A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 26. szám - A királyi közjegyzők hatásköre a biróságok ügyforgalma szempontjából. 5. [r.]

Tizedik évfolyam. 26. szám. Budapest, 1891. június 28. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart :i. sas. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ ÚÚGI ÉRDEMIÉI KÉPVISELETÉRE, A VAGYAR ÜGYVÉDI, BIR0I, ÜGYÉSZI ÉS KOZJEGf/ÓI Ki Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STJLLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. 1'ARTALOM : A királyi közjegyzők hatásköre a bíróságok ügyforgalma szem­pontjából. Irta: Csanády István, kir. járásbiró Szt -Endrén. — Adalék a peren kiviili eljárásban való ujrafelvétel kérdéséhez. Irta: dr. Nagy Ferenc, budapesti egyetemi tanár. — »A netalán létező ismeretlen örökösök ügygondnoka.. Irta: dr. Frankfurter Sándor, ügyvéd Miskolcon. — A gyámság jogi természete. Irta: Somogyi József, árvaszéki jegyző, Szombathelyen. — Nyilt kérdések és feleletek. (Kinek kézbesítendő a végrehajtási korlátozási kereset? Irta: dr. Hilbert István, ügyvéd Szegzárdon.) — Irodalom. (A közkereseti kereskedelmi társaságok felszámolása történeti fejlődésében. Dr. Franké n Oszkár­tól. A csalárd versenyről, vagy francia árújegynek vagy cégnek csalárd alkalmazásáról idegen árúkra. J o u b e r t R.-tól. A kereskedelmi jog alapvonalai. V i v a n t e C. tól. Beküldettek.) Vegyesek. — A pozsonyi gyámhatóság viselt dolgairól. - Curiai és táblai értesitések.— Hirdetések. MÜLLÉKLET: logesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a .Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Július Ló 1-töl új előfizetést nyitunk lapunkra. Tiszte­lettel kérjük azon t. vidéki előfizetőinket, a kiknek előfizetésük jelen számmal lejár, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb ineg­hov-zabbitaui. Az előfizetési pénz könnyebb bekiildlietése végett jelen ira­munkhoz postautalványt esatoltunk. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt kr. Egész évre 6 frt — kr. A »Jogr« kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A királyi közjegyzők hatásköre a bíróságok ügyforgalma szempontjából. Irta: CSANÁDY ISTVÁN, kir. járásbiró Szt.-Endrén A »J o g« f. évi 21-ik számában megjelent cikkemre Bölöni László ügyvéd ur visszatérve, azon kérdést teszi fel, hogy a közgazdasági viszonyokat és az ország nagy többségét tevü vidékek népének szegénységét tekintve, meg tudnám-e szavazni mai napság, hogy az ország népe minden kis írásával az ügyvéd és közjegyző monopolizált drága mun­kájához legyen kötve, habár az által kevesebbet dolgoznék is a biró s jobban meghíznék az ügyvéd és a közjegyző ? Mielőtt ezen hozzám intézett kérdésre felelnék, meg kel! jegyeznem, hogy én közleményemben sem nem állítottam, sem nem követeltem azt, hogy az ország szegény népe min­den kis irása megszerzéséért a közjegyző vagy ügyvédhez forduljon. Hanem azt mondtam, hogy a kir. közjegyzők nagy mértékben apasztanák a perek számát és igen jótékonyan hozzá járulnának peres ügyekben a bíróságok mostani nehéz munkái megkönnyítéséhez, ha a törvény kimondaná, miszerint a magánokiratokat is csak kir. közjegyzők vagy ügyvédek készíthessék. Mert a bíróságoknál levő hátralékok részben onnan származnak, mivel a törvény megengedi, hogy a per­lekedésre alapot szolgáltató magánokiratokat a jogi ismere­teket teljesen nélkülöző mindenféle kontárok és zugirászok készíthessék. A magánokiratok alatt pedig nem mindenféle kis írást, — mint Bölöni ügyvéd ur állítja — hanem adás-vételeknél, ingatlanok elcserélésénél, vagyon-átruházásoknál és kölcsön­szerzéseknél előforduló, jogi ismereteket és jártasságot igénylő fontosabb iratokat és szerződéseket értettem, melyek ha alapo­san és a törvény kívánalmainak megfelelőleg nem állíttatnak ki, azokból részint