A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 1. szám - A végrehajtási törvény reviziójához - A német magánjogi codificatio jelen állása

A JOG, II. Birák: Balásv Antal t. e., Szabó Ágoston, Farkas Geiza, Vörös- I martv Béla, Oetlner Ferenc, Bosics Gábor, Frink Endre. Tanácsjegyző : Szíjártó Zsigmond. — III. (úrbéri). Elnök: Babos Kálmán tanácselnök. Birák : Topler Károly, Mersics Miklós, Nagy Sámuel, Jankovich Gyula, Kereszts/.eghy Lajos, dr. Stephanides Henrik, Hernáth Elemér. T.-jegyző: Borszéky Károly. — IV. (váltó, kéresked., csőd, bánya). Elnök: Manoilovich Emil, tanácselnök. Birák : Lehoezkv Kálmán, dr. Décsey Zsigmond, janicsek József, Szent-Iványi Gyula, Zubriczky József, dr. Emmer Kornél, Nagy i Ödön. Klőadók a fiumei váltó, kereskedelmi, csöd- és polgári ügyekre nézve: Marceglia Antal, dr. Emmer Kornél, Heppes | Miklós. T.-jegyző : Oppl Alajos. — V. Elnök: Vértesy Sándor, tanácselnök, Birák : Halmosy Endre, Osváld Sándor. Ruby Autal, Pásztélvi János, Illyés Károly, Szabó László. T.-jegyzők : SzentIvány Gyula, dr. Pásztélyi István. - VI. Birák: Nagy Imre t. e., Süteő Rudolf, Kaszay Zsigmonil, Marceglia Antal, dr. Kiszelv Tiborc, Heppes Miklós, Gottl Ágoston. T.-jegyző: dr. Kondor I Gusztáv. — Büntető tanácsok: I, (sajtó). Elnök: Daruváry ' Alajos, másodelnök. Birák: Barthodeiszkv Gyula. Keömley Pál, Lacza József, Sebestyén Mihály, Sélley Andor, dr. Laszy József, , Xedeczky Ödön. T.-jegyző: Gebhardt Ferenc. — II. Elnök: Csemegi Károly, tanácselnök. Birák: Dáni Nándor, dr. Kelemen Mór, Szeyffert Ede, Losonczy Ödön, Puky Gyula, Nádasky Márk. T.-jegyző: Saárosy Károly. — III. Elnök: Szentgyörgyi Imre, tanácselnök. Birák: Andrásovics Béla, Sánta Gábor, Papanek Sándor. Steer Ferenc, Ballegh József, Hérics-Tóth János, Csidcr László. 'T.-jegyző: Schindler Jenő. — IV. Elnök: Tóth Lőrinc, tanácselnök. Birák: Veszprémv János, Hajdú Lajos, Tutschner Ágost, Popovics Jenő, dr Székely Ferenc, Párvy Iván. T.-jegyző : Tőkés Ferenc. — V. Elnök: Osztrúvszky József, tanácselnök. Birák : Tomcsányi Mór, Závody Albin, Bömches Gyula, Szeremlcy Lajos, dr. Neuberger Ignác, Frenreisz István, Válkai Bertalan. T.-jegyző : Vajdafy Emil, Benczák lános. lsazsasiiiryiniiiisteri rendelet az összes k i r. törvényszékekés járásbíróságoknak. (46.402/90. sz.) Szerbiában és általában a külföldi államokban tartózkodó bűntettesek kiadatására irányuló magyar bírósági megkeresések tárgyában. Azt tapasztaltam, bogy a bíróságok a Szerbiában tartózkodó bűntettesek kiadatásának kieszközlése végett hozzám felterjesztett megkereséseikben a Szerbiával kötött és az 1882: XXXIV. törvénycikkbe iktatott kiadatási államszerződés V. cikkének rendelkezéseihez nem alkalmazkodnak. Minthogy a szerb hatóságok kiadatási megkereséseinket az idézett államszerződés V. cikkében meghatározott kellékek megtartása szempontjából vizsgálat alá venni vannak jogositva s e jogokkal több esetben élnek is és azért, nehogy az egyes kellékek hiányának pótlása végett indított tárgyalások a kiadatást késleltessék vagy egészen meghiúsítsák, utasítom a kir. bíróságokat, hogy az idézett államszerződés V. cikkéhez szigorúan alkalmazkodjanak. Kiemelem, hogy ezen államszerződés V. cikke szerint az Ítéletben, vagy a vád alá helyező határozatban, vagy az elfogatási parancsban vagy az elfogatási parancscsal azonos hatálylyal bíró okiratban pontosan meg kell jelölni : a) büntetendő cselekmény természetét, súlyosságát, vala 1 int elnevezését; b) a magyar büntetőtörvény azon szószerinti rendelkezését, a mely a fenforgó büntetendő cselekményre alkalmazandó és a mely az arra megállapítható büntetést is tartalmazza ; c) ezenkívül — ha vagyon elleni büntetendő cselekmény forog fenn — a valódi kárt, vagy azon kár összegét, melyet a bűntettes okozni akart. Ha a hozott Ítélet vagy vád alá helyezési határozat a fenti kellékeknek minden tekintetben meg nem felelne, külön elfogatási parancs bocsátandó ki, melynek e kellékek mindegyikét magában kell foglalni. A kiadatás alapjául szolgáló okiratok eredetiben vagy hiteles másolatban terjesztendök fej hozzám és a mennyire lehetséges, fölszerelendők a kiadatni kért egyén személyleirásával vagy más, a személyazonosság megállapítására szolgálható adatokkal. A fenti utasítások tartandók szem előtt azon államok irányában is, a melyekkel szemben a bűntettesek kölcsönös kiadására nem államszerződés, hanem viszonossági gyakorlat nyújt alapot. Oly államok irányában, melyekkel kiadatási szerződésünk van, az illető államszerződés rendelkezéseihez kell alkalmazkodni. Budapest, 1890. évi december hó 19-én. A minister helyett: T e 1 e s /. k y. államtitkár. Hirdetmény. A budapesti kir. itélö tábla alapítványi bizottsága a felügyelete és rendelkezése alatt álló Jeszen ák J.-fé!e alapítvány jövedelméből, az alapítvány feltételeinek, valamint a vonatkozó előbbi bizottsági határozatoknak megfelelően, két római katholikus, továbbá három evangélikus ágostai vagy helvét hitvallású, összesen öt budapesti lakos, szegény sorsú kezdő gyakorló ügyvédnek 1891. évi január hó 1-ső napjától számított három évre való adományozással s minden év június és december 1-ső napján esedékessé válandó 100 — 100 frtos részletekben kiutalványozandó évi 200 frt, azaz kétszáz forinttal való segélyezését elhatározván, felhívja mindazokat a Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytató szegény sorsú kezdő ügyvédeket, kik az emiitett segélyezést elnyerni óhajtják, hogy ez iránt ) vallásuk, szegény sorsuk, ügyvédi minőségük, végre a Budapesten való megtelepedésük kimutatására alkalmas okmányokkal felszerelt kérvényeiket 1891. évi március hó lö-ik napjáig a budapesti kir. itélö tábla elnöki iktató hivatalába nyújtsák be. Budapesten, 1390. évi december hó 20-án. Vajkay Károly ». k., elnök. »Az örökösödési eljárás" című munka megrendelőit és előfizetőit tisztelettel értesítem, hogy a munka nyomás alatt van s a kiadóval kötött szerződés értelmében 1891. január 15-ig meg fog jelenni. Bölöni László, bánffy-hunyadi ügyvéd. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok körébe-i f. hó 5-én. hétfőn esti órakor dr. Sántha Elemér köz- és váltóügyvéd, kir. itélő táblai joggyakornok tart felolvasást: »A büntető novelláról«. A budapesti ügyvédi kamara ezen évre az ügyvédvizsgáló bizottságba a kamara következő tagjait választotta meg: Horváth Mihály, Bende Ödön, Farnady József, Kern Tivadar, Komjáthy Béla, Králik Lajos, Németh József, Rhorer Victor, Schmidl Ignác, Schwarcz Gusztáv, Somogyi Miksa, Spett Vince, Szmik Lajos, Vetsey István, Weinek József, Brückler Mihály, Holló Lajos, Kelemen Gyula, Kollár Lajos, id. Környei Ede, Nagy Dezső, Sik Sándor, Sztehlo Kornél, Tarnay János, Váraelv Béla, Wolf Vilmos, Schreyer Jakab, Szőts Ferenc, Darvay Fülöp, Gschwindt György, Krajtsik Ferenc, Mangold Ármin, Baumgarten Károly, Rexa Pál, Eulenberg Salamou, Friedmann Bernát. A kereskedői tudakozó-intézeteket, melyek nálunk nagy elövigyázattal és lelkiismeretességgel folytatják tevékenységüket, mindazonáltal nem ritkán üzleti tevékenységükből kifolyólag kártérítési igényekkel támadják meg, melyek azon állításon alapulnak, hogy az értesítés túlságosan kedvező volt, erre jogosulatlan hitel adatott, a mely aztán veszteséget vont maga után. De fenyegethetik az ilyen értesítő-intézeteket még más igények is és pedig akkor, ha kedvezőtlen értesítés adatott és ez később tévesnek bizonyul. A következőkben közlünk egy ily esetet, melyben a párisi felebbezési törvényszék döntött egy, nálunk is tevékeny intézet ellen. Az illető értesitő-intézet egy vele összeköttetésben álló üzletnek azt irta, hogy az X. & Y. cég kötelezettségeinek aug. 5. és 10-ike közti időszakban nem tudott eleget tenni és hogy hitelezői értekezlet is tartatott. Ennek következtében a nevezett cégtől a hitelt több oldalról megvonták. Minthogy később a jelentés helytelensége kitűnt, az X. & Y. cég tulajdonosai az értesitő-intézet tulajdonosait 6,000 frt kártérítés iránt beperelték. Alperesek kifogáskép felhozták, hogy ők legteljesebb jóhiszemben jártak el, hogy ők közlésükben csak a börzén szárnyaló