A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 26. szám - A királyi közjegyzők hatásköre a biróságok ügyforgalma szempontjából. 5. [r.]

Tizedik évfolyam. 26. szám. Budapest, 1891. június 28. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart :i. sas. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ ÚÚGI ÉRDEMIÉI KÉPVISELETÉRE, A VAGYAR ÜGYVÉDI, BIR0I, ÜGYÉSZI ÉS KOZJEGf/ÓI Ki Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STJLLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. 1'ARTALOM : A királyi közjegyzők hatásköre a bíróságok ügyforgalma szempontjából. Irta: Csanády István, kir. járásbiró Szt -Endrén. — Adalék a peren kiviili eljárásban való ujrafelvétel kérdéséhez. Irta: dr. Nagy Ferenc, budapesti egyetemi tanár. — »A netalán létező ismeretlen örökösök ügygondnoka.. Irta: dr. Frankfurter Sándor, ügyvéd Miskolcon. — A gyámság jogi természete. Irta: Somogyi József, árvaszéki jegyző, Szombathelyen. — Nyilt kérdések és feleletek. (Kinek kézbesítendő a végrehajtási korlátozási kereset? Irta: dr. Hilbert István, ügyvéd Szegzárdon.) — Irodalom. (A közkereseti kereskedelmi társaságok felszámolása történeti fejlődésében. Dr. Franké n Oszkártól. A csalárd versenyről, vagy francia árújegynek vagy cégnek csalárd alkalmazásáról idegen árúkra. J o u b e r t R.-tól. A kereskedelmi jog alapvonalai. V i v a n t e C. tól. Beküldettek.) Vegyesek. — A pozsonyi gyámhatóság viselt dolgairól. - Curiai és táblai értesitések.— Hirdetések. MÜLLÉKLET: logesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a .Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Július Ló 1-töl új előfizetést nyitunk lapunkra. Tisztelettel kérjük azon t. vidéki előfizetőinket, a kiknek előfizetésük jelen számmal lejár, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb ineghov-zabbitaui. Az előfizetési pénz könnyebb bekiildlietése végett jelen iramunkhoz postautalványt esatoltunk. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt kr. Egész évre 6 frt — kr. A »Jogr« kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A királyi közjegyzők hatásköre a bíróságok ügyforgalma szempontjából. Irta: CSANÁDY ISTVÁN, kir. járásbiró Szt.-Endrén A »J o g« f. évi 21-ik számában megjelent cikkemre Bölöni László ügyvéd ur visszatérve, azon kérdést teszi fel, hogy a közgazdasági viszonyokat és az ország nagy többségét tevü vidékek népének szegénységét tekintve, meg tudnám-e szavazni mai napság, hogy az ország népe minden kis írásával az ügyvéd és közjegyző monopolizált drága munkájához legyen kötve, habár az által kevesebbet dolgoznék is a biró s jobban meghíznék az ügyvéd és a közjegyző ? Mielőtt ezen hozzám intézett kérdésre felelnék, meg kel! jegyeznem, hogy én közleményemben sem nem állítottam, sem nem követeltem azt, hogy az ország szegény népe minden kis irása megszerzéséért a közjegyző vagy ügyvédhez forduljon. Hanem azt mondtam, hogy a kir. közjegyzők nagy mértékben apasztanák a perek számát és igen jótékonyan hozzá járulnának peres ügyekben a bíróságok mostani nehéz munkái megkönnyítéséhez, ha a törvény kimondaná, miszerint a magánokiratokat is csak kir. közjegyzők vagy ügyvédek készíthessék. Mert a bíróságoknál levő hátralékok részben onnan származnak, mivel a törvény megengedi, hogy a perlekedésre alapot szolgáltató magánokiratokat a jogi ismereteket teljesen nélkülöző mindenféle kontárok és zugirászok készíthessék. A magánokiratok alatt pedig nem mindenféle kis írást, — mint Bölöni ügyvéd ur állítja — hanem adás-vételeknél, ingatlanok elcserélésénél, vagyon-átruházásoknál és kölcsönszerzéseknél előforduló, jogi ismereteket és jártasságot igénylő fontosabb iratokat és szerződéseket értettem, melyek ha alaposan és a törvény kívánalmainak megfelelőleg nem állíttatnak