A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 15. szám - A közigazgatási javaslatról

jogosított sértett sem hallgatólag, sem kifejezetten nem mond le a vádemelés jogáról, hanem tőle nem függő okok miatt akadályozva van annak érvényesítésében. Ezek az okok physicaiak vagy psychicaiak, ha t. i. a sértett indítványozás előtt elhal, vagy elmebeli tehetségének elvesztése miatt a jog érvényesítésére alkalmatlanná válik. Utóbbi esetre vonatkozólag találunk rendelkezést a btk. 113. §. 3. bekezdésében, de nem rendelkezik a törvény arra az esetre, ha a magánvádra jogosult sértett elhal, mielőtt indítványát előterjesztette volna. Ezért a bíróságok rendszerint felhagyják a vizsgálatot, habár nyilvái való, hogy sértettnek nem lehetett szándéka a bűnbocsá.iat. Tehát csupán az a körülmény bünteti meg a cselekmény büntethetőségét, hogy a törvény értelmében a bűnvádi üldözéshez megkívántatik, hogy a magánvácira jogosult erre nézve határozott szándékát kinyilvánítsa. Indítványra üldözendő büntetendő cselekményeknél, ha a sértett személy önkényt lemond a vádemelés jogáról: saját, személyes jogát gyakorolja s mindazok, a kik esetleg tudomást vettek már a bűntényről, meguyugosznak a tettes büntetlenségén, mert az akarta ugy, a kit az eset legközvetlenebbül érdekelt s a kinek leginkább érdekében állott a hatóság beavatkozását igénybevenni s ez uton megtoilást eszközölni. Ilyen esetekben az állam érdeke előtt áll a magánvádlóé s épen ezért a közvád beavatkozása káros, sőt veszélyes is lehetne. Másként áll -azonban a kérdés, midőn a sértett halála miatt nem érvényesíthette iuditványozási jogát. Még élénk emlékében van a jogászközönségnek például a nagy-körösi eset, midőn a sértett nő a rajta elkövetett brutális erőszak után öngyilkos lett. Mindkét felsőbíróság felmentette a vádlottakat, mert a sértett nem emelt s nem is emelhetett vádat. A btk. 3^6. §. 7. és 8. pontjában irt minősített lopások számos esetei maradnak büntetlenül a miatt, mert az indítványra jogosított káros meghalt, mielőtt jogát érvényesíthette volna. Az ilyen esetekben a közvád korlátozása káros, sőt mondhatjuk, veszélyes. A bűntettes büntetlensége megbotránkoztatólag hat a közérzületre, zavarja a közbiztonságot és csökkenti a jogvédelem iránti bizalmat. Ezért szükséges, hogy az indítványra jogosult sértettnek indítványa előterjesztése előtti halála esetén a közvád lépjen előtérbe, a mi szükséges a társadalmi kár szempontjából. Ilyen esetekben annál is inkább érvényesíthető a közvád, minthogy a halál bekövetkeztével megszűnt a közvetlen személyes érdek, mely a hivatottaknak beavatkozása által netalán veszélyeztethető volna. A jogvédelem rendszere és annak szigorú logikája követeli, hogy büntetőtörvénykönyvünknek a magánvádlói jogkört tárgyazó intézkedései megfelelően módosíttassanak, illetőleg a hiányok pótoltassanak. Ezekben foglaltuk össze röviden büntetőtörvénykönyvünk általános részére vonatkozó észrevételeinket, kapcsolatosan a revisio kérdésével. Nyilt kérdések és feleletek. A lottonyeremények kérdéséhez. Egy Temesvárott előfordult eset alkalmából bátor vagyok felkérni a t. kartárs urakat, szíveskedjenek hozzászólani, ha vájjon lehetséges-e valakit, a ki a lottó betétéről szóló elismervényét elvesztette, feltéve, hogy ezen elismervény elő nem kerül, nyereményéhez juttatni. Ugyanis megtörtént, hogy A. betétszámai kihúzattak, azonban betétéről szóló elismervényét elvesztvén, a lottohivatal a nyeremény kifizetését természetesen megtagadta. Miután azonban az 1881. évi XXIII. t.-c. 21. §-a határozottan kizárja a lottobetétekről szóló elismervények birói megsemmisítését, a megsemmisítési eljárás nélkül pedig az elvesztett elismervény (resconto) tulajdonjoga nem igazolható ; kérdés, hogyan lehet a felet nyereményéhez juttatni, lehet-e a kincstárt esetleg birói uton a nyeremény kiadására szorítani ? jjr £>rener j\,fcr, temesvári Ügyvéd. Sérelmek. * Az aradi kir. törvényszék gyors igazságszolgáltatása. Sch'áíler Ádám és társa 1890. márc. 28-án rendes pert indított L. L. ügyfelem ellen az aradi kir. törvényszék e őtt. A periratok váltása november 3-án befejeztetvén, a törvényszék dicséretre méltó gyorsasággal már nov. 5-én elintézte az ügyet, tanuhallgatást rendelvén. Csak a határidőt találta kissé hosszura szabni, t. i. 1891. jan. 27-re, tehát közei 3 hónapra. A tanú kihallgatása szerencsésen megtörtént, de fájdalom, dacára annak, hogy újabb 2 hónap eltelt már, sem észrevételezésre határnap kitűzve, sem esetleg ítélet hozva máig sem lett. Nos hát, ha igy halad a per, megeshet, hogy al- és felperes, biró, ügyvéd és törvényszék majd csak a másvilágról gyönyörködhet benne, hogy a o-őz és villany, no meg az igazságügyi reformok korszakában * Ezen rovatban, programraunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. 4 szerkesztőség. az aradi kir. törvényszék mennyire igyekszik azon »minta« törvényszékek között az első helyet elfoglalni, a melyeknél egy rendes per egyértelmű az örökkévalósággal. Valóban a világminden birkájának türelme kell ahoz, hogy az ügyvéd ügyfelei sürgetéseit, zaklatásait nyugodtan eltűrhesse akkor, midőn kötelességét pontosan teljesiti, de jószándéka hajótörést szenved némely biróság érthetetlen késedelmén. Az igazságügyminiszter figyelmét ilyesmikre felhivni hiába való dolog, mert neki ily panasz — bagatell csekélység. Eddig azt hittem, hogy sehol a világon lassúbb ügymenet nincs, mint a b.-g y u 1 a i kir. törvényszéknél. Ezennel ünnepélyes bocsánatot kérek tévhitemért és szívesen concedálom, hogy ezen kir. törvényszéknél az igazságosztás nem történik oly módon, melyre csak távolról is azt lehetne mondani: botrányos. Dr. Perger Elemér, ügyvéd Orosházán. ' Irodalom. A közigazgatási javaslatról. Irta Concha Győző Budapest, 1891. Hornyánszky Viktor bizománya. Sajnos, hogy a jelen, a legszakavatottabb tollak egyikétől származó dolgozat oly későn látott napvilágot, akkor, midőn a képviselőház közigazgatási bizottsága a törvényjavaslatot nemcsak általánosságban, de nagyrészben már részleteiben is letárgyalta. Nem kételkedünk azonban abban, hogy az itt megpendített eszmék még kárba nem vesztek és a képviselőház vitáira még üdvös befolyást fognak gyakorolhatni. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy Concha az államosítás híve; mindazonáltal a javaslatban számos oly szabványt lát, mely a megye teljes desorganizálására, az önkormányzat megsemmisítésére, a legmerevebb adminisztratív központosításra vezet és az egyéni szabadságot veszélyezteti. Ezen pontokhoz hozzászólani kötelességének tartja. A 95 oldalra terjedő dolgozatot olvasóink különös figyelmébe ajánljuk. Vegyesek. Magyar jogászegylet. Lányi Bertalan kir. itélő táblai biró, lapunk kitűnő munkatársa, a ki az igazságügyi miniszter részéről tudvalevőleg azzal volt megbízva, hogy a bányatörvényjavaslatnak a pénzügyminisztériumban elkészült tervezetét beható megbirálása tárgyává tegye és oly munkálatot készítsen, melyben a bányajog tudományos megalapításánál és törvényhozási szabályozásánál irányadó elvi szempontok rendszeresen legyenek kifejtve, e hó 4-én felolvasást tartott a magyar jogászegyletben a bányamívelési jog önállóságáról, szemben a földtulajdonnal. A felolvasó ezúttal csupán a bányajog főprincipiumát s a bányajogi törvényhozás kiindulási pontját megvilági'.ó alaptételek általános körvonalait kívánta feltüntetni, azonban ugy értesülünk, hogy tekintettel a több oldalról nyilvánult érdeklődésre, melyet felolvasása a jogászi szakkörökben keltett, közelebb alkalmat fog találni, miszerint az igazságügyi kormány megbízásából kidolgozott nagyterjedelmü munkálatának ama részleteit is bemutassa a jogászközönségnek, melyek a felállított alaptételeknek a bányajogi főbb intézményekre való alkalmazására vonatkoznak. Az érdekes felolvasást a szép számmal egybegyűlt tagok nagy tetszéssel fogadták. ítélkezés akadályversenynyel. Igen terhes körülmények között — írja egy francia laptársunk — tartá ülését a dijoni törvényszék m. hó 25-én. Midőn az elnök a tárgyalást megnyitá s az ügyész vádlevelét már el is olvasta, rémülettel tapasztalták, hogy a vádlott hiányzik. Természetesen csak a tárgyalóteremből szökhetett meg. De csakhamar kitűnt, hogy zárkájából még elő sem vezethették, mert a fogház kulcsát sehogy sem lehetett megtalálni. Azok ugyanis kicsit sétálni mentek a börtönőrrel és az egész törvényszéki esküdtszéknek elég ideje maradt, hogy tépelődjék azon, vájjon az, ki elindult, hogy a kötelességéhez hű hivatalnokot előkerítse, meg fogja-e csíphetni a kulcsokat és börtönőrt. Egy óra után igen rózsás kedvben meg is találták és most már aztán kezdetét is vehette volna a tárgyalás, ha közben egy más szerencsétlenség nem történt volna. Bonnevrot ur, ax első jegyző, a biró urak időközi távollétét arra használta fel, hogy teljesen a szolgálati szabályzattal meg nem egyezőleg, egyik lábát kificamítsa. Helyettesének, Badot urnák, néhány tornászati mutatványnyal akart szolgálni hivatalos szobájában, hová visszavonult, bevárandó a tárgyalás újra felvételét és e közben megtörtént a baleset. Badot ur a szerencsétlen elöljáróját felpakkoltatta egy kocsira, hogy hazaszállítsa; mikor tehát a törvényszék visszatért s már a vádlott maga is kívánta, hogy az ünnepélyes cselekmény kezdetét vegye, nem lehetett jegyzőkönyvvezetőt találni. Szükségből a rég nyugdíjba tett Tetű szolgálaton kívüli jegyzőhöz fordultak, a ki bizonyára nem gondolt már arra, hogy ily szerepet fog még játszani. Ámde kiszakították megérdemelt nyugalmából, megeskették s csak az ő kötelességtudásának lehetett köszönni, hogy végre mégis sikerült a vádlottat három évi fogházra ítélni. Hnzasságtörésből származott gyermek törvényesíthető- e utólagos házasság által ? X. özvegynek házasságon kívüli gyermeke született egy házas férfival való elhálása következtében. Miután ez is özvegy lett, nőül vette X. özvegynőt. Jogi vita keletkezett most már azon kérdés fölött, vájjon törvényesíttetik-e