A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 18. szám - Mely időpontig kérhető a végrehajtási törvény 180. §-a alapján a birtokba helyezés? - A büntetőtörvény módositása. 3. [r.]

A JOG. 143 távolítani, mar hosszabb idö óta nem merít belőle vizet, hanem ásatott magának saját udvarán egy másikat, egyszersmind a közigazgatási hatosághoz fordult a vitás kút betömctése iránt, de ott azzal tromfolták le, hogy az ügy a rendes bíróság elé tartozik. A tisztelt jogászközönség elé tehát azon kérelemmel járulok most. szíveskedjenek becses véleményüket e lap hasábjain közölni velem, hogy minő eljárás és hol volna kezdendő az iránt, hogy a kérdéses kút Péter portájáról eltüntethető legyeu? Félix. Vegyesek. Dr. Lukács Adolf volt pécsi jogakadémiai tanár, kitől lapunk többrendbeli kitűnő büntetőjogi cikket közölt a pécsi kir. táblához rendes bíróvá lett kinevezve. Benne a tábla igen alaposan müveit jogászt nyer. TauR'er Emil, lapunk munkatársa, a magyar fegyházügy egyik úttörője, Zenicán (Boszniában) meghalt. Az alig 46 éves férfi évek óta tartó sziv- és idegbajnak lön áldozata ; és betegségei megfeszített, önfeláldozó munkásságának voltak vészes eredményei. — Tanulmányai befejezése és a doktorátus letétele után egy ideig az igazságügyminiszteriumban szolgált, azután a fegyházi ügy tanulmányozása céljából nagy külföldi utat tett; sok dolgozatot adott ki önállóan és szaklapokban, míg Lipótvárra és később lllavára fegyházi igazgatóvá lön kinevezve, a hol tudoraá nyos képzettségének megfelelő rendszeres reformot létesített és nagy eredményt, közelismerésre mutatott fel. Azután a horvát kormány a lepoglavai fegyház rendezésére kérte fel és annak igazgatójává tette. Az intézetet mintaszerűen szervezte és vezette. Innen Kállay Béni közös pénzügyimnister szerződésszerűség Boszniában alkalmazta ; az ö terve szerint épült a zenicai nagy fegyház és annak berendezését, igazgatását kitünö sikerrel vitte; sőt tanácsát a magyar kormány_ időközben is kikérte, igy a szegedi államfegyház felállításánál. Áldás emlékére és poraira! Vidéki új jogi szaklapok. sKassai Jogi Közlöny« cim alatt dr. G1 ü c k Lipót ügyvéd május 5-től kezdve heti lapot ad ki. — »D él magyarországi Törvénykezési s Közigazgatási Értesít ő«, ez a címe a temesvári jogi szaklapnak, melynek szerkesztője dr. Steiner Adolf ügyvéd. — »Szegedi Jogász Lapok«, szerkesztője dr. Apáthy Gyula kir. alügyész. — Nagyváradon »J o g i Érte sít ő« dr. Rosenthal Mór ügyvéd szerkesztésében. — Pozsonyban május 3-án »P o z s o n y i S z e m 1 e« cím alatt jogi, közigazgatási és közgazdasági heti lap indul meg. melynek szerkesztője dr. Sándor Endre. — »J o g i h e t i 1 a p« cím alatt pedig Debrecenben Takács Ferenc indít meg szaklapot. — A mint látni, tehát csak nem minden kir. Tábla székhelyén jogi szaklap indul meg. Laptársainknak mindenesetre szerencsét kívánunk, bár tartunk tőle, hogy ennyi jogi szaklapot alig bír el szakközönségünk. Készünkről a collegialis támogatásra számithatnak. Ismeretlen apa apai hatalmának megszüntetése és az ismeretlen tartózkodásé anyának és gyámnak a gyámságtól való elmozdítása tárgyában hozott árvaszéki határozat ügygondnoknak kézbesítendő. Az ily ügygondnokot a felebbezési jog is megilleti. A m. kir. belügyminiszternek a közigazgatási bizottságokhoz kibocsátott folyó évi 1,666. számú általános rendelete. Az 1877. évi XX. t.-cikk nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó apa apai hatalmának megszüntetése és az ismeretlen tartózkodáséi anyának és gyámnak a gyámságtól való elmozdítása tárgyában hozott árvaszéki határozat kézbesítése mi módon eszközlendő. Az eljárás egyöntetűségének biztosítása végett felhívom a közigazgatási bizottságot, utasítsa a vármegyei árvaszéket és a vármegye területén levő rendezett tanácsú város árvaszékét, hogy minden ilyen esetben a határozat ügygondnokrak kézbesítendő, a kit a felebbezési jog is megillet. A feltételes elitélésről szóló törvény Franciaországban életbelépett és a hivatalos lap márc. 28-iki számában lett kihirdetve. A törvény a Bérenge r-féle javaslat alapján készült, melyről márt öbbször megemlékeztünk és melynek második része a visszaesésre szabott büntetések némi szigorításában áll. Ezzel kapcsolatban felemiitjük, hogy a francia napilapok közlése szerint Párisban a törvény életbeléptének második napján a bíróság már két esetben alkalmazta a feltételes elitélés kedvezményét. Legközelebb közöljük az új törvényt szószerinti fordításban. A kártérítés kérdéséhez. Érdekesen jellemzi az amerikai jog szabadabb felfogását a kártérítés kérdése körül a következő eset. Egy legújabban az észak-karolinai legfelsőbb törvényszék által hozott Ítélet érdekes adalékot képez e gyakorlathoz. Felperes kártérítési keresetet indított egyik távirda-társaság ellen, mert a következő tartalmú sürgönyt: »Jöjj azonnal, nőd halálos beteg«, feladása után nyolc napra kapta és ennélfogva sem neje utolsó perceinél, sem temetésénél nem lehetett jelen. A bíróság hivatkozva az állandó gyakorlatra, kimondta, hogy nemcsak testi sértésekért, hanem a szenvedett lelki fájdalmakért is követelhető, kártérítés. Érdekesnek tartjuk itt felemlíteni azt is, hogy az osztrák legfelsőbb törvényszék egy 1888. szept. 26-án 8,409. sz a. hozott Ítéletében egy elcsábított leánynak a becsületében okozott sérelem miatt kártérítésre való jogát megállapította. Kártérítési jogeset. A carcassonnei (franciaországi) törvényszék 100 és 50 frank kártérítésre Ítélte a várost két lakos keresete folytán, kik a városi piacon vásárolt gombától megbetegedtek. A város rendes fizetésű közegeket tart arra, hogy a piacon és a közraktárakban árult élelmezési cikkeket egészségi szempontból felülvizsgálják. Az indokolás szerint a vevők jogosítva vannak feltenni, hogy e felülvizsgálás megtörtént. A gyermekvédő egyesület működéséről kiadott jelentés szerint ezen valóban humánus célú egyesület rövid fennállása óta több mint száz gyermeket mentett meg az elzülléstől. Megérdemli, hogy a legnagyobb támogatásban részesüljön. Tiszta alaptökéje ez időszerint 3 880 frt 51 krt tesz. A budapesti rabsegélyző-egyletnek 1890-ben 482 tagja volt. Bevételei 11,137 frtot, kiadásai 9,762 frtot tettek ki. Készpénzmaradvány 1,375 frt. Az egylet vagyona 82,554 frtot tesz, beleszámítva a 34,572 frtba került menedékházat is. A kormány 5,000 írttal segélyezte az egyletet az elmúlt évben. A menedékház bevételei 1,33() frtra, kiadásai 5,91)0 frtra mentek. Segélyben részesittetett 127 egyén 752 frt 31 kr. értékben (1889-ben 1,047 frt) egyénenként átlag 6 frttal. Munkabérek fejében kifizettetett 5,704 munkanap után 666 frt. A budapesti tőzsdebiróság 1890. évi ügyforgalmát következő adatok tüntetik fel: Benyujtatott összesen 1,476 kereset, 217 végrehajtási kérvény, 72 felfolyamodás. 