ki, azokból részint bonyodalmas és költséges perek származhatnak, részint pedig a felekre kiszámíthatatlan károk háramlanak. Lapunk mai szán Ilyen jelentéken)- és a vagyoni biztonságot elősegítő magánokiratok már tárgyuknál és a jogügyletek fontosságánál fogva is érdemesek arra, hogy szakértők kezeiből kerüljenek ki és ha valamivel többe kerülnek is azok igy, mint ha kontárok és zugirászok potom áron készítik el, ha alaposan, jól és helyesen vannak szerkesztve, szerintem sem nem drágák, sem a felekre nagy terhet nem rónak és a nép elszegényedését sem vonják maguk után ; míg ellenben a szabálytalanul, értelmetlenül készült irka-firkák végkövetkezményükben nagyon is sokba kerülhetnek és azok árát utólag csakugyan drágán kell megfizetni. A megindult reformok és jogi alkotások nagy művének befejezésénél nélkülözhetetlenül ki kell terjeszkedni arra is, hogy a vagyoni viszonyok rendezésére szolgáló magánokiratok, nem mint eddigelé bármi módon, hanem az arra hivatottak által szerkesztessenek. Ezt megköveteli ugy a jogrend, mint az egyéni érdek is. Ennek előre bocsátása után a feltett kérdésre az a válaszom, hogy a mostani közgazdasági viszonyok mellett is a közjó előmozdítása szempontjából, tehát nem azért, hogy a biró kevesebbet dolgozzék, vagy hogy az ügyvéd és közjegyző meghízzék, — mert én is tudom és vallom azt, hogy inkább a biró, ügyvéd és közjegyző van a népért, mint megfordítva — mégis, ha módomban állana, örömmel megszavaznám, hogy a közokiratokat ne a zugirászok és kontárok, hanem a valódi szakértők készítsék. Bölöni ügyvéd ur azt mondja cikkében, hogy ha az egész világ azt állítja is, miszerint a hagyatéki ügy perenkivüli volna, ő még akkor sem tudná azt elhinni. Ezen hitében én öt megugatni nem akarom és csupán azt vagyok bátor felemlíteni, hogy az örökösödési ügy, mig a hagyaték peressé nem válik, tehát az örökösöknek még törvény előtt egymással perelni nem kell, addig szerintem minden bizonynyal a hagyatéki eljárás mellett békésen elintézhető perenkivüli ügy. így értelmezi ezt az 1868 : LIV. t.-c. VII. fejezete, különösen pedig annak 588. §-a. Felemlíti még Bölöni László ügyvéd ur, hogy annak vizsgálása is a kérdés alapos megoldásához tartozik, vájjon az örökösök önjogu vagy nem önjogu személyek-é? Mert ő az árvaszékeket a hagyatéki ügyek érdekéből nem tartaná meg, hanem a hagyatéki ügyeket egyenesen a bíróságra, mint valóságos szakértő közegre bízná. Én cikkemben — ha Bölöni ur figyelmét kikerülte is — ugyanezt állítottam, midőn jeleztem, hogy a hagyatéki ügyekben az eljárást , a tárgyalások folyamatba tételétől minden mozzanataikban, a hagyaték átadásáig és az örökösök tulajdoni jogának telekkönyvi bekebelezéséig, mint bírói munkát és ellátást igénylőket, a bíróságokra kellene bízni. A közigazgatási hatóságok hatásköre egyedül a haláleset felvételére és kötelező bejelentésére szoríttatnék. Ezen állításomban azt hiszem, benne van az is, hogy örökösödési ügyekben a közigazgatási hatóságokra s igy az árvaszékekre sincsen szükség. Mert nézetem szerint, a hatályban levő örökösödési eljárás mellett, célttévesztett intézkedésnek bizonyult be az, hogy az árvaszékeknek, mint gyámhatóságoknak a hagyatéki ügyekben a kiskorúak vagy gondnokság alatt állók érdekében nagy befolyás engedtetett, holott annak szükségét sem a kiskorúzk érdekének megóvása, sem a célszerűség tekintetei nem követelik. Mert a kiskorúak I és gondnokság alatt állók érdekeit, ha arra szükség van, minden erőszak, támadás és jogsérelem ellenében -meg tudja védeni a bíróság, van ahhoz érzéke, akarata, tettereje és hatalma is. Erről elegendő biztosítékot nyújt jogképzettsége, hivatása, az igazságszolgáltatás terén szerzett tapasztalata és I részrehajlatlan Ítélkezése, a rá oldalra terjed.