A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 29. szám - A magyar büntetőjog rendszeres tan- és kézikönyve - Szabad-e a zsidó hitre való áttérés Magyarországon?

228 A JOG. épenséggel nem alkalmas a birói tekintély növelésére. Jó szerencse, hogy a némelyek által indítványozott birói toga még nem hozatott be. A biró ur kétségkívül igen gyakran lenne kénytelen vetkőzni. Közbotrányt képez még a laikusok előtt is, hogy a járásbiró ur legtöbbször */2l2 órakor délelőtt s délután 5 órakor sem található hivatalában, sőt igen gyakran Tisza-Füreden sem, miután nem egyszer bejelentés nélkül is elhagyja székhelyét; a legsürgősebb ügyek fennakadást szenvednek ilyenkor, miután nagyon természetesen az albiró ur nem érezheti magát hivatva a járásbiró úrra signált ügyek elintézésére. Önként felvethető a kérdés, hogy miként egyeztethetők össze e botrányos állapotok a felügyeletre hivatott egri törvényszéki elnök urnák ellenőrzési joga és kötelességével? Erre is könnyű a felelet. Az elnök ur hihetőleg nem is tud e visszás állapotokról. Minden évben megtartja ugyan a hivatalos vizsgálatot, mely alkalommal a legapróbb részletek is figyelme tárgyát képezik, a lényeg azonban elkerüli figyelmét. Elkerüli nevezetesen, hogy a járásbiró ur összes ügyei között nincs évenkint 20 darab, mely az ő saját keze irása, tehát saját intézkedése volna, elkerüli figyelmét az is, hogy az összes határozatok kivétel nélkül hónapokkal vannak antedatálva és igya valódi elintézési kelet meg van hamisítva. A járásbiró ur hadilábon áll a kiadóval és titkon eltávolításán fáradozik. Szegény ember maga sem tudja, hogy a járásbiró ur bősz haragjának oka abban keresendő, hogy nem elég rendetlen neki, miután a kiadói sorkönyvet szabatosan vezeti. Elkerüli az elnök ur figyelmét, hogy a kezelő személyzet munkaereje nem tulajdonképeni feladatára fordittatik, hanem hogy birói functiót végez, melyet sajátlag a járásbiró urnák állana kötelességében végezni. Elkerüli figyelmét az elnök urnák, hogy midőn a járásbiró ur kezelő személyzetének hivatalos időhosszabbitást eszközöl ki, céltalanul kívánja zaklatni az ugy is agyonfárasztott, nyomorúságosan díjazott szegény embereket, csak azért, hogy saját hanyagságát palástolja. A főnök rendszeres munkája mellett a kezelő személyzet is rendszeresen dolgozhatnék, mely esetben a rendes hivatalos idő untig elégséges lenne. Régi igazság: »De capite foetet piscis.« A botrányos állapotok Potemkin módjára történő kendőzése képezik az eszközöket, melyek segélyével a biró ur roskatag állását kisebb-nagyobb sikerrel erősítgeti. Oly eszközök, melyek önérzetes féfiuhoz nem illők. Elvégre, ba valaki nem érez hivatást magában, valamely életpálya betöltésére, tessék megelégedni a mult dicsőségével s jobb erőnek átengedni a tért. A tisza-füredi járásbiró ur soha ki nem érdemelt türelemmel találkozott életpályáján s ha az általános elégedetlenségből nem képes, vagy nem akarja a következtetést levonni, szolgáljon jelen — megengedjük — kíméletlen, de a tényleges állapotoknak mindenben megfelelő közleményünk irányadóul azon magas tényezőknél, melynek hatalmában és kötelességében áll hasonló visszás állapotok megszüntetése. Kegyelmes uram! Nem új rendszerre, de emberekre van szükségünk első sorban! Tobb ü°yvéd. Irodalom. A magyar büntetőjog: rendszeres tan- és kézikönyve, különös tekintettel a gyakorlati életre. Altalános rész. Irta: dr. Horovitz Simon, köz- és váltó-ügyvéd, az eperjesi jogakadémián a római jog és büntetőjog ny. rendes tanára. Kassa, 1891. Koczányi és Vitéz kiadása. (Nagy 8-adrét, XVI. 372. VI. lap.) Bolti ára 3 frt 60 kr. Szerző sikerrel foglalta össze müvében mindazon elméleteket és