A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 13. szám - Elrendelhető-e önkéntes árverés az egész közös ingatlanra csupán egy tulajdonostárs kérésére. 4. [r.]

102 Milyen óriási munka ez, arról némi fogalmunk lehet, ha meggondoljuk, hogy itt csaknem 90 ezer percsomó pontos kiválasztásáról és majdani elküldéséről van szó. A tábla érdemdús elnöke, Vajkay sem időt, sem fáradtságot nem kiméi, hogy e munka minden fennakadás nélkül elvégeztessék. Nem kételkedünk, hogy az ő páratlan erélyének és pontosságának sikerülni fog, hogy az új táblák kellő időben megkezdhessék működésüket. A. budapesti ügyvédi kamara Hodossy Imre elnöklete alatt folyó hó 25 én tartotta rendes közgyűlését. Az évi jelentés szerint 1890. évben a felvételre jelentkezett 56 ügyvéd, az ügyvédek létszáma 1890. év végével 898-ra rúgott, tehát 29 ügyvéddel több maradt bejegyezve, mint 1889-ben. Fegyelmi ügyekben büntetésül 4 esetben Írásbeli feddés, 5 esetben pénzbírság és 4 esetben ideiglenes felfüggesztés alkalmaztatott. A kamara az elmúlt évben több fölterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez az ügyvédi kar és igazságszolgáltatás érdekében. A választmány terjedelmes évi jelentésében kiterjeszkedik ama tapasztalatokra is, a melyeket a kamara 1890. évben ugy az ügyvédség, mint a jogszolgáltatás terén tett. A hiteltörvéuykesés reformja torén 1890. évben még nem teljesültek ama remények, melyeket a kamara az igazságügyminiszter kijelentései folytán táplált. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárás reformiára vonatkozólag nyilvánosságra jölt kormányjavaslatra nézve megjegyzi a jelentés, hogy az helytelen alapelvből indul ki és hogy az a 13 év óta folyton hangoztatott sérelmeket nem fogja orvosolhatni. Helytelen ugyanis a kisebb polgári peres eljárást akár egészen, akár részben facultativ alapra fektetni. Kiterjeszkedik a jelentés a bűnügyi törvénykezés terén tett tapasztalatokra is, majd az ügyvédi segélyalap kérdéséről szól, megjegyezvén, hogy az csakis az ügyvédi rendtartás kereté ben volna előbbre vihető. A választmány jelentésének tudomásul vétele után az 1891. évi költségelőirányzatban 15,400 frtnyi kiadást és ugyanannyi bevételt irányoztak elő. A kamarai segélypénztár állása 1891. évi febr. hó 28-án 65,738 frt 84 kr volt. A pénztáros jelentéseinek tudomásul vétele után véget ért a közgyűlés. Dr. Siegmund Vilmos ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamarának megalakulása óta, tehát több mint Í6 éven át működött titkára, ezen állásáról lemondott. Mély sajnálattal registráljuk e hírt, mert benne a kamara tisztviselő-kara egyik legkitűnőbb, legodaadóbb és legszeretetreméltóbb tagját vesziti. Mi teljes szívből csatlakozunk azon elismeréshez, raelylyel a kar érdekében hivatalos állásában kifejtett tevékenységét maga a kamarai választmány kiséri, a midőn f. hó 20-án tartott ülésében következő határozatot hozott egyhangúlag: »A választmány mély sajnálattal veszi tudomásul kamarai titkár urnák ezen lemondását, ki a kamara megalakulásától kezdve mind ez ideig lefolyt 16 éven kereszuil sokoldalú tehetségeinek egész erejével, lankadatlan ügybuzgalmával ezen nehéz állást a legsikeresebben töltötte be és kartársainak folyton megújuló bizalmára magát teljes mérvben érdemessé tette. A midőn ehhez képest a választmány kamarai titkár urnák ezen sikerteljes működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazni határoz, abbeli ajánlatát, hogy hivatalos teendőit f. évi április hó végéig, ugy mint eddig, teljesíteni hajlandó, az átmenet megkönnyítése céljából kivánatosuak és célszerűnek látván, azt elfogadja; egyszersmind megbízza az elnökséget azzal, hogy a kamara legutóbbi tisztújító közgyűlése által a kamarai titkári állásra a megválasztott után legtöbb szavazatot nyert dr. Nagy Dezső budapesti ügyvéd urat, a megürült titkári állás betöltése céljából behívja azzal, hogy ugyanő magát, a lelépő titkár úrral az ügykezelés átvétele tárgyában érintkezésbe tenni szíveskedjék. A titkárul ideiglenesen behívott dr. Nagy Dezső kartársat pedig melegen üdvözöljük új állásában, melyben a kar érdekeit bizonyára ép oly odaadással fogja szolgálni, mint derék elődje. Biztosíték erre nézve neve és jelleme.