A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 27. szám - Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának tagjai ellen elfogultság miatt tett kifogás alapján kérelmezett biróküldetés elrendelésére mely hatóság illetékes?

108 A J O Gr. különben rituális szempontból, közokiratnak nem tekinthető és igy annak tartalmára vonatkozólag a btk. 400. §-ába eső bűntett el nem követhető. (1890. márc. 12-én 7,283. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. (1890. május 13-án 15,310. sz. a.) A m. kir. Curia (1891- április 29-én 10,629. sz. a.): Tekintve, hogy a fennálló bűnvádi eljárási gyakorlat szerint a kir. törvényszékek illetőségéhez tartozó s hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi ügyben a kir. ügyész indítványa alapján hozott megszüntető határozat ellen a panaszló csak az esetben van jogosítva fölebbezu', ha egyszersmind mint magánjogaiban közvetlenül sértett s illetőleg kárositott fél jelentkezik ; tekintve, hogy a fenforgó esetben H. Simon rabbi elsőrendű panaszos magánjogaiban kárositott félnek egyáltalában nem jelentkezik; tekintve, hogy D. Salamon másodrendű panaszló azon jog erős polgári bírósági ítélettel szemben, melylyel a közötte és W. Regina között fennállott házasság végleg felbontatott s melynek alapján az elváló levelet a jogerős Ítélet kézbesítésétől számított 15 nap alatt tartozott volna annak átadni, ellenesetben a válólevelet a jogerős ítélet pótolván s illetőleg a házasság felbontását igazolván, de azt a feljelentés szerint egy év lefolyása alatt sem tette s melylyel egyszersmind mindkét váló félnek az újabb házasságra lépés is megengedtetett, a feljelentett cselekmény által magánjogaiban kárositott félnek szintén nem tekintethetik ; tekintve, hogy ezek szerint másodrendű panaszló felebbezése is kívül esik a jogos magánérdek szempontján ; tekintve, hogy ezen indokokból panaszlók felebbezése már a másodfokú bíróság által visszautasitandó lett volna; ugyanazért a másodfokú bíróság végzése megsemmisíttetik s panaszlóknak nemcsak a másodfokú bíróság végzése, de az elsőfokú bíróság végzése ellen közbetett felebbezése is visszautasittatik. Nem állhat meg: az, hogy bármely ügyben alkalmazott szakértőknek azon véleménye fogadandó el irányadóul, mely a többség véleményét képezi, minthogy a bíróság a bizonyítékok szabad mérlegelésében a szakértők véleménye által korlátozva nem lévén, irányadó és döntő nem a szakértők kisebbségének vagy többségének véleménye, hanem csak az lehet, miben a bíróság megállapodik, mit a biróság talál bebizonyitottnak. (M. kir. Curia. 1891. május 5-én, 10,345/90. bünt. sz. a.) A magánlak sérthetetlensége nem csupán a jogellenes behatolásból származható nagyobb veszélyek miatt, hanem a polgárok nyugalmának otthonuk* zavartalanságának biztosítása végett, tehát közérdekből is oltalmazandó. — Ha azonban a rendőr bár éjjel bemegy egy házba, mivel azt hiszi, hogy oda gyanús egyén lopódzott, a magánlak megsértése nem forog fenn. (M. kir. Curia. 1891. április 21-én, 9,668/90. bünt. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd köteles közbenjárását megtagadni oly ügyben, mely a fél kijelentett szándéka vagy az üg/véd meggyőződése szerint mások jogainak kijátszását célozza. Az ügyrédi kar becsületét és tekintélyét sérti és ez által bizalomra és tiszteletre méltatlanná válik azon ügyvéd, a ki a magának kikötött díjakra vonatkozólag kiállított váltót a közösen megállapított fizetési határidő letelte előtt korábbi lejárattal látja el és mint ilyent idegen egyénre forgatva be is perelteti. A kecskeméti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: (1891. jan. 29-én 62.) K. Gyula kecskeméti lakos ügyvédet az Í874. évi XXXIV. t.-c. 47. §. s a 68. §. a) és pontjaiban körülirt fegyelmi vétség vádja és következményeinek terhe alul felmenti. De vádlott cselekvényét a fegyelmi biróság az 1874. évi XXXIV. t.-c. 73. §-a szerint csekélyebb kötelességszegésnek minősítvén — a rendes fegyelmi eljárás mellőzésével s ezen eljárás befejeztével vádlottat meginteni s rendreutasítani határozza. Indokok. Igazoltnak tekinti ugyan a fegyelmi biróság azon körülményt, hogy D. Teréz az 1879. évi szeptember 15-én K. Gyula ügyvédtől a D. Mihálynál levő földvételár 509 frtnak az állítólagos G. Mór-féle 200, frtos követelés iránti végrehajtás alóli elvonása céljából tanácsot kért, s hogy K. Gyula ügyvéd D. Teréznek oly értelmű tanácsot adott, hogy 509 frtos követelése lefoglalható nem lesz az esetre, ha D. Mihály adós tartozását foglalás előtt vagy kifizeti, vagy pedig D. Teréz e követelését másra átruházza, az is igaz, hogy K. Gyula ügyvéd a D. Mihály elleni követelés időelőtti realizálásában közbenjárt, de mert sem a fegyelmi eljárás során nem lett igazolva, sem a fenyítő per adatai nem nyújtanak semmi elfogadható bizonyítékot arra nézve, hogy G. Mór követelése valóban létezett volna, hogy ezen állítólagos követelés iránt a D-féle követelés realizálása alkalmával végrehajtható ítélet lett volna, tehát, hogy valóban másnak olyan joga lett volna, melyre a kijátszásra irányzott tanács 8 közbenjárás vonatkozhatnék, más szóval a cselekvény elkövettetett ugyan, de a sérteni célzott idegen jog létezése nem látszik fenforogni. Es e tekintetben egyedül D. Teréz panaszos előadása azért nem volt figyelemre méltatható, mert a fenyítő per adatai az ő szavahihetőségének megbizhatlanságára kellő alapot szolgáltatnak. Miután tehát másnak jogairól, mely kijátszás tárgyát képezhette volna, szó sem lehet: az 1874. évi XXXIV. t.-c. 47.§-a alkalmazást nem nyerhet. A mi a D. Mihály végrendelete félretétele iránt felvállalt per díjazásáért kapott 250 frtos váltó realizálását s perlését illeti, erre nézve panaszos D. Teréz maga beismeri, hogy más vagyona, mely végrehajtási alapul szolgálhatott volna a perrel igazolandó örökrészén kivül nem volt; a váltó szövegéből pedig az tűnik ki, hogy a váltósomina biztosítására az engedély megadatott, ily körülmények között, ámbár igaz az, hogy az igért összeg a megbízás sikeres befejezése előtt, más szóval D. Mihály hagyatékának birói átadása előtt csakugyan nem volt realizálható s ez okból azon körülmény, hogy a váltó B. Józsefre forgattatott, veszélylyel D. Terézre nézve épen nem járt, a biztosításhoz pedig a váltóbirtokosnak, habár az végrehajtás utján szereztetett is, joga volt: ez indokokból a fegyelmi biróság ez esetből folyólag sem látott fenforogni K. Gyula részéről oly ténykedést, melyre az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. a) és b) pontja szerint marasztaló Ítélet alapitható lenne. De figyelembe véve különösen az első helyen tárgyalt cselekvényt, azt, hogy K. Gyula ügyvéd kész volt D. Teréznek másnak jogai kijátszására tanácscsal s közbenjárással segítségére lenni és hogyha ily jog valóban létezett volna, annak elkövetését keresztül is vihette volna : ez maga oly jelenség, melyet a fegyelmi biróság érintetlenül nem hagyhat, de fegyelmi uton büntethető esetet nem képez, miért is ezen eljárás befőzte után K. Gyula ügyvédet az 1874. évi XXXIV. t.-c. 73. §-a értelmében meginteni s rendreutasítani határozta stb. A m. kir. Curia kisebb fegy. tanácsa: (1891. május 23-án 123. fegy.) az első biróság ítélete megváltoztattatik és K. Gyu'a ügyvéd az 1874. évi XXXIV. 68. a) és b) pontjának rendelkezésébe ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kiraondatik és ezen vétségeért írásbeli feddéssel büntettetik stb. Indokok: Vádlott beismeri azt, hogy azon célból, miszerint D. Terézia (panaszos) G. Mór nevű hitelezőjét kijátszhassa, illetve ez elől a kielégítési alapot elvonhassa; vádlottnak mint ügyvédének tanácsára, D. Teréziának D. Mihály irányában fennálló és csak az 1880-ik évben lejáratú volt 509 frt követelését váltóügylet segélyével már az 1879. évben oly módon értékesítette, hogy az 509 frt 10 kr. hiján panaszos kezébe jutott. Vádlott ezen ténye, habár bűnvádi uton büntethetőnek nem is találtatott, mindenesetre az 1874. XXXIV. 47. §. rendelkezésébe ütközik, a mennyiben az ügyvéd köteles közbenjárását megtagadni oly ügyben, meiy a fél lejelentett szándéka vagy az ügyvéd meggyőződése szerint mások jogainak kijátszását célozza, miért is vádlott a jelzett cselekmény miatt az 1874. XXXIV. 68. §. a) pontjában körülirt fegyelmi vétségben vétkesnek volt kimondandó és pedig annyival inkább, mivel az a körülmény, hogy G. Mór hitelező panaszosul nem jelentkezett, a cselekmény minősítésére befolyással nem bír. II. De meg volt állapítandó panaszlottnak vétkessége az 1874. XXXIV. 68. §. b) pontja alapján is, mert azon a fegyelmi eljárás során is beismert további cselekménye, hogy a panaszló képviseletében v:tt örökösödési perből kifolyólag magának kikötött díjakra vonatkozólag kiállított váltót a közösen megállapított fizetési határidő letelte előtt korábbi lejárattal látta el és mint ilyent idegen egyénre forgatva be is pereitette, az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti és ez által az ügyvéd tiszteletre és bizalomra méltatlaaná válik. A két rendű fegyelmi vétség az 1874 : XXXIV. t.-c. 70. §-ában meghatározott büntetésnemek legenyhébbikével büntettetett és pedig azért, mert nincs adat arra, miszerint panaszlott fegy elmileg már büntetve volt volna és mert különben is az előzőleg hosszasan lefolytatott bűnperbeni állása és a jelen fegyelmi eljárás tartama az alsóbb fokú büntetés alkalmazását indokolják stb. Kivonat a Budapesti Közlöuy-ből. Csődök •• Rosenfeld Fanni e., temesvári tszék, b*j. jul. 31, félsz, aug. 17, csb. Kirvay Döme, tmg. Lázár Szilárd. — Schmull Ignác e., kassai tszék, bej. ang. 24, félsz, szept. 24, csb. dr. Thury Sándor, tmg. dr. Hollander Lajos. — Weisz László e., békés-gyulai tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 26, csb. Pallay Jenő, tmg. Haasz Soma. Pályázatok.: A ] ancsovai tszéknél aljegyzői áll. jul. 12-ig. — A debreceni tszéknél jegyzői áll. juL 16-ig. -- A pozsonyi tszéknél jegyzői áll. jul. 17-ig. — Trencsénben közjegyzői áll. jul. 21-ig. — A kaposvári tszéknél jegyzői áll. jul. 17-ig. — A karánsebesi tszéknél albirói áll. jul. 17-ig. — A nagyszebeni tsíéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. 18-ig. — A hajdúnánási jrbságnál albirói áll. jul. 18-ig. A karánsebesi jrbságnál albirói áll. jul. 18-ig- —A rimaszombati tszékné 1 II. oszt. jegyzői áll. jul. 18-ig. — Huszton közjegyzői áll. jul. 23-ig. — A győri ügyészségnél ügyészi áll. jul. 18-ig. — A brassói tszéknél aljegyzői áll. jul. 18-ig. — A temesvári tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. 18-ig. — A devecseri jrbságnál albirói áll. jul. l8-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-tárBaság'-nál. Hold-utca