fejtegetéseket, melyek a tág terjedelmű büntetőjogi irodalomban nagyobbrészt csak elszórtan fordulnak elő; müve kiválik az által is, hogy a törvényszéki gyakorlatra tekintettel van s ez által az ügyvédi és birói vizsgára készülőknek vezérfonalul szolgálhat. A jelen munkánál első sorban feltűnik, hogy az nem követi a btk. tanrendjét, hanem annak egyes rendelkezéseit az általa követett rendszer anyagába beilleszti és az egyes materiák élén az oda vágó törvényrendelkezések szószerinti szövegét lenyomatja. A büntetőjog tudományos fejtegetése és rendszeres taglalása mellett a büntetőjog tudományának a büntetőjog dogmatikájával való egybekapcsolására törekszik. A kihágásokat csak annyiban érinti, a mennyiben azt némely matéria tudományos tárgyalása megkívánja. Kellő figyelmet fordit a hazai irodalom és judicatura mellett a külföldi és különösen a német büntetőjogi irodalomra is. Üdvözöljük a szorgalmas és törekvő szerzőt e téren és érdekkel nézünk elébe a különös résznek, mert kétségtelen, hogy szerző nem járt útirányokon halad, hanem eredeti gondoll idású fő, .a kivel egyes kérdésekben lehet vitatkozni, de a kit sz ;ségkép figyelembe kell venni. Ügyvédek, birák és ügyészek a műnek ama hasznát v hetik, hogy abban a legtöbb controvers kérdésre nézve ugy a doi trinában uralkodó nézetet, mint a judicatura álláspontját is megtalálhatják. A telekkönyvi rendtartás Magyarországon és Erdélyben. Irta : Dr. Herczegh Mihály. (Negyedik javított és bővített kiadás. Budapest, Eggenberger. 1891.) Magában foglalja az erre vonatkozó törvényeket, rendeleteket s a kir. Curia telekkönyvi döntvényeit 1862—1890. évekről, valamint egy függeléket, mely a telekkönyvi hatóságok végrehajtási teendőit tartalmazza. A munka, a mely már előbbi kiadásaiban is el volt ismerve kitűnő kézikönyvnek, mely az elméleti oktatás terén a telekkönyvi rendtartás szellemének és elveinek beható átértésére vezet, egyúttal becses segédkönyvül szolgál a gyakorlat terén, a mennyiben a telekkönyvi rendtartás minden rendelkezésének alkalmazására nézve gyakorlati útmutatást tartalmaz s a jogéletben felmerült vitás kérdéseket, valamint a rendtartás hézagait, illetőleg a felsőbíróságok vonatkozó határozatainak ismertetése, valamint e joganyag feldolgozása s fejtegetése által is eligazító tájékoztatást nyújt. Vegyesek. Szabad-e a zsidó bitre való áttérés Magyarországon ? Ezen kérdés megvilágításához rendkívül érdekes adalékként közöljük a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak következő rendeletét, mely magánügyre vonatkozván, természetesen a »Rendeletek Tárában« közölve nem lett és így alig ismeretes. Olvasóink bizonyára köszönettel veendik, hogy ezen érdekes rendeletre figyelmüket felhívjuk. Vájjon a bíróságok respectálni fogják-e, az más kérdés. »55,480/1889. sz. M. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium. Torontál megye közönségének \ A közönségnek mult évi április hó 18-án Darvas Éva rnsztmiklósi lakos Iritz Hermatitól született gyermekei ügyében 11,818. sz. a. hozzám intézett felterjesztésére következőket válaszolom : Hivatkozom mult évi auguszf. hó 2-án 29,660. sz. a. e tárgyban kelt rendeletemre s ismételten hangsúlyozom, hogy Darvas Évának és József nevű fiának, mint magyar állampolgároknak, 1870. Bécsben az izraelita hitre történt áttérése hazai jogintézményeink szerint semmis, ennélfogva nevezett nőnek Iritz Hermannal kötött állítólagos házassága érvénytelen, a nő továbbra is róm. kath. hajadonnak, Iritz Hermantól született gyermekei törvénytelen származású róm. katholikusoknak tekintendők s az utóbbiakra a rácz-n.