendök. (M. kir. Curia 1*91. május 13-áu, 3,064. sz. a.) Közvetítési díj nem ítéltethetik meg oly végkielégítés kieszközléseért. mely nem a törvény, hanem személyes közbenjárás utján szereztetett meg. (M. kir. Curia 1891. május 21-én, 9,161. sz. a.) Ha a cseled gazdája részére teljesített munka közben vé­lt-tlen szerencsétlenség; folytán nagyobb mérvű sérülést szenved, akkor az 1S7<>. éri XIII. t.-e. 32. és 34. §§-ai alkalmazást nem nyerne!,, és a sMzda az idézett t.-e. 33. S-a érelmében a beteg c-elédnek teljes felgyógyulásáig az ápolási és gyógyítási költsége­ket viselni köteles. (M. kir. Curia 1891. május 29-én, 10,764/90. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Külföldi kölcsönös biztosítótársaságok (szövetkezetek) Magyar­országban íiókintézetet vagy ügynökséget állíthatnak fel és cégü­ket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e régre megállapított feltételeknek eleget tesznek. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék. Végzés. Ezen elöteijesztésnek hely adatik s a New-Yorkban székelő »The Mutuak new-yorki életbiztositó-társaság szövetkezet alapszabályai, valamint a magyarul: »The Mutual« new-yorki életbiztositó-társa­ság magyarországi vezérképviselősége«, németül: »General-Reprá­sentanz für Ungarn der »The Mutuak Lebensversicherungs Gesellschaft von New-York«, franciául: »The Mutuak Life Insurance Company of New-York Representance Generálé pour l'Hongrie« jegyzendő fiókcége és az alább érintett tételek a kereskedelmi társascégek jegyzékébe bejegyeztetni rendeltetnek ; e bejegyzés foganatosítása és szabályszerű közététele cégjegyzék­vezetőnek meghagyatik. Ezen korlátolt felelősségű szövetkezet a New-Yorkban 1842. évi ápr. hó 12. napján kelt alapító törvénycikk alapján és 1889. évi febr. hó 27. napján kelt szervezeti alapszabály szerint kelet­kezett. Főtelepe: New-Yorkban; fióktelepe: Budapesten. A vállalat tárgya: Tagjainak életét biztosítani és minden oly biztosítást eszközölni, mely az életkockázatra vonatkozik, vagy azzal egybefügg, valamint életjáradékokat biztosítani. Tartama : Határozatlan időre terjed. A tagok a szövetkezet kötelezettségeiért korlátolt felelősséggel tartoznak. A magyarországi üzlet részére biztosítéki alap gyanánt a »Magyar ál alános hitelbanknál"' 100,000 frt van elhelyezve. Az igazgatóság : 36 tagból áll; a magyarországi vezérképviselöség képviselője : Stern Gusztáv, budapesti lakos, kinek ebbeli minősége és cégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. A fiókcég érvényes jegyzése akként történik, hogy az irott, vagy előnyomott cégszöveg alá a magyarországi vezérképviselőség képviselője teljes nevét irja. A szövetkezet hirdetményei a »Budapesti Közlöny « hivatalos hírlapban tétetnek közé. Miről a folyamodó képviselőség 1 drb címpéldány kiadása mellett azzal értesíttetik, hogy a most bejegyzett képviselő jövő­ben minden ezen üzletre vonatkozó aláírásokat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsen stb. (1891. márc. 9. 13,624. üz.) A budapesti kir. ítélő tábla következő végzést hozott: A kir. itélö tábla az elsőbiróságnak 1891. márc. hó 9-én 13,624/90. szám alatt hozott végzését megváltoztatja, a »The Mutual« new-yorki életbiztositó-társaság magyarországi vezérképviselőségé­nek azt a kérelmét, hogy cége bejegyeztethessék, teljesíthetőnek nem találja és a kir. törvényszéket ennek a határozatnak meg­felelő további szabályszerű eljárásra utasítja; mert a m. kir. Curia 1890. nov. 10-én 1,569/1890. v. szám alatt hozott végzésével kimondotta, hogy a »The Mutuak new­yorki életbiztositó-társaság, mint »külföldi szövetkezet* működését a belföldön nem folytathatja és mint biztosítási ügyletekkel foglal­kozó külföldi szövetkezetnek cége itt be nem jegyezhető és mert a bemutatott okmányokból kitetszőleg a ,>The Mutuak new-yorki életbiztositó-társaság, kereskedelmi társasági minőségét tekintve, most is szövetkezet lévén, a cégbejegyzés kérdésénél a m. kir. Curia fentidézett határozata kell, hogv irányadóul szolgáljon. (1891. ápr. 21. 2,702. sz. v.) A m. kir. Curia (1891. jun. 30. 706. v. sz.): Tekintve, hogy a magyar Curia polgári tanácsainak teljes ülésében hozott 52. számú döntvényben elvileg kimondotta, hogy a hazájuk tör­vényei szerint megalakult és tényleg működő külföldi kölcsönös biztosító-társaságok (szövetkezetek) Magyarországban fiókintézetet vagy ügynökséget állithatnak fel és cégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e végre megállapított feltételeknek eleget tesznek; tekintve, hogy a folyamodó »The Mutuak életbiztositó­társaság a kereskedelmi törvény által megállapított minden fel­tételnek eleget tett és igy a cégének és szövetkezeti alapszabályai­nak kérelmezett bejegyzése meg nem tagadható ; tekintve, hogy a miniszteri biztos által az 1891. évi 17,722. sz. a. beadott előterjesztés, illetve felfolyamodás 1. és 3. pontjai­ban kivánt pótlások az eljáró kir. törvényszéknek az előterjesz­tésre hozott 17,722/1891. számú végzésében eme két pontra vonatkozóan előadott helyes indokoknál fogva törvényes alappal nem birnak ; tekintve végül, hogy az ugyanazon előterjesztés, illetve felfolyamodás 2-ik pontjában felsorolt panasz az által, hogy a felterjesztett iratok közt levő 17,965/1891. számú beadvány mellett eredetiben bemutatott elismervénynyel igazolva van, hogy folya­modó életbiztosítási társaság az angol magyar bank budapesti fiókjánál az itteni üzlete folytatására szánt további 150,000 frt tökét helyezett el, tárgytalanná vált; a másodbiróság végzése megváltoztatik és az elsőfokú bíróságnak a cégbe jegyzett megengedő végzése hagyatik helyben oly kiegészítéssel, hogy a cégjegyzékbe megfelelő alszám alatt folytatólag az is bejegyzendő és közéteendő lesz, hogy a biztosí­tási alapként kimutatott 100,000 frton felül az itteni üzlet foly­! tatására szánt további 150,000 frt tőke készpénzben van az | angol magyar bank budapesti fiókjánál elhelyezve, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents