A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 20. szám - A büntetőtörvény módosítása. 4. [r.]

158 A J O Gr. Igen szívesen venném, ha t. kartársaim hozzászólnának e dologhoz s nézeteiket nyilvánítanák arra nézve, hogy a szóban forgó követelés érvényesítésére nézve milyen ut és mód lenne követendő ? Vadon Sándor, debreceni ügyvéd. Sérelmek. * A pozsonyi gyámhatóság viselt dolgairól. Tekintetes szerkesztőség! Tisztelettel kérem a következő adatok közléseért, hogy azok a jogászi körökben kellően megvitáztassanak és hogy kitűnő jogászainknak alkalom nyujtassék a gyámhatóságoknál itt-ott követett eljárás helyessége, avagy helytelensége fölött nyilatkozhatni. 1882. oct. 8-án meghalt Pozsonyban bizonyos Saumvald György özvegye és kiskorú gyermekek hátrahagyása mellett s minthogy ezen örökhagyó bécsi származású volt, a pozsonyi városi árvaszék annak állampolgárságát nem is kutatta és igy hagyatéka a bécsi lipótvárosi cs. kir. járásbíróság, mint gyárahatóság közbenjárása mellett lett annak idején letárgyalva. Özvegye pozsonyi cath. családból származó, Saumvahl, szül. Block Katalin •/. alatti esketési levél szerint Bécsben 1889. jan. 29-én polgári házasságot kötött galíciai illetőségű Fanger Ábrahám izraelitával, nyomban visszatért Pozsonyba, hol 1889. szept. 2-án végrendelet nélkül első törvényes házasságából származó négy kiskorú gyermeke és körülbelül 8U.O0U frt értékű ingó és ingatlan vagyon hátrahagyása mellett meghalt. Néhai özv. Saumvald Katalin hagyatéka tárgyalás alá kerülvén, Fanger Ábrahám képviselője azon érveléssel lépett elő, hogy miután örökhagyónő már első férje szerint osztrák állampolgárnő volt és második férje illetőségét követve, szinte osztrák állampolgárnő maradt, annak kiskorú gyermekei és férje szinte osztrák állampolgárok, azért az örökösödési jog az osztr. ált. polg. tkv elvei szerint megállapítandó, vagyis annak 757. §-a értelmében Fanger Ábrahámnak, mint hátrahagyott hitestársnak egy gyermekrész haszonélvezetre kihasítandó. Ezen nézetet osztották a hagyaték letárgyalásával megbízott kir. közjegyző, a kiskorú örökösök részére kirendelt ügygondnok, sőt én magam, mint a kiskorú örökösök gyámjának képviselője, ugyanezen téves nézetben voltam és miután az ügygondnok Fanger Ábrahámnak egy gyermekrész haszonélvezete helyett végkielégitéskép 4,500 frtot felajínlott, ezen egyezségi ajánlatot a gyám nevében én is elfogadtam és az egyezséget ezen értelemben 1890. jul. 19-én aláirtam. Az egyezség megkötése után tudtam meg. hogy néh. Saumvald György már 1867. év óta Pozsonyban megszakítás nélkül folytonosan lakott, az adózók lajstromába bevezetve volt, itt ingatlanokat szerzett, ennélfogva az 1879. évi L. t.-c. 48. §-a szerint magyar állampolgár volt, tehát annak neje és kiskorú gyermekei is magyar állampolgároknak tekintendők és megtettem azonnal a szükséges lépéseket, hogy ez utóbbiaknak magyar állampolgársága elismertessék. Egyúttal értesítettem ezekről a bécsi lipótvárosi cs. kir. járásbíróságot oly célból és felhívással, hogy a hagyatéknak érdemleges elintézését addig függőben tartsa, mig a fentebbi honossági kérdés véglegesen eldöntve lészen. A bécsi lipótvárosi cs. kir. járásbíróság több hónapi várakozás után hivatalosan tudakozódott a pozsonyi városi árvaszékuél, hogy milyen stádiumban van a Saumvald-féle árvák magyar honosítási ügye, de azt kapta válaszul: »hogy a pozsonyi városi árvaszék ezen honosítási ügyről mit sem tud.