A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 27. szám - Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának tagjai ellen elfogultság miatt tett kifogás alapján kérelmezett biróküldetés elrendelésére mely hatóság illetékes?

A JOG. 219 sokan félve látták megerősödni, fölismervén benne a szocializmus veszélyes megjelenését, a törvényhozásoknak hozzá kellett látniok, hogy a már virágzó új társaságok helyzetét jogilag is biztosítsák. Igy támadtak azok a törvények, a melyekkel a jelen tanulmány foglalkozni óhajt.* /. Franciaország. A Franciaországban létező szövetkezeteket nem szabályozza ónálló törvénycikk. Magával az elnevezéssel: »s o c i é t é coopérative« nem is találkozunk a francia törvényekben ; de az 1867. május 24-én kelt törvénycikkben van egy fejezet, a melynek ez a címe : »des sociétés á capital variable« (a változó nagyságú alaptökével biró társaságok^, a melynek rendelkezéseit tulajdonképen a szövetkezetek számára szerkesztették és a valóságban alkalmaznak is. A mondott törvénycikk alapján léteznek szövetkezetek, a melyek forma szerint betéti társaságok és olyanok, a melyek forma szerint részvénytársaságok. A változó tökével biró társaságok eloszthatják tőkéiket 50 frankról szóló részvényekre, a mig a változatlan alaptőkével birók csak 500 vagy 100 frankról szóló részvényeket bocsáthatnak ki; a társaság megalakulására a tagoknak a részvények tizedrészénél többet nem kell befizetniük, a mig a többi társaságoknál a részvények negyedrészét kötelesek befizetni; végül nyilvános hirdetés nélkül is leszállíthatják alaptökéjüket az alapszabályokban megnevezett összeg nagyságáig, de nem szabad e leszállítás által a tőkét ugy redukálniok, hogy az a kezdő töke tizedrészénél kevesebb legyen. E kedvezmények ahhoz a föltételhez vannak kötve, hogy okmányaikban (levelekben, köriratokban stb.) kötelesek megjelölni a társaság mivoltát (részvénytársaság, részvényekre alapított betéti társaság) és a változó tökének nagyságát megnevezve, egyúttal azt a számot is, a meddig a tőke redukálható. Nehogy az üzérkedők a törvény rendelkezéseit hasznukra fordíthassák, ki van mondva, hogy 200,000 franknál nagyobb tökével, a mely azonban évenkint nagyobbítható 200,000 frankig bármely összeggel, szövetkezetet alapítani nem lehet. A részvények névre szólnak, a mi e társaságok természetének leginkább megfelel és a kilépő részvényesek öt évig felelősek részvényeik be nem fizetett összegéig. Egyebekben a részvénytársaságokra szóló törvényes intézkedések érvényesek ezekre a társaságokra is. Nagy hiánya azonban a francia törvényeknek, hogy a tagok által szeszélyesen gyakorolt ki- és belépést nem szabályozza. Az üzletkezelést egy igazgatósági tanácsos végezi, a kit egy felügyelő bizottság ellenőriz; a végleges érvényű határozatokat a közgyűlés hozza. És ebben a kényelmes formában — t. i. mint változó tőkével biró részvénytársaság — a melyet az emiitett 1867. t.-cikk biztosított a szövetkezeteknek, alakult meg azok legtöbbje, már azért is, mert mint részvénytársaságok tetszés szerint választhatnak céget, a mig mint betéti vagy közkereseti társaság, cégükben az üzletvezető nevét kellett megnevezniük, a mely kényszerűség folyton azzal a veszélylyel fenyegetett, hogy ha az üzletvezető megválik a vállalattól, magával viszi a vevőket. De mint részvénytársaság, akkor cserélhetik ki az igazgatóságot, a mikor arra szükség volt. Azután csábító volt ez a firma a felelősség korlátolt volta miatt is (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának tagjai ellen elfogultság miatt tett kifogás alapján kérelmezett biróküldetés elrendelésére mely hatóság illetékes ? A fenti kérdésben foglalt egy esetre vonatkozólag az i g a zságügyministerium a következő választ adta: 136/889. jb. eln. sz. A nagyméltóságú m. kir. igazságügyiministeriumnak 16,758/889. sz. rendelete, L. János dévai ügyvéd által kért biróküldés tárgyában. Végzés. A fentidézett rendelet alapján értesíttetik L. János ügyvéti, kérvénye és csatolmányainak kézbesítése mellett, miszerint a gyulafehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának tagjai elleni kifogását az 1874. XXXIV. t.-c. 78. §-a értelmében a gyulafehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál s a mennyiben a fegyelmi bíróságnak — kifogására — hozott határozatát sérelmesnek tartaná, az ellen felebbezés utján a kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsánál kereshet jogorvoslatot. Déván, 1889. évi májú * 10-én. Jaszenovits István m. p. kir járásbiró. A nratságu kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa pedig a következő választ adta: »170/891. fegy. szám. 0 felsége a király nevében. A magyar kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa, L. János dévai lakos ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügyet a gyulafehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1890. december 30. napján 406. sz. a. hozott határozata ellen panaszlott részéről beadott felebbezés folytán 1891. május 23. napján tartott zárt ülésében vizsgálat alá * A jeles értekezés szerzője egyetlen szóval sem emlékezik meg a magyarországi szövetkezetekről és kereskedelmi törvényeinknek a szövetkezetekre vonatkozó cikkelyeiről ; úgy látszik, hogy Call Frigyes báró, a ki az értekezó'nek az Ausztriára vonatkozó adatokat szolgáltatta, elfeledkezett arról, hogy mi is létezünk. vévén, következő végzést hozott: A felebbezés hivatalból visszautasittatik, mert az első fokú fegyelmi biróság neheztelt határozata ellen az 1874. XXXIV. t.-c. 78. §-ának utolsó bekezdése szerint csak a véghatározat hozatala után van helye, a menynyiben pedig panaszlott kérelme birói kiküldésre is irányul, az ez iránti határozathozatal nem ez útra tartozik. Kelt Budapesten, 1891. évi május hó 23-án. Daruváry s. k.« Már most a kérdés az, hogy kinek van igaza, az igazságügyministeriumnak vagy a Curiának ? Jocosus. Irodalom. A részvényeken alapuló betéti társaságokról és a részvénytársaságokról szóló törvény. 1884. július 18-áról. (Gesetz, betreffend die Kommanditgesellschaften auf Aktién und Aktiengesellschaften. Vom 18. Juli 1884.) írták: Petersen ésPechm a n n. (1890. Lipcse, Rossberg.) Tartalmazza az 1S84. évi részvénynovella keletkezésének történetét, a reform célját és irányát és végül a törvény magyarázatát, mely magyarázat az összes eddig erre vonatkozólag megjelent müveket figyelembe véve a törvény intézkedéseit és elveit rendszeres fejtegetésben ismerteti, a magyarázatnál szabályul állítván fel, hogy kétség esetében a szigorúbb felfogást kell követni. (Jheque, váltó és azok fedezete. (Check, Wechsel und derén Deckung.) Irta : CansteinR., Berlin. Heymann, 1890. 187. 1. 4. m. A mű célja a cheque jogi természetét általában s különösen azt megvilágítani, miben különbözik a cheque a váltótól. Kiindulási pontját azon tétel képezi, hogy kétség esetén a váltó fizetéskép, a cheque pedig fizetés helyett adottnak vélelmezendő. A cheque tulajdonosa mintegy tulajdonosává válik a chequefedezetnek, mig a váltó tulajdonosa mintegy zálogbirtokosa a váltófedezetnek. Szerző a kérdést a modern külföldi törvények szempontjából is kifejti és megvilágítja. Az özvegy jogi helyzete a nemzetközi jogban. F. kérdéssel foglalkozik Giulio D i e n a turini ügyvédnek most megjelent ily című müve: »Condizione giuridica della vedova in relazione al diritto internazionale.« (Torino, Bocca, 5 lira.) A bemutatóra szóló értékpapírokról terjedelmes (2 kötetes) munkát irt W a h 1 Albert, a grenoble-i jogi kar tanára, a mely munkát a párisi egyetem pályadíjjal jutalmazta. A könyv címe: »Traité théorique et pratique des titres au porteur en Francé et i Pétranger« (Paris, Rousseau, 16 franc). Az intő eljárásról jelent meg a napokban egy rendszeres munka, mely ezen eljárási formát előbb történetileg és aztán dogmatikailag tárgyalja. Címe : Das Mahnverfahren von Dr. Arthur S k e d 1, Professor an der Universitat Czernovitz. A munka nagy tüzetességgel tárgyalja a német törvényt. Vegyesek. A szegedi ügyvédi kamara m. hó 20-án egy határozatot hozott, mely méltán felkölté a közfigyelmet. Abban oly elvek vannak szentesítve, melyek, nézetünk szerint, határozott ellentétben állanak az 1874. XXXV. t.-c. 2. és 3. §-ával. Ha megvannak a folyamodónál a felvételre a törvény által megszabott kellékek és hiányzanak a megtagadásra a törvényben gyökerező okok, a kamara köteles a felvételt elrendelni. Sajnáljuk, hogy a szegedi ügyvédi kamara, melynek élén oly kitűnő jogász és oly szabadelvű férfiú áll, mint dr. R ó z s a, oly furcsa és iudokolh atlan határozatra ragadtatta magát. A csodálatos határozatot szükségesnek tartjuk szószerinti szövegben közölni: »314/891. sz. Végzés. Minthogy folyamodó ügyvédjelölt gyakorlatát legutóbbi időben, vagyis 1891. márc. 16-ig a kam. lajstrom szerint Makón folytatta és igy bebizonyitottnak veendő, hogy ő a makói ügyvédeket és az ottani viszonyokat ismeri; minthogy Makón évek hosszú sora óta dr. Dózsa Sámuel ügyvéd van letelepedve, ki köztudomás szerint mint ügyvéd kifogástalanul működik és kiterjedt ügyvédi gyakorlattal bír; — minthogy folyamodó nevét »Spitzer«-ről »Dózsá«-ra csak a legutóbbi időben, tehát már akkor változtatta meg, a mikor az 1891. évi június 9-én dr. Spitzer Lipót névre nyert ügyvédi oklevél alapján elvolt határozva, hogy ügyvédi minőségben Makón fog működni; — minthogy ezzel bebizonyítottnak veendő folyamodónak azon célzata, hogy egy és ugyanazon helyen működő ügyvéd nevének előnyeit a maga részére illetéktelenül kívánja felhasználni és ezzel a hasonló nevek véletlen találkozása ki van zárva ; — minthogy az ügyv. rendt. 19. §-a értelmében az ügyvédi kamarák hatásköre az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására is kiterjed, folyamodó felvétele esetén az ügyvédi kar tekintélye pedig i 1 y irányzatos verseny láttára aláásatnék; — minthogy a megóvás praeventiv intézkedést föltételez, a mint hogy az ügyv. rdts. 19. §-a ezen jogot a fegyelmi jogtól kifejezetten meg is különbözteti és igy a kamarának jogában, süt kötelességében áll, már az ügyvéd felvétele alkalmával is az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyénnk megóvása fölött őrködni; — ennélfogva az ügyvédi kamara választmánya dr. Dózsa (Spitzer) Lipót ügyvédnek Makó székhelylyel leendő felvételét és bejegyzését a kamarai lajstromba mindaddig, mig a Dózsa nevet viseli, megtagadja. Jelen határozat folyamodóval közlendő. Kelt a szegedi ügyvédi kamara választmányának 1891. június 20-án tartott ülésé-