A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 14. szám - Végrehajtási zálogjog-e vagy tulajdonjog? (Felelet.) - Tanulmányok a biztosítási jogból [könyvismertetés]

110 tásának anyagi munkájára. Ezen szerződés, a mennyiben egészen kizárja a lap ellenőrzését s igy a felelősséget is a nyomdász részéről, jogi hatálylyal harmadik személy irányában nem bírhatott. A nyomdász nem bújhat ki a felelősség alól azon meutsége által sem, miszerint nem ő, hanem munkásai—a szedők — voltak azok, kik a rágalmazási cikkek szedését s nyomtatását eszközölték, miután reája is azon törvényi szabály alkalmazandó, mely szerint az üzleti főnökök (gazdák) felelősek azon jogsérelemért, kárért, melyet munkásaik, cselédjeik okoznak, vagy elkövetnek azon hivatás teljesítésében, mely reájuk volt bizva. Ezen ítélet erős kritikát szenvedett a francia szakkörökben is. Felhozatott ellene, mikép a nyomdásznak, tisztán anyagi munkakörében, sem joga a kritikához, sem szabadsága a benső érték megbirálásához. Hogy felelősségre vonható legyen, tényleges hibájáuak kimutatására szükségeltetnék. Erre bebizonyítani kellenék, hogy a panaszolt cikkeket nyomatván, azok becsmérlő, rágalmazó jellegét ismerte és tudta, hogy azok kinyomatása által tilos, egy harmadikra sérelmes dolgot követ el. Csupán egyszerű mulasztás alapján kötelezni kártérítésre nem lenne egyéb, mint az ítéletet csak a hiba presumtiójára alapítani. Nyilt kérdések és feleletek. Végrehajtási zálog-jog-e vagy tulajdonjog ? (Felelet.) E lap folyó évi 4. számában Gál ff y Lajos urnák fenti cím alalt lehetett kettős kérdésére az én szerény véleményem a következő : G. Hermin igénykeresetének hely adandó ; mindazáltal férje R. István ellenében szerzett végrehajtási zálogjoga is épségben fenmarad. — Indokaim : Altalános jogi elv, hogy jogaival a törvényes korlátokon belül kiki szabadon élhet ; G. Herminnek akár saját maga, mint végrehajtató, akár férje mint végrehajtást szenvedővel szemben joga van tulajdoni jogáról lemondani s joga van K. József végrehajtatóval szemben tulajdoni jogát érvényesíteni. Aztán a lábunk alatt vergődő féreg is védekezik. Az ember részére pedig az önvédelem eminens jogosítvány. Tegyük fel, hogy R. István és G. Hermin Brassóban léptek házasságra s a menyasszony apja némi előrelátással akarván élni, tanúk előtt vásárolta a bútorokat, adta át házasságra lépett lányának teljes tulajdoni rendelkezése alá. A bu'orokat a férj és feleség közös birtoklásba veszik. Pár év múlva a talán hivatalnok R. István Oesára kénytelen költözni, a hová őt természetesen neje is követi s magukkal viszik az addig közös birtoklásukban volt bútorokat ismét csak további közös birtoklásukba. K. József követelése minden jogerős Ítélet ellenére olyan lehet, hogy azt R. István igazságtalannak tartván, még akkor sem volna hajlandó megfizetni, ha tehetné, különösen pedig nem akarja, hogy annak végrehajtása végett a neje bútorait vegyék el. Foglalás esetén a nő tulajdoni igényének érvényesítése meg van nehezítve, mert a helyváltoztatás a vb. törv. 9ó. §-a folytán bizonyítékaihoz alig-alig juthat. Esetleg G. Herminnek valódi követelése állhat fenn R. Istvánnal szemben; ugy okoskodnak tehát, hogy jó lesz, ha G. Hermin a bútorokra minél előbb végrehajtási zálogjogot szerez, mert a K. József foglalása esetén ha az igényper nem sikerülne, a bútorokat az árverésen a nő veszi meg s az elsőbbséggel