A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891 / 20. szám - A büntetőtörvény módosítása. 4. [r.]
80 A JOG. képtelenek, súlyosítóul nem szolgálhat; továbbá a vádlottak mellett felhozott enyhítő körülményekre nagyobb súlyt fektetve a kir. ítélő tábla a vádlottakra kiszabott fogházbüntetést egyenkint egy hónapi fogházra szállítja le stb. A m. kir. Curia (1891. január 16-án, 6,883. sz, a): Mindkét alsóbb bíróság Ítélete megváltoztatik s vádlottak az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetnek. Indokok: Az ügyiratokból kitetszöleg Ph. M et Comp. bécsi cég által vádlottak egy cséplőgép vételára, 235 frt s járulékai iránt lettek polgári peruton az ott •/• alatt csatolt 1884. évi április hó 2-ik napjáról keltezett megrendelési jegy alapján beperelve s mivel vádlottak tagadták, hogy a beperesitett okiratot aláírták, az Ítélet szerint nekik föeskü Ítéltetett, hogy a •/. alatti megrendelési jegyet alá nem írták és ök ezen föesküt le is tették. Vádlottak ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán beismerték, hogy a panaszos cég ügynöke, B.Sándorral egy négy lóerejű cséplőgép iránt szerződtek s az ügylet megkötése alkalmával egy német nyelven szerkesztett megrendelési jegyet aláirtak, de azt állítják, mint ez a polgári perben is kifejezést nyert, hogy ők nevezett ügynökkel zsákoló készlettel ellátott négy lóerejü gépre szerződtek, s egy ily szerkezetű cséplőgép küldését tartalmazó megrendelési jegyet irtak alá, melyet B. Sándor ügynök, mivel ők németül nem tudnak, előttük ily értelemben olvastatott fel magyarul, illetve értelmezett meg és minthogy a később ennek folytán küldött gép zsákoló szerkezettel nem volt ellátva, azt azért nem fogadták el Vádlottaknak ezen állítása, hogy a szerződés jelzett értelemben köttetett meg és hogy a megrendelési jegy érintett tartalommal íratott alá, jelen bűnügy folyamán meg nem cáfolíatott, sőt az, hogy a szerződés zsákoló szerkezettel ellátott cséplőgépre köttetett meg, W. Károly tanú vallomásával megerősítést nyert. Ily körülmények között tehát az, hogy a •/. alatt beperesitett megrendelési jegyen levő névaláírás vádlottak valódi névaláirása-e vagy sem, egymagában véve az ügyre nézve lényeges perdöntő körülménynek nem tekinthető. De továbbá vádlottak azt állítják, hogy az általuk aláirt megrendelési jegy külalakjára nézve is különbözik a •/. alatt beperesitett megrendelési jegytől, a mennyiben az általuk aláirt megrendelési jegy egyenlő négyszögű volt és rajta felső részén egy festett gép állott, a •/. alatti okirat pedig sem egyenlő négyszögű, sem gép rajta nincs, mely körülmény a bűnper folyamán szintén nem cáfoltatott meg; e szerint tehát ha vádlottak tagadása ellenében a szakértők véleményével teljesen bebizonyitottnak vétetnék is, hogy a •/. alatti megrendelési jegyen levő aláírás vádlottak sajátkezű aláirása, minthogy ezen okirat mind tartalmára nézve a megállapodástól eltérő, mind annak külalakjára nézve megváltoztatott, a mennyiben láthatólag megcsonkíttatott, így vádlottak jóhiszeműleg vélhették, hogy ők nem ezen megrendelési jegyet irták alá s igy a megítélt föesküt tehették le. Ezeknél fogva vádlottak az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól feltnentendők voltak stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi lajstromba való felvétel megtagadása, midöu az illető kérvényező hivatali bűntett miatt volt elitélve. A temesvári ügyvédi kamara választmánya (1891. évi január 11-én, 52. sz. a.): W. Jenő ügyvéd az ügyvédek lajstromába leendő felvétele iránti kérelmével elutasittatik, mivel a temesvári kir. törvényszék, mint bűnfenyitő biróság által velünk közlött ítéletek igazolásaként folyamodó ügyvéd hivatali bűntett miatt szabadságvesztés büntetésre jogérvényesen elitéltetvén, elvesztette abbeli jogosultságát, miszerint egy közbecsülést és közbizalmat feltételező állásba visszahelyeztessék, illetve a közbizalmon alapuló ügyvédség tagjává fölvétessék és mivel közhatóságilag nem igazolta az ügyvédek lajstromából történt kitörlése óta lefolyt időközbeni tartózkodását és mivel való foglalkozását stb. A m. kir. Curia (1891. április 22-én, 2,521. sz. a.): Az ügyvédi kamara választmányának határozata indokainál fogva és azért hagyatik helyben, mert kérvényezőnek elitéltetése óta még igen rövid idő folyt le s eljárásainak emlékét hosszabb kifogástalan életmóddal kell a közönség emlékéből kitörülni stb, A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,590. A bordélyüzlet tulajdonosa, azon a címen, hogy vendegeinek szeszes italokat is mér, nem róvható meg külön kereseti adóval. {1890. évi 7,366. sz.) 1^91. A cukor- és sörfogyasztási adó alóli kivétel megállapítására szolgáló és az 1883. évi V. t.