hírt adták odább és hogy ezenfelül az értesítés, mint az kifejezetten megjegyeztetett, bizalmasan és minden felelősség nélkül adatott. Az elsőbiróság (kereskedelmi törvényszék) elutasította felpereseket, mert csak a mala fide történt terjesztése rágalmazó híreknek állapit meg kártérítési igényt. A párisi felebbezési törvényszék azonban mult hó :23-án hozott Ítéletében 2,500 frt fizetésében marasztalta el alpereseket azon okból, hogy a kereskedelmi értesítő-intézetek, melyek szolgálattételeikért díjaztatnak, azon személyekkel szemben, kikről értesítést adnak, oly elővigyázatra és körültekintésre kötelezvék, minőt az üzlet természete, melyet folytatnak, megkíván; azon okból továbbá, hogy alperesek, miután 1887. aug. első 14. napjaiban ügyfelök kérdésére helyesen adtak kedvező értesítést X. & Y. felett, önkényt informálták ügyfelüket aug. 19-én oly értelemben, hogy X. & Y. kötelezettségeiknek aug. 5-töl lo-ig meg nem feleltek és hogy hitelezőiket összehívták ; hogy ezen kettős értesítés teljesen helytelen volt, hogy ők, midőn ezen adatokat szolgáltatták, ha nem is mala fide, de mindenesetre nyilvánvaló könnyelműséggel jártak el, mely oly hibát létesít, melyből X. cS: Y.-a nézve kár támadt és a mely amazoknak felelősségét X. & V.-al szemben megállapítja; azon további okból, hogy alperesek hiába állítják, hogy ők pusztán az X. & Y. felett a börzén szárnyaló hírekről értesítették ügyfelüket, minthogy ők két egészen határozott adatot, mely mindkettő a kereskedő hitelére a lehető legsúlyosabbat tartalmazza, szolgáltattak és minthogy még ha a tőzsdén a mentségül felhozott hirek tényleg forgalomban lettek volna, alperesek kötelessége lett volna ezen híreket, mielőtt ügyfelüknek tudomására hozzák, megvizsgálni; a mi annál könnyebb lett volna, minthogy X. & Y. szintén ügyfeleikhez tartoztak; azon további okból, hogy az közönyös, vájjon az értesítések bizalmasan és felelősség nélkül adatnak, a mint az az általában szokásos kitétellel az értesítőcédulán áll, minthogy ez által sem a tény, sem a vétkesség, sem enuek jogi következményei meg nem semmisülnek; végre azon okból, hogy habár alperesek aug. 26-án ügyfelökhöz intézett új közlés által aug. 19-én adott értesítésüket helyreigazították, ezen helyreigazítás nem volt önkénytes. A mi a kártérítés összegét illeti, tekintetbe kellett venni, hogy a kár nem volt nagyon lényeges, minthogy a hitel megrendülése csak muló volt és a tévedés, melynek áldozata X. & V. lett, a közönség által igen hamar lett ilyennek felismerve, ugy hogy ily körülmények között, tekintettel az ez ügyben szolgáltatott elegendő támpontokra, a törvényszék által 2,500 frcnyi összeg megfelelőnek találtatott. Ezen döntvényben semmiféle francia törvény nem idéztetik; ebből kitűnik, hogy ez egyáltalában nem sajátlag francia. Hasonló módon kellene nálunk is dönteni. A hypnotismus ellen. A napokban fogadott el a belga képviselőház egy törvényjavaslatot, mely hivatva van elejét venni a hypnotismus utján űzött sok és sokféle visszaélésnek. Az egész törvény három paragraphusból áll, melynek elseje tizennégy naptól egész három hónapig terjedhető elzárással és 20 franctól 1,000 francig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azt, a ki egy hypnotisalt egyént mutogat. A 2. §. szerint egy évig, illetve 1,000 (ráncig terjedhető büntetéssel büntettetik, ha valaki a nélkül, hogy qualificálva volna, 18 éven alólit, vagy olyant, a ki elmebeteg, hypnotisal, még ha nem is akarja mutogatni, illetve közszemléletre kitenni. Ha pedig csalási, illetve kárositási szándékkal egy okmány ily hypnotisalt egyén által kiállittatik vagy aláiratik. mely bármi irányú jogi nyilatkozatot tartalmaz, ugy a 3. §. értelmében a büntetés fegyház. Ugyanígy büntettetik egyszersmind az, a ki ily okiratot tudva-akarva használ. A budapesti kir. tábla praxisából. Midőn a kihágási törvény a 126. §. által egyes lopásokat enyhébben akart elbíráltatni, mintsem ezt a lex generális : a btk. a 339 és 340. §-ban előírja, ugy e privilégiumot csak oly lopásokra akarta kiteriesz-