biró végrehajtási zálogjognál fogva bútor is, pénz is nekik marad meg. Azt hiszem, ez esetben semmi törvényellenességet, semmi controversiát nem találhatni. Nos, ha az önvédelem jogából kifojyólag G. H. egyik esetben zálogjogot is szerez, tulajdoni igényt is megpróbál érvényesíteni, miért ne tehetné meg ezt akkor, ha tulajdoni igényét K. Józseffel szemben sikerrel érvényesítheti ? Ámha G. Herminnek R. István elleni végrehajtási zálogjoga csak színleges jogügyleten alapulna is, a vh. törv. alapján ez meg nem támadható; akár adatik hát hely a nő igénykeresetének, akár nem, K. Józsefre nézve e zálogjog érvényes s ezért az igényperben nem is vitatható. De nincs is gyakorlati jelentősége, Mert ha az igénykeresetnek nem adatik hely, a zálog- és tulajdonjog között semmi konkurrencia nincseu; ha hely adatik, K. Józsefnek zálogjoga ez által megszűnik s ekkor rá nézve az is merőben közömbös dolog, hogy ez által G. Herminnek végrehajtási zálogjoga megszűnik e vagy sem ? A végrh. törv. commentatorainak egyhangú vélsménye, hogy az igényperben hozott határozat csak arra irányulhat, hogy a kérdéses tárgyak a birói zár alól felmentetnek-e vagy sem ? e határozatnak a tulajdonjog kérdése feletti kijelentés tárgyát nem képezheti, csakis indokát. Az, hogy ha a felülfoglaltatóval szemben a bebizonyított tulajdonjog a tárgyakat a birói zár alól felmenteti, ez által az alapfoglaltató zálogjoga is megszűnik, a határozat tárgyát még eo ipso nem képezi; de nem képezheti még azért sem, mert maga az igénykereset sem tette kifejezetten határozat tárgyává. Már pedig a biró a kereseti kérelmen túl nem terjeszkedhetik. Az igényperben G. H zálogjoga, az ugyancsak ő által s ugyanazon tárgyakra érvényesíteni kivánt tulajdonjog elbírálásánál semmiképen sem vehető birói figyelembe. Lehetne talán bíróságon kívüli beismeréssel érvelni; ha G. H. azokat a bútorokat lefoglaltatta, ez által beismerte, hogy azok nem az övéi, hanem az R. Istvánéi. De ez érvelés törvényes alappal nem bir. Mert e bíróságon kivüil beismerés csakis a G. H. által R. I. ellen vezetett végrehajtással volna bizonyítható, úgyde a prdts 161. §-a szerint ez még nem képez bíróságon kívüli beismerést, tehát bizonyítékul sem szolgálhat. A mi pedig bizonyítékul nem szolgálhat, az természetesen birói figyelembe sem vehető. Ezek megfontolása után jutottam azon meggyőződéshez, mely elüljelzett véleményem kijelentésére bátorít. Néma Ede, Bánjfy-Hunyadon. Sérelmek. * A nagykikindai telekkönyvi hatóság. A torontálmegyei takarék- és hitelbank engedmény útján átruházta Blau Márk ellen 3,000 frt és jár. erejéig fennállott váltókövetelését Kovacsev Mita ügyfelemre, kinek nevében a végreh. törvény 17. §-a értelmében a végrehajtást elrendelt nagybecskereki váltótörvényszéknél a végrehajtásnak engedményes javára leendő folytatását kértem. F.z az utóbbi bíróság 10,775/1890. sz. végzésével elrendeltetvén, a nagykikindai telekkönyvi hatóság a végrehajtásra jogosult személyében történt változást'18,743/1890. tk. sz. a. 1890. évi december 19-é h kelt végzésben tudomásul vette s telekkönyvileg foganatosíttatta. Még engedményező által 18,413/1890. tk. sz. a. benyújtott kérvényre az árverés — az időközben beállott változás ignorálásával — 1891. évi január hó 29 én, a torontálmegyei takarék- és hitelbank javára íratott ki. Egyszerű tévedést vélvén, külön kérvényben figyelmeztettem a n.-kikindai tkvi hatóságot a bekövetkezett változásra s kértem az árverési hirdetménynek engedményes javára leendő kiigazítását. Azonban szépen megjártam. 3,833/1891. tk. sz. a. ugyanis a szórói-szóra ide igtatott következő szövegű végzést kaptam : >Folyamodó kérelmének hely nem adathatik; mert az árverés a torontálmegyei takarék- és hitelbank nevében és javára kéretvén, anuak javára is lett elrendelve, a később szerzett jogok mint nem létezők pedig továbbra figyelembe nem vétethette k.« Már most eltekintve attól, hogy vájjon megegyezik-e ez a végreh. törv. 17. §-ával és eltekintve attól, hogy én a május 22-ére kiirt árverés előtt a hurcolkodó kir. ítélő táblától jogorvoslatot nem nyerhetek, joggal vélem kérdhetni, mi törvény alapján jut a n.-kikindai tkvi hatóság egyes birája ahhoz, hogy egy tkvileg is kitüntetett jogot egyszerűen »n e m 1 é t e z ő n e k« deklaráljon és annak kijelentése által, hogy »továbbra figyelembe nem vétetheti k« elvileg, még attól is elzárjon, hogy eme pythiai rejtély hatályon kivül helyezéséig új árverést kérhessek. Az ilyen felületességeken jogorvoslat ugyan segiteni szokott s azt magam is igénybe vettem ; de az a vétkes könnyelműség, melylyel a legértékesebb jogok: t. i. a végrehajtási jogok az adósok nagy gaudiumára kezeltetni szoktak, a nyilvános kritika gyakorlását kötelességévé teszi mindazoknak, kiknek hasonló esetek megelőzése szivükön fekszik. E célból kérek helyet jelen soraimnak. Dr. Orsó Mátyás, n.-becskereki ügyvéd. Irodalom. Tanulmányok a biztosítási jogból. Különös tekintettel a magyar biztosítási törvényre. Irta dr. Beck Hugó ügyvéd. Budapest, Grill Károly könyvkereskedése. 1891. Ára 1 frt 60 kr. Nagy 8° 196 11. A jogirodalmi könyvpiacot már régen nem hagyta el oly kiváló monográfia-gyűjtemény, mint a címben megnevezett munka. Mind alaposság, mind önállóság tekintetében felül áll a nálunk szokásba jött monográfikus munkák legtöbbjén ; az előadás világos voltát tekintve pedig csakugyan ritkítja párját. Szerző, kit a biztosítási jog terén tekintélynek tanultuk ismerni eddigi I kisebb dolgozataiból, melyek szétszórtan szaklapjainkban me°i1 jelentek ; ezen munkában, mely kiterjed a biztosítási jog legfontosabb ágaira, megtisztult és a gyakorlat által kipróbált nézeteit : adja elő, azok miként való reformálására. Számtalan irányban megbírálván hazai törvényünk intézkedéseit, dús irodalmi előkészülettel utal azon pontokra, melyek javításra szorulnak. j E tekintetben igen megszívelendő új intézkedéseket javasol, melyeket bizonyára minden reformmunkánál a haza\ biztosítási jog terén figyelembe venni kellend a törvényhozónak. így különösen figyelemre méltók azok, miket a biztosítási ügylet állami ellenőrzése szempontjából mond, miket a többszörös°biztositás. a közlési kötelezettség, a biztosítási szerződésre és az abból származható igények elévülésére, az életbiztosítási érdekre és sok más tekintetben felhoz. Mindez, mit itt javasol, gondolkodó főre vall, ki körültekintett a biztosítási jog terén külföldön is, és ki ezen körültekintés eredményeként nyújtja javaslatait. E kitűnő munka tartalma felett legjobban tájékozni fogjuk olvasóinkat, ha ismertetjük azon tárgyakat, melyekkel foglalkozik. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiveri, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem leszszük, ha , kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. 4 szerkesztőség.