4 igazolási kérvény, 8 különféle beadvány, összesen tehát 1,777 ügydarab. A keresetek között elintéztetett: a) ítéletek által 925; 1. marasztaló ítélet által 594; 2. részben marasztaló ítélet által 145; 3. elutasító ítélet által 186; b) birói egyezség által 66; c) bíróságon kívüli egyezség által 394 ; d) az illetékesség leszállittatott 37 ügyben ; e) hivatalból visszautasittatott 1 ; f) függőben maradt 53. A keresetek közül vonatkozott: 1. fővárosi felek közötti peres ügyekre 884 ; 2. fővárosi és vidéki felek közötti peres ügyekre 375 ; 3. vidéki felek közötti peres ügyekre 60; 4. bel- és külföldi (Ausztriát beleértve) 151; 5. külföldi felek közötti peres ügyekre 6 ; az árúüzleti szakra 1,221; az értéküzleti szakra 76 és egyéb ügyletekre 179. Gabnanemüek és egyéb termények szakértő megbirálása 491 esetben eszközöltetett. A végrehajtási kérvények közül esik: Budapestre 71, a vidékre 125, Ausztriára és a külföldre 21. Felfolyamodás a tőzsdebiróság határozatai ellen a lefolyt évben benyujtatott 72, visszavonatott 1, hivatalból visszautasítva 1. A budapesti kir. tábla a tőzsdebiróság határozatát helybenhagyta 58 esetben, megváltoztatta 1 esetben, elintézetlenül maradt 11 felfolyamodás. Milyen korosak az osztrák legfőbb Ítélőszék birái l Érdekes a bécsi legfőbb- ítélőszék 1890. évi személy- és concretual statusának hivatalos kimutatása. A 43 személybői álló birói testület 21 tagjának szolgálati ideje a 40 évet meghaladta. Ezek közül egy biró 62 évi, egy 59, egy 58, három 50, kettő 46 és kettő 45 évi közszolgálatban áll. A mi legfőbb itélŐszékünknél ilyen szívósságra nem találunk. Itt alig létezik egy biró is, a ki a 40 évi szolgálati időt meghaladta volna, mig arra, hogy valaki nálunk 50 évig, vagy még ezentúl is szolgáljon, esetet nem ismerünk. A ki nálunk kivételesen a 40 szolgálati évet belöltötte, az egy napig sem marad többé a helyén ; de a gyakori esetek közé tartozik, hogy testi és szellemi épségüknek még teljes birtokában levő birák is nyugdíjaztatják magukat, a mi szomorú tanúságát képezi annak, hogy a bíráskodás nálunk sokaknál inkább csak mesterségnek és megélhetési eszköznek tekintetik és még a magasabb ambitio hiányzik, — a tudomány és jogszolgáltatás nem csekély kárára. Olasz jogászgyülés. A florenci Circolo Giuridico kezdeményezése f. é. május 4 — 11. napjain olasz jogászgyülés fog tartatni Florencben. Éz a harmadik ilynemű összejövetel lesz; 1872-ben Rómában volt az első, 1880-ban Tunisban a második. A rendező bizottság élén Puccioni senator áll, titkára Galassi ügyvéd, tagjai többek között : Cesarini senator, Gabba, Rossi, De Notter tanárok, Dal Pino, Feri és Brunetti ügyvédek. A kitűzött tárgyak a következők: I. Polgári jog. Kivánatos-e a polgári törvénykönyvnek az apasági keresetre és a törvénytelen gyermekek jogi helyzetére vonatkozó rendelkezéseinek reformja és mily irányban ? Felveendő-e a házasság felbontásának intézménye és mily feltételek mellett? II. Polgári eljárás. Mily reformok teendők a polgári eljárási törvényben a végből, hogy a jogszolgáltatás és az érdekelt felek szempontjából a sommás eljárás menete jobb, a végrehajtási eljárás gyorsabb legyen? 111. Büntető eljárás. A tudomány eredményei és a gyakorlat tanulságai alapján mily reformokat kell behozni a bűnvádi eljárásban, különösen a pert előkészítő vizsgálat, a főtárgyalás határai, benne a terhelt védelme körül és a vizsgálóbiróságok szervezete tekintetében? IV, Bűnvádi eljárás. Miképen szabályoztassék a büncselekménynyel sértett, vagy károsított fél részvétele a bünvádban ? Kell-e rendelkezéseket ajánlani és mily irányban arra nézve, hogy a bűncselekményből származott kár megtérítése jobban biztosíttassák és hogy a birói tévedések áldozatai kártalanittassanak ? Megengedhető-e, mily mértékben és milyen óvatossági rendszabályok mellett, a bűncselekmények bizonyos osztályaira nézve, a pótmagánvád vagy a népvád ?