A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 1. szám - A vizsgálóbirák

Tizedik évfolyam. 1. s/ám. Budapest, 1891. január 4. Szerkesztőség: \.. Rudolf-rakpart :\. sz. Kiadóhivatal: Y.. Rndolf-rakpari 3. •>/. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendő!-. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP A/ IGAZSÁGÜGY ERDEKEIK KÉPVISELETÉRE, AIIAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, illlíÉSZI ÉS ÜZÓI KAR KfiZLÖlYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed érre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » esrész » (! » — » Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A vizsgálóbirák. Irta: X. Z. — A vaspálya felelőssége és a res judicata. Irta: Reinitz József, budapesti ügyvéd. -- Sommás visszahelyezés és mesgyeigazitás. Irta: dr. 1! o rosy János, gyöngyösi ügyvéd. — Az utoajánlat kérdéséhez. Irta: Kálnay László, kir. tszéki jegyző, Székesfehérvárott. — A végrehajtási törvény revíziójához. Irta : dr. S á nd o r Ferenc, vágsellyei ügyvéd. — Ausztria és külföld. (A német magánjogi codificatio jelen állása. Irta: dr. Szokolay István.) — Sérelem, ll. Telekkönyvi csodabogár. Irta : dr. Sándor Endre, ügyvéd Pozsonyban. II. A buziási kir. járásbíróság. Irta: Abrudán István, buziisi kir. aljárásbiró.'i — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MKLLÉKLEI: Jogesetek tára. Kelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesú Közlöny«-böl. (Csődök. -- Pályázatok.) 1S91. január hó 1-től új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük múlt hó régével lejárt s még nem hosszabbították meg az előfizetett, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapnnkbun díjtalanul a felsőbirósrígolenál levő ügyekről és az egyezer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Yégül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a 'Jog Törvénytára megjelenését biztositani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1891-ik évben megjelenő törvényeket és igazságügyministeri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a híres >Ráth-féle< legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési áras Negyedévre . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóhivatala, lindapest, T. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A vizsgálóbirák. Irta: X V. Köztudatú tény, hogy törvényszékeink általában nincsenek megfedő személyzettel ellátva. Ebből következik, hogy a törvényszéki elnökök az 1871. évi XXXI. t-c. 6. §-ában nyert felhatalmazásnál fogva a jegyzőket és aljegyzőket vizsgálóbírói teendőkkel bízzák meg. Különben a birói létszám nem volna képes megfelelni a polgári ügyek forgalmának. Ez intézkedés további consequentiája az, hogy a jegyzők és aljegyzők teendőjét a joggyakornokokra kell bizni, a joggyakornokok teendőjét pedig végzik Írnokok, napidijasok, sőt még tiszteletbeli irodagyakornokok is (vulgo napidijas-jelöltek), mint ez megtörtént olyan elsőrendű törvényszéknél is, mint például a kolozsvári. Már magában az az intézkedés, hogy jegyzők es aljegyzők önálló vizsgálóbírói minőségben járhatnak el: nem egyeztethető össze a büntető jogszolgáltatás feladatával. Az állam büntető hatalmának gyakorlata körül a legfontosabb állami és magánérdekek összpontosulnak, mint az élet. becsület, szabadság, vagyon, sőt maga a közbátorság kérdése is. Önként következik ebből, hogy a bíínnyomozó hatóságtól kiváló szakértelem, elméleti cs gyakorlati ismeret, tapintat és belátás igényeltetik, hogy a helyrehozhatatlan károk kikerültessenek. Mennyire nyujt* Ezen kiváló birói körökből származó cikkre felhívjuk olvasóink figyelmét. A Lapunk mai szám hat e szerint garantiát az, a kinek a kezdet nehézségeivel kell küzdenie s ennélfogva hiányoznak a fontos elbíráláshoz igényelt kellékek ? Angliában, Austriában és Németországban a legkipróbáltabb szakembereket bizzák meg eme teendőkkel. Nálunk a takarékosság szabálylyá tette az 1871: XXXI. t.-c. kivételes intézkedéseit. Mert sajnosán tapasztaljuk, hogy nincs egyetlen törvényszék, melynek területén jegyzők vagy aljegyzők ne működnének, mint önálló vizsgálóbirák. Sőt olyan törvényszékek is vannak, a hol a központban egyetlen jegyző se teljesiti jegyzői hivatását, hanem bíinvizsgálatokat folytat, a központon kivüli járás bíróságoknál pedig mig a kir. járásbiró és albiró kisebb polgári peres ügyeket, vétségeket, kihágásokat tárgyalnak, addig az aljegyző a bűntettesek elleni küzdelem nehéz munkájában izzad. Mert a fennálló szabályok értelmében erre minősült az aljegyző is, de a kisebb polgári peres ügyek vagy vétségek és kihágások tárgyalására nem. (!) Hogy ez a visszás helyzet a büntető igazságszolgáltatásnak mily megmérhetetlen kárára van, felesleges bizonyítanunk. Elvégre belátta igazságügyi kormányunk is, hogy a büntető igazságszolgáltatás célja vizsgálatok folytatására képzett szakembereket igényel. E szerint határozott kifejezésre találunk a birói és ügyészi szervezet módosításáról készített előadói tervezet 33. §-ában, mely szerint a vizsgálóbirákat két évi időtartamra az igazságügyminister nevezi ki a birák sorából, a kik évente 200 forintnyi pótlékban részesülnek. Ez intézkedésben kifejezést nyer az az elv, mely más művelt államokban is érvényre jutott. A büntető törvénykönyvbe ütköző merényletek eseteiben nemcsak a veszély közvetlensége és annak nagyobb mérve, hanem valamennyi polgárt érzékenyen érintő közvetett kár okán is, kívánatos, sőt szükséges, hogy a bűntettesek üldözése körül az állam sikerre Pezető tevékenységet fejtsen ki. Különben meging a hatalomtól várt védelem iránti bizalom, a minek sajnos következményei elraaradhatlanok. Ez okból helyénvaló, hogy a felsőbb hatóság jelölje ki a különben birói minősültséggel biró személyek közül azokat az egyéneket, kiknek szakértelme, megbízhatósága, tapintata és erélye iránt bizalommal viseltetik és a kiktől remélheti, hogy megbízatásának eleget fog tenni. Midőn azonban elismeréssel nyilatkozunk a büntető igazságszolgáltatás fontos érdekeinek megfelelő eme helyes intézkedés felett, másfelől nem hagyhatjuk észrevétel nélkül ugyanezen §-bar; foglalt ama másik intézkedést, mely szerint »c s e k é 1 y e b b fontosságú esetekben a kir. törvényszék elnöke vizsgálóbírói teendőkkel albirókat is megbíz h a t.« Részünkről ez intézkedésben ellentétet és bizonyos mérvben következetlenséget látunk az előbbi rendelkezéssel szemben, mely szerint a vizsgálóbírói teendők kipróbált szakemberekre bizaudók. Elég világosan kitűnik az előadói tervezetből, hogy a kir. törvényszékekhez beosztandó albirák, mint kezdők, a törvényszéknél csak iskoláztatás céljából nyernek alkalmazást rövid időre; tehát szó sem lehet arról, hogy gyakorlott krimínalisták lehessenek. Ott volnánk tehát az intézkedéssel, a hol az aljegyző vagy jegyző vizsgálóbirákkal vagyunk most. Az a jegyző vagy aljegyző, ki albirói rangfokozatot nyert: a krimmalistikai gyakorlat terén kinevezése után is csak ép oly kezdő, ép oly tapasztalatlan, mint volt megelőzőleg, mint jegyző vagy aljegyző. Ha az ilyen kezdőnek önálló működési tér nyittatik, például kisebb polgári peres ügyekben, ugy vétség és kihágási ügyekben, ez helyén való; kivált ez utóbbi jó oktatója lehet a kezdőnek, hogy később bünvizsgálatokat folytathasson ; de nem tartjuk helyesnek és megengedhetőnek, hogy az ifjú kezdő bűnügyi gyakorlatában a bűnvizsgálatok szolgáljanak alpha gyanánt. Nem téveszthető el továbbá szem elől ama körülmény sem, hogy az ügydarabok kiosztásánál, még ha az elnök gyakorlott kriminalista is s ha a legnagyobb figyelemmel tanulmányozza az első bejelentést, nem képes mindig megbírálni, ha vájjon az eset a »kevésbé fontosak« sorába tartozik-e ? E sorok írója hosszas bűnügyi gyakorlatából igen számos esetre hivatkozhatna, melyekben az első bejelentés úgynevezett 12 oldalra terjed.