« Nők, mint részvénytársasági igazgatósági tagok. Első alkalommal lépnek fel hölgyek, mint részvénytársasági igazgatóság tagjai. A bochumi törvényszék cégjegyzékébe mult hó 4-iki kelettel vezettetett be az »Aetiengesellschaft Herminenglück-Liborms.v. Három férfiú tagon kívül az igazgatóságnak 3 nőtagja van, Lossen asszony, Kellnerné és Enderaanné asszonyok. A német keresk. törvény 226. §-a alapján a hölgyek a 225. §. szerint köteles tevékenységüknél a »reudes kereskedő gondosságával« tartoznak eljárni. Érdekes adat mindenesetre a női emancipáció kérdéséhez. Érdekes polgári pert döntött el e napokban a bécsi Landesgericht. Zink kisasszony Neulengbaehból nyertese lön a bécsi templomépitő-egyesület sorsjátéka főnyereményének. Nyert pediff »egy 5,000 frt értékű nyaralót Bécs környékén«, igy állott t. i. a sorsjegyen. De gen kellemetlen meglepetésben részesült Zink k. a., midőn megtudta, hogy itt egy szétszedhető nyaralóról van szó, melyet ugyan állithat a hová akar, de csak ha már előbb a szükséges telket megvásárolta. Nyertesnő követelte, hogy tényle°- azt kapja meg, a mi a sorsjegyen áll, egy 5,000 frt értékű villát Bécs környékén. Beperelte tehát a templomépitési vállalatot arra, hogy egy 5,000 frtos villáról szóló okmányt adjon ki, vagy 5,000 frtot fizessen meg. A Landesgericht ez értelemben döntött. Az ügyvédjelöltek és .joggyakornokok köre hétfőn este vita-estélyt rendezett, a melynek tárgya ama kérdés megvitatása volt, hogy vájjon a vasutak felelősségéről szóló 1874. évi XVIII. t.-c. határozmányai kiterjednek-e a közúti vaspályákra ? A biráló-bizottság élén dr. Z s ö g ö d Benő egyet, nyilv. r. tanár állott. A pályadíjat Laufer Lajos ügyvédjelölt nyerte el. Szabálytalan építkezés miatt indított eljárás során mindenkor azon körülmény is megállapítandó: vájjon az illető épületek lebontás nélkül is nem helyezhetők-e a szabályrendelet követelményeinek megfelelő állapotba? Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségéhez 1888. évi június hó 22-én, 2,240. kih. szám alatt intézett következő rendeletében: A vármegye alispánjának f. évi február hó 25-én, 1,338. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a cs-i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet büntetésre vonatkozó részének módosításával F. J. s társai cs — i lakosok az építési szabályrendeletbe ütköző kihágás miatt ennek 41. §-a értelmében az 1879. évi XL. t.-c. 117. §-a alapján 20-20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még 2—2 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében masasztaltattak el s épületeik lebontására köteleztettek : az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felü'vizsgáltatván, büntető részében azon módosítással, hogy vádlottak az idézett szabályrendelet 41. §-a alapján marasztaltatnak s a pénzbüntetések a 45. §. értelmében Cs. község szegényalapját illetik, helybenhagyatik : az épületek lebontását elrendelő rész feloldatik s e tekintetben az építkezésekre nézve illetékes elsőfokú hatóság által tartandó szabályszerű tárgyalás és új elsőfokú határozat hozatala rendeltetik el. Az Ítélet megváltoztatandó volt, mert a kbtk. 117. §-ában körülirt testi épség elleni kihágás jelenségei egyáltalán nem igazoltattak ; az engedély nélkül való építkezést pedig a szabályrendelet minősiti kihágásnak. Az épület lebontását elrendelő részt feloldani s új tárgyalást elrendelni kellett, mert az eddigi tárgyalás során nem állapíttatott meg, hogy azon épületek, a nélkül, hogy lebontatnának, nem helyezhetők-e oly állapotba, hogy a szabályrendelet követelményeinek megfeleljenek. 