« Már ezen hivatalos válasz akár rossz akaratból, akár tudatlanságból eredő félrevezetés volt, mert az árvák magyar állampolgárságának elismerése iránti kérvény a pozsonyi városi polgármester urnái lett beadva, a ki egyszersmind az árvaszék elnöke, tehát az árvaszék elnöksége igenis birt tudomással eme, a magyar honpolgárság elismerése iránti intézkedésekről. A bécsi lipótvárosi cs. kir. járásbíróság ily módon tévútra vezettetve és a Saumvald-féle árvákat saját illetősége alá tartozóknak tekintve, az 1890. jul. 19-én kötött egyezséget gyámhatóságilag helybenhagyta és annak foganatosítása iránt a pozsonyi városi árvaszéket, mint hagyaték hatóságot megkereste. Ügyfelem: Wellisch Gusztáv gyám, ezen gyámhatósági jóváhagyás ellen felebbezést adott be. Időközben a nm. m. kir. belügyminisztérium 2-/. alatt idezárt 1891. febr. 3-án kelt 5,221. számú rendeletében a kiskorú Saumvald gyermekeket atyjuk, néh. Saumvald György jogán az 1879 : L. t.-c. 48. §. második bekezdése értelmében magyar állampolgároknak elismerte és azok illetőségi községéül Pozsony sz. kir. városát jelölte ki, mely miniszteri rendelet a pozsonyi városi árvaszék iktatóhivatalába 1891. febr. 19-én érkezett. Miután a hivatkozott 2 /. alatti miniszteri rendeletben a kiskorú Saumvald gyermekek atyjuk jogán magyar állampolgároknak elismertettek, tehát már atyjuk, néh. Saumvald György magyar állampolgársága minden kétségen kívül helyeztetett, világos, hogy * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. 4 szerkesztőség. ** A hivatkozott határozatok és okmányok szintén beküldettek betekintés végett. A szerkesztőség. annak neje Saumvald, szül. Block Katalin is magyar állampolgárnő volt és holtáig az is maradott, mert az általa Fanger Ábrahámmal külföldön kötött polgári házasság hazánkban érvénytelen, a miből továbbá az következik és a pozsonyi városi árvaszék által hivatalból lett volna észlelendő: »hogy az oszt. ált. polg. tlkv elvei szerint megejtett hagyatéki tárgyalás magyar állampolgárnak és a magyar korona területén előtalált hagyatéka fölött és az osztrák gyámhatóság által megerősített hagyatéki osztályos egyezség magyar honosságú árvák nevében már önmagukban véve semmisek*, az árvaszék tehát annál is inkább köteles volt a most emiitett semmiségi okot észlelni, mert őtet erre egy külön beadványomban figyelraezt ttem. Azonban a pozsonyi városi árvaszék hazai törvényeinket és miniszteri rendeleteket fumigálva, sietett az oszt. ált. polg. törvénykönyvnek tömjénezni és már 1891. febr. 18-án — tehát egy nappal előbb, hogy sem a 2"/. alattti miniszteri rendelet vele hivatalosan közöltetett — meghozta a 491/1891. számú 3/. alatt mellékelt határozatot, melyben az oszt. ált. polg. tkv elvei szerint felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvet és abban foglalt összes megállapodásokat hagyatékhatóságilag helybenhagyta és a nm. m; kir. igazságügyi minisztérium Í879. évi aug. 27-én kelt 15,860. számú rendeletének ellenére, Fanger Ábrahámnak a hagyatéki tömegből 4,500 frtot kiutalványozott. Ezzel még be nem érve, 1891. febr. 25-én 599., 600., 625. és 652/91. számú 4'/ alatt idecsatolt végzéssel a pozsonyi városi árvaszék a többször emiitett osztrák címerű hagyatéktárgyalási jegyzökönyvet gyámhatóságiig is helybenhagyta és a kiskorú örökösöknek eddigi gyámját, Wellisch 'Gusztávot a gyámságtól elmozdította. Hazánk lakóit megszállotta a kivándorlási láz annyira már, hogy kormányunk kénytelen az ország határain