-c. 7. §-a szerint vezetendő kiviteli árjegyzékek bélyegmentesek. (1890. évi 6,767. sz.) 1,592. Mészárosok minimális kereseti nyereményének megállapításánál, az úgynevezett szúrómarha {Kneip) a szarvasmarhával egy tekintet alá esik. (1890. évi 7,750. sz.) 1,593. Haszonbérlett szerződések után járó illetek megszabásánál, a bérlő által teljesítendő kisebb épületjavitások: illetékköteles mellékszolgáltatásnak nem tekintetnek. (1890. évi 6,841. sz.) 1,394.. A haszonhajtó vállalat után járó adó mindig annak létrejöttétől kezdve fizetendő. {1890. évi 73S2. sz.) 1,595. Bejelentése ipar igazolvány nyal már biró iparosnak az iránt, hogy ugyanabban a községben fióküzletet nyit, bélyegmentes. (1890. évi 7,3/2. sz.) 1596. Oly közig, bizottsági határozatok felülbírálására, melyekkel a fegyver- és vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t.-c. 48. S-a alapján a be nem hajtható bírság helyett, az elzárást büntetés alkalmazása rendeltetett el: a m. kir. pénzügyi közig, biróság nem illetékes. {1890. évi 6,789. sz.) 1.597. Földbirtok átruházása után járó illeték megszabásánál, a törvényszerű legkisebb érték ama kat. tiszta jövedelem alapján számítandó ugyan ki, a mely a jogügylet létrejötte idejében fennáll, azonban ha a fél igazolja, hogy a kat. tiszta jövedelem utólagosan az ügylet keletkezesein k idejére vonatkozólag is kiigazittatott, az illetek is megfelelően kiigazítandó. (1890. évi 6,997. sz.) 1.598. Oly katonatiszti házassági biztosíték kamatai után, mely a férj saját ingatlanaira lett bekebelezve, tőkekamatadó nem jár. (I890. évi 7,408. sz.) 1.599. Szeszkiviteli jutalom felvételéről- kiállított nyugták bélyegkötelesek. {1890. éri 7,459. sz.) 1.600. ha ingatlanért ingatlan és ingó dolgok cseréltetnek el, a III. fokozat szerinti illeték kiszabásának helye nincsen. {1890. évi 7,643. sz.) 1.601. Ha az árverés a végrehajtató félnek közbenjötte nélkül tartatott meg, az árverési jegyzőkönyv kiegészítő részét képező árverési feltételekre járó bélyegilleték : az árverés után hozott első végzés kézbesítése után három nap alatt szolgáltatandó be a per bíróságához. (1890. évi 7,379. sz.) 1,602. Ha a kereskedő az általa megrendelt árúkat, mint meg nem felelőket, az eladónak oly irat kíséretében küldi vissza, a mely csak az el Jiem fogadott árúk jegyzékét és a visszaküldés okát tartalmazza, ez az irat illetékmentes kereskedelmi levélnek tekintetik. {1890. évi 7,132. sz. Kivonat a „Budapesti Közlőnv hoi. Csődök: Pammer Károly és neje e, győri tszék, bej. máj. 30, félsz. jun. 6, csb. Guóth István, tmg. Rapoch Frigyes. — BartOS Béla e., csíkszeredai tszék, bej. jun. 25, félsz. jul. 16, csb. Bencze Balázs, tmg. Csedő István. — Falk Mór e., budapesti kcr. és váltótszék, bej. jul. 2, félsz. jul. 25, csb. Antos Károly, tmg. dr. Friedmann Bernát. — Trebitscll Dagobert e.. soproni tszék, bej. jun. 5, félsz. jun. 22, csb. Thirring Béla, tmg. dr. Tömördy Sándor. — Buszbaum Dávid e., zalaegerszegi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 29, csb. Mihálovics Károly, tmg. dr. Hoffmann László. Újhelyi Mór e , nagyváradi tszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 27, csb. Jelencsik István, tmg. Szikszay Lajos. — Altmann Izsák & Co« e., lőcsei tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 14, cs. Putz Mátyás, tmg. Gresch Ágost. — Lenchtmann Sámuel e.. zilahi tszék, bej. jun. 19, félsz. jul. 1, csb. Ilyasevits Sándor, tmg. Mihály Károly. — Eisenhut József e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 9, csb. Jamniczky Sándor, tmg. dr. Ardó Alfréd. — Steiner Dávid e., b.-gyulai tszék, bej. jul. 7, félsz, jul. 24, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Szegedy Kálmán. — (Jrecsák és Komjáti e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jun. 16, félsz. jul. 1, csb. Szalacsy Zoltán, tmg. Németh Antal. — Klusch Márton e., brassói tszék, bej. jun. 22, félsz. jul. 6, csb. Kovács Károly, tmg. Popescu Victor. — Elefánt Ignác e., zilahi tszék, bej. jun. 30, félsz. jnl. 15, csb. Illyassevics Sándor. — Mnranszky Lajos e., gyulai tszék, bej. jul. 7, félsz. jul. 24, csb. Pallay Jenő. tmg. Igaz Károly. Pályázatok : A tabi jbiróságnál járásbirói áll. május 23-ig. — A kalocsai, szegszárdi és veszprémi kir. ügyészségeknél egy-egy ügyészi áll. május 19-ig.— A perlazzi jbiróságnál aljegyzői áll. május 26-ig. — A marosvásárhelyi jbiróságnál albirói áll. május 27-ig. — Az alsó-kubini jbiróságnál aljegyzői áll. május 27-ig. — A mármarosszigeti jbiróságnál járásbirói áll. május 27-ig. — A zalaegerszegi királyi ügyészségnél ügyészi áll. május 34-ig. — A paksi jbiróságnál albirói áll. május 27-ig. — >fVz aradi jrbiróságnál díjas joggyakornoki áll. május 29-ig. — A szombathelyi jbiróságnál albirói áll. május 29-ig. — A gyula-fehérvári kir. ügyészségnél alügyészi áll. május 27-ig. Nyomatott a „Peati könyvnyomda-réBzvény-tár«a8ág«-nál. (Hold-utcza 7. szám,