A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891 / 14. szám - A birósági szervezés kérdéséhez. (Ügyvédség és biróság közti kapocs.)
Tizedik évfolyam. 14. szám. Buclapesi, 1891. április 5. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz inlézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGA ERDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A UAGYAR Ű6TVÉDI, BIR8I, ÜGfÉSZI ÍS KÖZJEGYZŐI Ki Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MÓR ügyvédek. tő Dr. STILLER HÓK. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 ki. fél » 3 » — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. PART ALOM: A bírósági szervezés kérdéséhez. (Ügyvédség és bíróság közti kapocs.) Irta: Dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — Néhány szó a hagyatéki eljárás kérdéséhez. Irta : Csanády Béla, kir. közjegyző Karcagon. — A büntetőtörvény módosítása. Irta : Dr. B á l t a széki Lajos, budapesti ügyvéd. — A sommás visszahelyezési perekben hozott elsöbirósági marasztaló ítéletek végrehajthatók-e ? Irla : U j s z á s z i Gyula, kir. aljárásbiró Gyöngyösön. — Kit terhel a törvénytelen gyermek tartásának kötelezettsége ? Irta : Dr. Molnár J., ügyvéd Nagy-Kanizsán. — Ausztria és külföld. (Nyomdászok magánjogi felelősége Olaszországban.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Végrehajtási zálogjog-e vagy tulajdonjog ? Irta : N é m a Ede, BánfTy-Hunyadon.) — Sérelem. (A nagykikindai telekkönyvi hatóság. Irta : Dr. Orsó Mátyás, nagybecskereki ügyvéd.) — Irodalom. (Tanulmányok a biztosítási jogból. Irta: Dr. B e c k Hugó.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKLLF.KLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-től új előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból ama t. előfizetőink, a kiknek előfizetésük f. hó 1-én lejárt és még nem hosszabbították meg előfizetéseiket, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt - kr. Egész évre 6 frt — kr. Az előfizetések a -J o g- kiadóhivatalához, Budapest. V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. címzendők. A kiadóhivatal. A bírósági szervezés kérdéséhez. (Ügyvédség és bíróság közti kapocs ) Irta . dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. Bármit mondjanak vagy írjanak Szilágyi Dezső személyi tulajdonságairól s politikai jellegéről, most már kétségbevonhatlanok a kedvező jelenségek, melyek ezen igazságügyi miniszternek az igazságügy fejlesztése iránti erősb érzékéről s a szükségessé vált jogi reformoknak, habár fokozatos létrehozatalára irányuló buzgó s határozott törekvése mellett tanúskodnak. Nem bánjuk, ha önmaga nem ir egy §-t sem az alkotandó törvényekbe, nekünk elegendő, hogy az igazságügyünket európai színvonalra emelő reformeszméi vannak és szilárd elhatározottsággal bir azoknak megvalósítására. Iss ezen reformeszméi s törekvései között magasan kiemelkednek benső értékükben azok, melyek a bírósági szervezetre vonatkoznak. A legszükségesb s legsürgősb reformok minden államban, melynek komoly célja : tökéletesb jogszolgáltatást megteremteni. Ezek közé sorolandók bizonyos korlátok közt azon reformok is, melyek a bírósági s ügyészségi szervezetre vonatkozó törvényjavaslatában foglaltatnak. És minthogy a fő — talán a legnagyobb súlyt, nagyobbat még a codificatiónál is — a bírósági rendszerre fektetjük; kell, hogy szilárd kitartással, a lcgalkalmasb jogintézmények felkutatásával törekvésünk arra irányuljon, hogy a bírósági szervezetet minél tökéletesb, a jogérdekeket minél kielégítőbb alakban állítsuk elő. Es ezen cél elérésére egyik legnélkülözhetlenebb eszköz a kritikai vizsgálódás. Csak ez uton juthatunk ahoz, mit nagymesterünk: Széchenyi István annyiszor hangoztatott, hogy: győzzön, a mi jobb, az bárkitől s bármely társtáborból származzék is. Annak segélyével kívánunk szerény erőnkhöz képest egy pár észrevételt kockáztatni, az említett törvényjavaslat második fejezetének irányeszméire. Lapunk mai .száma Ezek kapcsolatában mindenek előtt hangsúlyoznunk kell azt, hogy a legfontosb, de egyszersmind a legnehezebb feladatok közé tartozik a jogi szervezet terén a b i r ó i minősítés szabályozása, megállapítása azon kellékek s feltételeknek, melyek nélkül bírói állás elfoglalható ne legyen. Ezen probléma megoldása folyvást foglalkoztatja a legjelesb jogász elméket Európában. Már a mult századokban, különösen Franciaországban, tárgyául szolgált a törvényhozási intézkedéseknek. De még ma sem vagyunk tovább a tapogatózó kísérleteknél. Az általánosan axiómául szolgál, miszerint az e 1 m életi képzettségnek karöltve kell járni a gyakorlati képzettséggel, hogy valaki a jogérdekek kielégitésének biztosításával a bírói pályára léphessen. Hivatkozik erre jeles jogászunk, a miniszter javaslata is nagy gonddal készült indokolásában, midőn többi közt mondja: »Elutasithatlan kötelesség a leendő bírák kellő gyakorlati előképzéséről gondoskodni« és különösen a felsőbb bírói állások tekintetében: »Csaknem minden állam az általános birói képesítési kellékeken felül különös gyakorlati képesítési kellékeket követel a magasb birói állásokra.« Csak az a nehéz megoldású kérdés, hogy mily intézmények által biztosíttassák ily minősítés, melyben az elmélet összeforr a gyakorlati képzettséggel. Ezzel mi nem tudjuk egészen összeegyeztetni azt, hogy a mai közvélemény oly nagy vívmányt talál a jogtudorságban s vizsgákban a birói pálya elfoglalhatására. Meg van ezeknek nem csekély jelentőségük, kivált ha practicummal is összekapcsoltatnának. Hiszen már Franciaországban is naponta hangoztatják az ebbeli reformokat. Jogtudori s licenciatusi oklevelek követeltetnek az ügyvédek, közjegyzők, sőt már a békebirák részéről is külön birói vizsgán kívül. Csakhogy beismerik maguk a francia jogászok, hogy ezek nem elégséges biztosítékai a jogi képesítésnek. A vizsgák szigorát teljesen kijátszhatják. »Avec un répétiteur habile, l'esprit le plus légér, le candidat le moins intelligent pourra successivement passer ses examens, soutenir des théories préparées par autrui, arriver á la licence et mérne au doctorat en droit, et deux ans aprés, ignorer les principes les plus élémentaires.« 1 Mi a korszinvonalán álló egyetemi tanrendszer segélyével elérhető elméleti jogismeretek mellett, a fő- s döntő súlyt a gyakorlati képességre fektetjük. És ezen elv keretében, a birói állások helyes betöltésének, a tökéletesb bírósági szervezetnek biztosítékait csak azon combinatióban találhatjuk fel, mely a bírósági kinevezési rendszernek az ügyvédséggel való összekapcsolásában alakul. Ezen szellemben alakult a miniszteri javaslat 22. §-a, melyben egyenvonalban a birói s ügyészi hivatalt viselt személyekkel, az ügyvédek táblai s curiai kineveztethetésének törvénybe iktatása céloztatik ugyanazon 5 s 10 évi működés feltétele mellett. A gyakorlatiság azon elvével azonban már alig egyeztethető össze az, midőn a javaslat ugyanazon categoriába helyezi az egyetemi s jogakadémiai, jogszaki tanárokat s az igazságügyérség, jogügyi igazgatóság s felsőbb bíróságaink fogalmazóit is. Még fontosabb eltérést képez azon elvtől az, hogy a midőn erősen hangsúlyoztatik a leendő bírák gyakorlati előképzésének szükségessége, ezen kiképzés leggyakorlatibb forrása elzáratik az által, hogy a birói pálya jelöl tje i1 Raymond Bordeaux: Philosophie de la Procedure Civile, pag. löO. í'Jt oldalra terjed.