11a a cseléd oly cselekményt követ el, melylyel gazdájának készakarva kárt okoz, a gazda által, minden felmondás nélkül, szolgálatából azonnal elbocsátható. A m. kir. belügyminister 1890. évi 6,121. sz. alatt hozott határozata. N város közig, bizottságának. A címnek hozott másodfokú határozata, mely szerint a kapitány által hozott elsőfokú határozat megváltoztatásával N. N. köteleztetik panaszlott N. N. részére, a tényleg megszolgált időre esedékes 1 frt 40 kr bérösszegen kivül a félhavi felmondási időre esedékes bér fejében, a havi bér áramában, 6 frtot 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett, megfizetni; ellenben panaszlott N. X. az elsőfokúlag megállapított 4 frtnyi pénzbírság megfizetésének, illetve nem fizethetés esetére 48 órai elzárás elszenvedésének kötelezettsége alól felmentetett: N. N. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : akkép változtatik meg, hogy panaszos N. X. részére a tényleg megszolgált időre esedékes 1 frt 40 kr. bérösszegen kivül, a félhavi felmondási időre esedékes bér fejében, a havi bér arányában 6 frt megfizetésének kötelezettsége alól felmentetik, egyebekben pedig indokainál fogva helyben hagyatik ; mert a panaszlott részéről is beismert azon saját ténye által, miszerint a mosogató edényben készakarva ételneműt készített, az 1876. évi XIII. t.-c. 52. §-ának f) pontjába ütköző cselekméuyt követett el, minélfogva panaszos a hivatott törvényszakasz értelmében feljogosítva volt őt felmondás nélkül is azonnal elbocsátani s tehát panaszos a félhavi felmondási időre, a tényleg megszolgált összegen kivül járó gyanánt megítélt 6 frtnak panaszlott részére való megfizetése alól felmentendő volt. Fagylaltnak a város utcáin toló-kocsikon való árusítási házalásnak nem minősíthető. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium 40,735/1888. sz. a. III. fokban a következőleg határozott: Az elsőfokú határozattal egybehangzó másodfokú határozat, mely a panaszlott C. G.-et a fagylaltnak L. város utcáin kocsiról vaíó elárúsitásától eltiltja s 1—i fióküzletének folytatását azon feltételhez köti, hogy nyílt üzleti helyiséget tartson, a nevezett részéről benyújtott rendkívüli felülvizsgálati kérelem következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú határozatot ezennel megváltoztatom, panaszlottat 1 —í fiók-cukrászüzletének az eddigi módon való tovább folytatásában meghagyom s a nyílt üzlethelyiség tartásának kötelezettsége alól feloldom ; másfelöl azonban arra kötelezem, hogy 1 i fióküzletéhez az 1884. évi XVII. t -c. 46. §-a értelmében nyolc nap alatt üzletétől való különbeni eltiltás terhe alatt üzletvezetőt jelentsen be. A panaszlott részéről benvujtott rendkívüli felfolyamodás az 1884. évi XVII. t.-c. 181. $-a ' értelmében kellő időben benyújtott felfolyamodásnak volt tekintendő s a jelen ügy szabályszetü harmadfokú felülvizsgálat alá volt veendő, azon okból: mert az idézett másodfokú határozatot a l-i járás főszolgabirája C. G.-nek csak f. é. június hó 7-én hirdette lu; a panaszlott pedig folyamodását már két nap múlva, június ho 9-en benyújtotta és igy a főszolgabírónak a másodfokú es jogerőre nem emelkedett határozat azonnal való végrehajtását kimondó rendelkezése törvényes alappal nem bírt. A 21 368/87. szamu alispáni határozat megváltoztatandó volt • mert a C G. részere 1886. évi augusztus hó 12-én, A/558, szám alatt kiállított ipangazolvany a nevezettet feljogosítja arra, hogy cukrász-ipari készítményeit az utcákon is árúsithassa; mert továbbá minden iparosnak jogában all iparüzlete körét tetszés szerint korlátozni s csak bizonyos készítmények előállítására és árusítására szorítkozni s igy az az eljárás, hogy a panaszlott 1-i fióküzletében kizárólag fagylaltot hozott forgalomba, a törvénynyel nem ellen-