A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 24. szám - Magyarország és Ausztria közjogi viszonya - A Nevezetesebb Bűnesetek Tára

191 becséről, megvilágítva azt minden lehető oldalról, majd a II. részben a dologház szervezetéről és működésének rendjéről szól a nála megszokott alapossággal, felölelve mindent, mi erre vonatkozik, tárgyalva a dologházak alapítás a módját helyét költségeit, berendezését, az oda valók minőségét, befogadásuk módját, ellátását, az azok felett való fegyelmet, azok elbocsátását stb. Semmi sem kerüli ki figyelmét, ugy, hógy e tanulmány olvasója csakugyan minden tudni valót ezen intézmény lelett megtud. Ajánljuk ezen érdekes füzetkét. Magyarország és Ausztria közjogi viszonya történeti kifejlődésében és jelen alakjában. Irta Dr. Polner Ödön 1891. Singer és Wolfner kiadása. Szerző ezen tanulmánya kibővített átdolgozása azon munkának, mely a bpesti m. kir. egyetem által pályadíjjal lett megjutalmazva. Jelen alakjában alapos°'tanuImányokra való dolgozat számba megy és közjogi irodalmunkra nézve, habár új nézpoutokat nem tár fel, bizonyára csak dicséretére válik. A hazánk és Ausztria közt fennálló' kapocs magyarázata tekintetében két irány mutatkozik az irodalomban. Az egyik melyet Lustkandl, Biederman és Danter képviselnek, rádikalisabb és kevésbé radikális felfogással az osztrák álláspontnak nevezhető. A másik, melyet Jelűnek, Juraschek és U11ri c h és legutóbb Gumplovitz is képviselnek inkább a nemzetközi Jogi felfogást tolmácsolják. Szerző természetszerűleg ez utóbbi állásponthoz áll közel és álláspontját elég alaposan indokolja. Mielőtt a tanulmány sajátlagos tárgyára tér az I. részben : az állam kapcsolatokról általában szól; a II. részben azután Magyarország és Ausztria viszonyának történeti fejlődését adja elő, minek keretében bőven ismerteti Magyarország és Ausztria jelenlegi viszonyának alapját, ezen viszonynak befolyását az állampolgá rok és államterület jogi állására, annak befolyását a k é t állam külső állására és jelentkezésére, az ezen viszonyból fejlődött közös ügyeket, az azokban való törvényhozást és kormányzást, továbbá azon viszonynak befolyását az állam hatalom gyakorlására a nem közös ügyekbe n. Végül összefoglalásban levonja mindebből a végeredményeket, melyek abból állanak, hogy a viszony tiszta personalunio, minden államjogi és nemzetközi jogi következményekkel csupán azon megszorításokkal, miket az örökösödési rend és a közös ügyek természetszerű legteremtettek. A házasságon kivül született gyermekek jogi állása. Tanulmány az összehasonlító jogtudomány szempontjából. Irta dr. D o 1 e s c h a 11 Alfréd. Franklin társulat kiad. Bpest. (A magy. jog. egyl. ért.) Fiatal jogász nemzedékünknek szerző egyike a legszorgalmatosabbaknak. Jelen tanulmány, a mely egyikét a legérdekesebb joganyagoknak tárgyalja, ismét mutatja fiatal szerző mily alapossággal dolgozik. Kilenc fejezetben adja elő mind azt, mi ezen tárgygyal kapcsolatos. I. Az atyaság megállapítása. II. Az atyasági per. Exceptio plurium concubentium. III. Családi állás. IV Jog a tartáshoz és annak természete. V. Örökjog. VI. Menyasszonyi gyermekek. VII. Atyasági per. Anyagsági kereset. VIII. Elismerés. IX. Anyaság megállapításának következményei. X. Örökösödési jog. XI. Belga javaslat rendszere. A csalás a büntetíínovella-tervezetben. Irta Vargha Ferenc, budapesti alügyész. Külön lenyomat a »Magyar Igazságügyiből. Szerző ezen dolgozata is alapos büntetőjogi tanulmányokra vall. Toldozás vagy reform. Irta: Bartha B é 1 a.Jog-és állam tudor, akad. jogtanár. Eperjes, 1891. Révai Samu. Ara 40 kr. A két iv terjedelmű röpirat a jogi szakoktatás égetővé vált reformjaira akarja a társadalom és törvényhozás figyelmét felhívni s következő, figyelemre méltó javaslatokat teszi: A jog- és államtudományok alapvető elemeit is föl kell venni a középiskolai oktatás körébe, mint más tudományokkal történt; a jogi szakoktatás és a gymnasium közt nincs átmenet, ez ür áthidalandó ; a gyakorlati szakképzést a jogakadémiákból alakítandó jogi szakiskolákra, a tudományos képzést a teljes tanszabadság elve alapján szervezendő jogegyetemre kell bizni, mely utóbbira csak a szakiskola elvégzése után léphetne a munkára és a szabadság helyes használatára nevelt ifjúság, követeli a kötelező doktorátus eltörlését és a tudományos doktorátus visszaállítását. — A mostani szigorlatokat szó- és Írásbeli államvizsgálatok helyettesítsék, melyek a szervezendő jogi szakiskolákon, vagy a mostani rendszer megmaradása esetén egyetemeken, jogakadémiákon egyaránt letehetők legyenek; az 1889: XXVI. t.-c. által az önkéntes joghallgatóknak a szaktanulmányok kárával nyújtott kedvezmény mellőzendő; a III. évfolyam végére legalább facultative államvizsgálat helyezendő. Végül elengedhetetlennek tartja a szerző, hogy elvégre a felsőoktatás ügye is törvényhozásilag szabályoztassék. A Nevezetesebb Bűnesetek Tára III. kötete jelent meg Kosutány Géza törvényszéki bíró szerkesztése és LampelWodianer udvari könyvkereskedő kiadásában. Ára 1 forint. E vállalat, ugy látszik, a magyar olvasó közönség rokonszenvéhez megtalálta az utat a bűnesetek választékosan összeállított sorozata által, melyek ugy a müveit olvasó közönséget, valamint a jogász közönséget érdekelni képesek. A mü szoros értelemben véve nem irodalmi vállalkozás, hanem inkább a bonyodalmasabb bűnügyek perkivonata érdekfeszítő egymásutánba rendezve, a mint az életben és a biróság előtt lejátszódtak, szó szerinti szövegezésben adva, nehogy az irodalmi formák eredetiségéből kivetkőztessék. Az esetek változatos sorozatában első helyen közölt »modern házasság« a fővárosban rövid idő előtt általános érdeket keltett pikáns házassági tragédia, mely a napi sajtót hetekig foglalkoztatta. A második, »az amerikai feleség« egy, az újvilágban elkövetett nye részkedő bűnnek itteni megbüntetését tárgyalja. A »Bőrönd titka« egy bűnös szerelem következményeinek titokszerűségeiről igyekszik a fátyolt fellebbenteni. Egy 200 éves halálitélet a régi eljárás kegyetlenségeiről tesz tanúságot, végül két díjnok esete tanúságos helyzetet állit elénk, hogy a bűnvádi eljárás formái között miként szorul háttérbe a lényeg és marad büntetlenül a megsértett jogrend. Vegyesek. Teljes ülés a kir. Curián. A kir. Curia f. é. június hó 16-ik napján i kedden) d- e. 10 órakor az I. polgári tanács termében Szabó Miklós elnöklete alatt teljes ülést tart. Tárgy: I- Megvitatása és eldöntése a kir. Curia IV. polgári és váltótanácsának 1891. június 4-én tartott nyilvános ülésében felmerült következő vitás elvi kérdésnek: »Külföldi kölcsönös biztosítási társaság (szövetkezet) Magyarországban fiókintézet, vagy ügynökség által működhetik-e s e végre cégét bejegyeztetheti-e ?« Előadó : J a n ic s e k József, a kir. Curia birája , az illető ügy száma : 706./v. 891. II. Folyó tárgyak (esetleg). Egy rémes kivégzés történt nemrégiben Lucenzben (Spanyolországban). Az áldozat egy 24 éves leány volt, ki anyagyilkossággal vádoltatott és e bűnét be is vallotta. A kivégzés legszomorúbb tényét nem maga a halálbüntetés képezte; mert a törvények szerint ez a tettest megillette, és senkinek sem jutna eszébe szavát ez ellen felemelni; legszomorúbb volt azon mód, melylyel kivégeztetését végrehajtották. A kivégzés előtt egy elzárt kápolnába vezették, és a halál órájáig,kevés viz és kenyér mellett itt töltették vele az időt egyedül. Éjjel nem volt világítása, és reggeli 6 órától bizonyos időközökben hajnalhasadtáig a halálharang szavát hallotta. Ezen kínzás után elvezették egy szabad térre, melyen a »nyaktorő« (Garotte) volt felállítva. Ott körülbelül 8,000 ember szemeláttára a borzasztó vasat nyakára tették és avval nyakát szétzúzták. Azután szörnyen eltorzult arccal a »nyaktörő« (Garotte) előtt hagyták fekve a nap lenyugtáig. A főeskü letétele körül felmerült tolmácsdíjat ki tartozik viselni ? A budapesti V. ker. kir. járásbíróságnál egy külföldi kereskedőnek kellett főesküt tennie, mi végből hivatalból lett tolmács rendelve. A biróság a 117.069/1890. számú végzéssel a különben pernyertes felperest kötelezte a tolmácsdíj fizetésére. Ezen végzés ellen felperes az alapon élt felfolyamodással, mert az 1873. évi október 22-én 32,942. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 38. §-a értelmében »a polgári peres ügyekben teljesített tolmácsi munka díja a perköltségekhez tartozik s . . . . az által előlegezendő, a ki a munka teljesitését kéri«. (L. Dárday: Törvénytár I. köt. 366. 1.) Felperes felfolyamodásában arra utalt továbbá, hogy a tolmácsdíj a perköltségekhez tartozván, az utóbbiak viselésére kötelezett fél által fedezendő és hogy felperes ezen díjat még csak előlegezni sem tartozik, mert nem felperes kérte ezen munka teljesitését. Ez ügyben a budapesti kir. itélő tábla f. évi május hó 11-én, 9,528/1890. szám alatt végzésileg kimondta, hogy »az elsőbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott azt a részét, mely által az eskü letételénél alkalmazott tolmács díja alperes terhére meg nem állapíttatott, tekintve, hogy az a körülmény, hogy az esküt tevő egyén a magyar nyelvet nem bírja, ellenfelének nem lehet hátrányára, a pervesztes fél pedig csak az eskü kérvényezés és letétel körül szükségkép felmerülő költséget tartozik megtéríteni, az itt és az abban felhozott indok alapján helybenhagyja*. A magyar kir. Curia szüneti tanácsai következőkép alakultak: Július hóban u-izaz jul. 5-től aug. 2-ig). Polgári tanács: Elnök : Szabó Miklós. Bírák : Mersics Miklós, Süteő Rudolf, dr. Stephanides Henrik, Hegedűs László. — Büntető tanács : Elnök: Manoilovich Emil. Birák: Andrásovics Béla, Szeyffert Ede, Tutschner Ágoston, Szeremley Lajos, dr. Hérics-Tóth János, Válkai Bertalan. — Augusztus hóban (azaz aug. 2-tól 30-ig). Polgári tanács. Elnök: Szabó Miklós i aug. 20-ig), Daruváry Alajos másodelnök (aug. 20-tól 30-ig). Birák: Farkas Géza, Ádám András, Hegedűs László, Mezey Albert. Büntető tanács. Elnök: Manoilovich Emil. Birák: Popovics Jenő, Frenreisz István, dr. HéricsTóth János, Székács Ferencz, Válkai Bertalan, Péterffy Domokos. A budapesti kir. ítélőtábla szüneti tanácsa következőkép alakult meg : Július 5-től augusztus l-ig. Elnök : dr. Vajkay Károly. Polgári előadók : Vaszilievics Vazul, Hajdú Ferencz. Váltó-előadó : Bubla Ferencz. Bűnügyi előadók : Tóth Gerö, Szent-Imrey Jernő, dr. Tarnai János. Tanácsjegyzők : Bossányi István, Goldstein Izidor, Andrássovics Kálmán. - Augusztus 2-től 29-ig. Elnök: Sárkány József. Polgári előadók: Hajdú Ferencz, Debreczenyi Miklós. Váltó-előadó: Bubla Ferencz. Bűnügyi előadók: Tóth Gerő, Szent-Imrey Jernő, dr. Tarnay János. Tanácsjegyzők: Bossányi István, Goldstein Izidor, Hinkó József.