szerteszét őröket felállítani, kik a kivándorolni szándékozó atyafiainkat lakhelyeikre ismét visszatoloncolják. A pozsonyi városi árvaszéknek kötelességében állott volna már 1882. évben néh. Saumvald György elhalta után kiskorú árváinak magyar honosságát megállapittatni, azonban semmit sem tett és most hogy ezen árváknak gyámja az árvaszéknek hibáját helyreütötte és megakadályozta, miszerint több mint 80,000 frtnyi értékű vagyonnal bíró négy magyar honos árva Magyarországból per nefas kiküszöböltessék. ezen gyámnak abbeli érdemét ugy jutalmazta meg, hogy illetékessé váltának 6-ik napján már ezen gyámot a gyámi tisztségtől elmozdította és őtet ez által pellengérre kiállítót! a, mert mindenki azt tételezi fel, hogy ezen elmozdított gyám az ő gyámoltjait saját előnyére valamiben megrövidítette. A 3. és 4-/. alatti határozatok ellen törvényes időben beadott felebb^zéseket az árvaszék maga felülvizsgálván és 5"/. alatti 983. és 984/1891. számú határozattal visszautasítván, feljelentést tettem a nm. m. kir. belügyminisztériumnál, azt kérve, hogy a pozsonyi városi árvaszék ellen annak tanúsított hazafiatj lansága és pártos eljárása miatt fegyelmi vizsgálat elrendeltessék és néh. Saumvald Katalin hagyatékának letárgyalására a pozsonymegyei árvaszék delegáltassék. A nm. m. kir. belügyminisztérium 20,974/891. és 26,535/891. számú rendeletei következtében a pozsonyi sz. kir. városi köz| igazgatási bizottság az árvaszéktől beszerzett összes ügyiratok ! tanulmányozása, alapos megvizsgálása és beható tárgyalása után I (ipsissima verba) 1891. ápr. 17-én kelt 70. és 90/891. számú I 6'/. alatt mellékelt határozatával panaszomat, mint teljesen alapJ talant, elutasította és ellenem a pozsonyi ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárást kérelmezett. Ezen határozatot tovább felebbeztem és felebbezésemben ! következő kérdéseket intéztem a közigazgatási bizottsághoz : 1 Mely hazai törvényünk ad a gyámhatóságoknak ama i kiváltságos jogosítványt, hogy az ő határozataik ellen törvényes j határidőn belül beadott felebbezéseket nem kötelesek a felébbI viteli hatóságokhoz felterjeszteni, hanem azokat saját hatáskörükI ben felülvizsgálhatják és elutasíthatják ? 2. Az 1877. évi XX. t.-cikkre vonatkozólag a nm. in. kir. | igazságügyminiszterium 1879. évi 15,860. számú rendeletében kimondotta: »hogy azon esetben, ha a hagyaték ingókból és ingatlanokból is áll, az átadó végzés hozatalára a kir. bíróságok illetékeseké Melyik kiváltságos rendelet jogosította fel tehát a pozsonyi városi árvaszéket, hogy néh. Saumvald Katalinnak ingó és ingatlan vagyonából 491/891. sz. végzéssel Fanger Ábrahámnak 4,500 frtot kiutalványozhasson, tehát tettleges átadó végzést hozzon ? 3. Miután a alatti miniszteri rendelet szerint néh. Saumvald Györgynek és egész családjának magyar állampolgársága minden kétségen kivül áll, akkor köthetett-e a cath. vallású özv. Saumvald Katalin és mint magyar állampolgárnő érvényes házasságot a héber vallású Fanger Ábrahámmal ? Melyik hazai törvényünk ismeri el a polgári házasságot? Mily jogon nevezi tehát a pozsonyi árvaszék irataiban néh. Saumvald, szül. Block Katalint folyton Fanger Ábrahámnénak ? 4. Melyik hazai törvényünk elismeri a hátrahagyott férjnek örökösödésig igényét egy gyermekrész haszonélvezetére, még ha törvényes férj volna is az ? 5. Mikor és milyen hazai törvény, vagy miniszteri rendelet által lett megengedve, hogy egy magyar állampolgár után maradt