-szentmiklósi róm. kath. anyakönyvbe történt bejegyzése épségben tartandó. Azonban a már serdülő kort ért, még meg nem keresztelt Darvas Ede és Julcsa az iratok közt található, a n.-szt.-miklósi plébániahivatalban felvett jegyzőkönyv bizonysága szerint a keresztség felvételét megtagadván, őket karhatalommal keresztelni annál kevésbé lehet, mert az ily keresztelés épen a kanonjog tanai szerint érvénytelen volna; de különben is hivatali elődeimnek többször, nevezetesen az 1868. évi 12,548. sz. rendeletben kifejezett felfogása szerint a kormánynak nem lehet feladata bárkit is e hon polgárai közül vallásos meggyőződése ellenére valamely vallás követésére kényszeríteni. Ily körülmények között, az eltörölhetlen bélyeget hátrahagyó keresztség elmaradásának következtében megszűnik azon gátló akadály, mely a törvényeinkbe fektetett általános elvek, a vallásváltoztatás szabadságának az izraelita hitre történő áttéréseknél való alkalmazását lehetetlenné teszi. A törvények szerint róm. katholikusoknak tekintendő Darvas Ede és Julcsa az 1868 : LIII. t.-c. 2. §-ban megkivánt kor elértével, vagyis életük 18. évének betöltése után vallásukat változtathatják és pedig nem csupán az idézett törvény értelmében valamely bevett keresztény vallásfelekezethez csatlakozhatnak, hanem megkeresztelve nem lévén, e kivételes esetben joghasonlatosság alapján az izraelita hitet is felvehetik. Erről a közönséget a felesleges közlemények visszazárása mellett azon utasítással tudósítom, hogy az érdekelteket határozatomról sürgősen értesítse s eljárásáról haladéktalanul jelentést tegyen. Budapesten, 1890. február hó 3-án. Gr. C s á k y, s. k.« Az ügyvédi lajstromba való felvétel megtagadása névmagyarosítás miatt. Közöltük nemrég, hogy a szegedi ügyvédi kamara választmánya, dr. Dózsa (azelőtt Spitzer) Lipót ügyvédet elutasította azzal a kérelmével, mely szerint Makón akar ügyvédi irodát nyitni. A kamara az elutasítást azzal indokolta, hogy Alakon már évek óta dr. Dózsa Samu nevü ügyvéd működik és folyamodó csak azért magyarosította meg nevét, mert egy ugyaanzon helyen működő ügyvéd nevének előnyeit a maga részére illektéktelenül kívánja felhasználni. Ezen határozat ellen dr. Dózsa felebbezett. A magyar királyi Curia szüneti tanácsa július hó 14-én 5502, szám alatt megváltoztatta a kamara határozatát és a felvételt elrendelte, kimondván, hogy a hasonló név felvételéből sem a hasonnevű ügyvéd előnyeinek illetéktelen kihasználása, sem pedig az ügyvédi kar tekintélyének aláásása nem következtethető és így folyamodó kérelmének, minthogy a törv. kellékeknek megfelel, helyt kellett adni. A német egyetemek hallgatóinak száma. A közétett hivatalos kimutatások szerint jelenleg a német egyetemek hallgatóinak száma 28,625 ; a mult téli félév 28,711 és még inkább az ezt megelőző nyári félév 29,317 hallgatójával szemben csökkenés tapasztalható, a mely megfelel az egyetemek nagymérvű látogatásában beállott változásoknak. Az egyes tudománykarok közül csak a katholikus theologiai, a jogi és az orvosi mutatnak fel szaporodást; az elsők 1,221-ről 1,301-re, a jogászok 7,26:Vról 7,381-re, az orvosnövendékek 8,776-ról 8,907-re; ellenben az evangélikus theologusok száma 4,273-ról 4,251-re, a philosophia, philologia és történet hallgatóinak száma 3,151-ről 2,968-ra, a mathematika és természettudományok hallgatói pedig 2,286-ról 2,168-ra csökkent. A »Curiai és táblai értesitések«-et a »Jogesetek Tára« melléklet utolsó oldalán találják t. előfizetőink. BONTS DÖME aradi kir. közjegyző irodájában közjegyzőhelyettes előnyös feltételek mellett alkalmazást nyeri het. Kívánatos a német s lehetőleg a román nyelv birása. Ajánlatok a jelzett irodához intézendők. Nyomaton a .Festi könyvnyomda-ré«zvény-tárBagág"-nál. (Holri-utcza 7. azám.1