bonyodalmas és költséges perek szár­mazhatnak, részint pedig a felekre kiszámíthatatlan károk háramlanak. Lapunk mai szán Ilyen jelentéken)- és a vagyoni biztonságot elősegítő magánokiratok már tárgyuknál és a jogügyletek fontosságá­nál fogva is érdemesek arra, hogy szakértők kezeiből kerülje­nek ki és ha valamivel többe kerülnek is azok igy, mint ha kontárok és zugirászok potom áron készítik el, ha alaposan, jól és helyesen vannak szerkesztve, szerintem sem nem drá­gák, sem a felekre nagy terhet nem rónak és a nép elszegé­nyedését sem vonják maguk után ; míg ellenben a szabály­talanul, értelmetlenül készült irka-firkák végkövetkezményükben nagyon is sokba kerülhetnek és azok árát utólag csakugyan drágán kell megfizetni. A megindult reformok és jogi alkotások nagy művének befejezésénél nélkülözhetetlenül ki kell terjeszkedni arra is, hogy a vagyoni viszonyok rendezésére szolgáló magánokira­tok, nem mint eddigelé bármi módon, hanem az arra hiva­tottak által szerkesztessenek. Ezt megköveteli ugy a jogrend, mint az egyéni érdek is. Ennek előre bocsátása után a feltett kérdésre az a válaszom, hogy a mostani közgazdasági viszonyok mellett is a közjó előmozdítása szempontjából, tehát nem azért, hogy a biró kevesebbet dolgozzék, vagy hogy az ügyvéd és köz­jegyző meghízzék, — mert én is tudom és vallom azt, hogy inkább a biró, ügyvéd és közjegyző van a népért, mint meg­fordítva — mégis, ha módomban állana, örömmel megszavaz­nám, hogy a közokiratokat ne a zugirászok és kontárok, hanem a valódi szakértők készítsék. Bölöni ügyvéd ur azt mondja cikkében, hogy ha az egész világ azt állítja is, miszerint a hagyatéki ügy perenkivüli volna, ő még akkor sem tudná azt elhinni. Ezen hitében én öt megugatni nem akarom és csupán azt vagyok bátor felemlíteni, hogy az örökösödési ügy, mig a hagyaték peressé nem válik, tehát az örökösöknek még törvény előtt egymással perelni nem kell, addig szerintem minden bizonynyal a hagyatéki eljárás mellett békésen elintéz­hető perenkivüli ügy. így értelmezi ezt az 1868 : LIV. t.-c. VII. fejezete, különösen pedig annak 588. §-a. Felemlíti még Bölöni László ügyvéd ur, hogy annak vizsgálása is a kérdés alapos megoldásához tartozik, vájjon az örökösök önjogu vagy nem önjogu személyek-é? Mert ő az árvaszékeket a hagyatéki ügyek érdekéből nem tartaná meg, hanem a hagyatéki ügyeket egyenesen a bíróságra, mint valóságos szakértő közegre bízná. Én cikkemben — ha Bölöni ur figyelmét kikerülte is — ugyanezt állítottam, midőn jeleztem, hogy a hagyatéki ügyek­ben az eljárást , a tárgyalások folyamatba tételétől minden mozzanataikban, a hagyaték átadásáig és az örökösök tulaj­doni jogának telekkönyvi bekebelezéséig, mint bírói munkát és ellátást igénylőket, a bíróságokra kellene bízni. A köz­igazgatási hatóságok hatásköre egyedül a haláleset felvételére és kötelező bejelentésére szoríttatnék. Ezen állításomban azt hiszem, benne van az is, hogy örökösödési ügyekben a közigazgatási hatóságokra s igy az árvaszékekre sincsen szükség. Mert nézetem szerint, a hatály­ban levő örökösödési eljárás mellett, célttévesztett intézkedés­nek bizonyult be az, hogy az árvaszékeknek, mint gyám­hatóságoknak a hagyatéki ügyekben a kiskorúak vagy gondnokság alatt állók érdekében nagy befolyás engedtetett, holott annak szükségét sem a kiskorúzk érdekének megóvása, sem a célszerűség tekintetei nem követelik. Mert a kiskorúak I és gondnokság alatt állók érdekeit, ha arra szükség van, minden erőszak, támadás és jogsérelem ellenében -meg tudja védeni a bíróság, van ahhoz érzéke, akarata, tettereje és hatalma is. Erről elegendő biztosítékot nyújt jogképzettsége, hivatása, az igazságszolgáltatás terén szerzett tapasztalata és I részrehajlatlan Ítélkezése, a rá oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents