A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 10. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 9. [r.]

A JOG, Ezen mellékbüntetések és ezen jogvesztések hatálya azon naptol kezdve szűnik meg, a melyen a megelőző cikk rendel­kezéseinek alkalmazása folytán az elitélés olybá fog vétetni, mintha az meg sem történt volna. Harmadik cikk. A bíróság elnöke a felfüggesztés kihirdetése után köteles az elítéltet meginteni az iránt, hogy az első cikk feltételeinek megtelelő újabb elitélések esetében az előbbi büntetés fog végre­hajtatni, a nélkül, hogy mindkettőre egy összbüntetés szabatnék ki és hogy a büntetötörvénykönyv 57. és 58. cikkeinek mcgfelelö­leg a visszaesésről szóló büntetésekbe esik. Negyedik cikk. Az elitélés a »casier judieiaire«-be bejegyzendő, de ennek a felfüggesztés megengedésének határozott megjegyzésével kell történnie. Ha az öt évi határidőn belül az első cikk második bekez­djenek megfelelőleg az elitélés után újabb birói üldözés nem következik be, akkor a felek részére kiállítandó ki­vonatokba az elitélés nem jegyzendő többé be. Ötödik cikk A biróságok a megelőző cikk második bekezdésének hatályát kiterjeszthetik azokra is, kik pénzbüntetésre vannak elitélve. A hatodik cikkben a büntetőtörvénykönyv 57., 58. és 463. cikkei módosíttatnak olyaténképen, hogy a visszaesésre vonatkozó eddigi büntetések szigorittatnak. XVIII. osztrák törvényjavaslat. — Az állandó büntetötörvénykönyv Dttság javaslala. 25. §, — Szószerinti f A biróság különös méltánylást érdemlő esetekben egy, hat hónapi időtartamot túl nem haladó, itéletileg kiszabott szabadság­büntetés végrehajtásának felfüggesztését azon hatálylyal mondhatja ki, hogy a büntetés kitöltöttnek lesz tekintendő, ha az elitélt a biróság által megállapított határidőn belül — mely az itéletuek jogerejűvé váltától számítva legalább egy évben állapítandó meg és mely három évi tartamot meg nem haladhat — újabb bűntettet vagy vétséget nem követett el Ezen határozat nem foglalhat helyet oly személyeknél, kik­nek lakhelye nincs megállapítva, valamint oly személyeknél sem, kik bűntett vagy vétség miatt már elitélve voltak, vagy kik az állampolgári jogok megszorítására, rendőri felügyelet alá való helyezésre vagy kényszerdolog- (javító-) intézetbe való elhelye­zésre, kiutasításra (39. §.) ítéltettek, vagy kik el lettek tiltva vala­mely hivatás gyakorlásától, melylyel szándékosan visszaéltek. (36. §., első bekezdés.) A fentebbi intézkedések nem alkalmazandók oly szabadság­büntetéseknél, melyek a 49. §, második bekezdése esetében fegyház helyett, vagy pénzbüntetések behajthatlansága esetében ezek helyett kiszabatnak. A büntetés végrehajtása felfüggesztésének határozata nem érinti a megítélt kártalanítási igénvek és a pénzbírságoknak be­hajtását, valamint a mellékbüntetések végrehajtását sem. Az osztrák BTK.-re vonatkozó életbeléptetési törvényjavas­latnak XLIL cikke ugyanazon bizottság javaslata szerint. A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó hatá­rozat a büntető törvénykönyv 25. §-a szerint az ítélet kihirdetése­kor közlendő. A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó hatá­rozat hozatalára az elsőfolyamodású biróság illetékes. Ha valamely járásbíróság ítélete ellen jogorvoslat használtatott és ennek folytán felebbezési tárgyalás tartatik, akkor az erre vonatkozó határozat­hozatal az elsőfolyamodású törvényszéket illeti. Egyéb esetekben, midőn valamely használt jogorvoslat tárgyában végzést hoztak, az elsőfolyamodású bíróságot illeti a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó határozat. A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó hatá­jozat ellen a vádlót a panasz joga illeti meg. Ezen panasz felett — mely az elsőfokú biróság határozatának közlésétől számitandó három napon belül adandó be — ha járásbíróság hozta az ítéletet, az elsőfokú törvényszék, különben a felebbviteli biróság határoz. A határozatban megemlített idő elteltével a biróság a szabadságbüntetés megszüntetését köteles kimondani. Az elsőfolyamodású biróság által a büntetés megszüntetésére vonat­kozólag hozandó határozat ellen az államügyészséget, azon határozat ellen, hogy a büntetés - dacára a végrehajtás felfüggesztését kimondó határozatnak — végrehajtandó, az elitéltet illeti a panasz joga. A panasz, mely a határozat közlésétől számitandó három napon belül adandó be, az elsőfolyamodású törvényszékek hatá­rozatai ellen a felebbviteli bírósághoz és a járásbíróságok határo­zatai ellen az elsőfolyamodású törvényszékekhez intéztetik. Ha a szabadságbüntetés megszüntetését kimondó határozat jogerejüvé vált, az meg nem támadható valamely csak utólag tudomásra jutott, habár a megállapított határidőn belül is elköve­tett bűntett vagy vétség miatt. XIX. Az új-seelandi 18S6. évi aug. 9-iki törvény.— Ausztrália. (SO.Vict. no. 22.\ — Életbe lépett 1886. október 1-én. — Az első izben vétkezők jó maga­viseletének próbára tétele végett ezek feltételes szabadon bocsátását meg­engedő törvény. A midőn hasznosnak látszik a közjóra nézve, hogy az első izben vétkezőknek bizonyos esetekben megengedtessék, hogy a fogházbüntetés elszenvedése nélkül behatóan próbára tétes­senek : Oly célból ­A következő törvény cikkelyeztessék be: — 1. Ezen törvény rövid címe: »T h e first Offenders' I Probation Act, 1886.« (»az első izben vétkezőknek próbára­tételére vonatkozó 1886. törvény.«) 2. Ezen törvényben büntetendő cselekmény (»offence«) alatt minden az esküdtszék elé tartozó büntetendő cselekmény értendő, kivéve a gyilkosságot, a gyilkosság kísérletét, az éjjeli betöréses lopást, a pénzhamisítást, a maró folyadék öntésit, a fenyegetéssel egybekötött koldulást, a pénzzsarolást fenyítő feljelentéssel való fenyegetés mellett, az élet vagy a vagyon veszélyeztetésére alkal­! mas robbanó anyag elhelyezését, az erőszakos nemi közösülést, a ] rablást erőszakkal, vagy valamely büntetendő cselekményt, mely I jóvá nem tehető, vagy komoly következményekkel jár és mely vagy emberi életet veszélyeztetett, vagy mely a törvényszék véle­ménye szerint eltökélt bűnös szándékra mutat vádlott részéről és mely minden az esküdtszék elé tartozó büntetendő cselekményt foglal magában, mely valamely sommás bíráskodással felruházott törvényszék eljárásának és Ítélkezésének tárgyát képezheti : (»offender«) bűnös (tettes, vétkező) alatt oly személy értendő, kinek megelőző jelleme jó volt és ki ellen megelőzőleg vád nem emeltetett, vagy ki ellen letartóztatási parancs nem lett kibocsátva egy a jury elé tartozó büntetendő cselekmény miatt, ki a jury verdictje, vagy valamely sommás bíráskodással felruházott tör­vényszék által büntetendő cselekményben bűnösnek lett ki­mondva. 3. A kormányzó rendeleteket bocsáthat ki. 4. A kormányzó próbahivatalnokokat (»Probation Officers*) nevezhet ki. 5. A próbahivatalnokok a »constable« jogosítványaival birnak. 6. Minden próbahivatalnok kötelességét képezi: (i.) Minden első izben vétkező letartóztatott személy jellemét és cselekményét gondosan megvizsgálni oly célból, hogy meggyő­ződjék arról, vajon észszerűen várható-e vádlottnak fogházbüntetés nélküli javulása ; (2.) nyomozatának eredményéről kimerítő jelentést tenni. 7. Minden próbahivatalnok különös kötelességét képezi, hogy a midőn nyomozata következtében arról győződik meg, hogy ugy a közjó, valamint a tettes érdekeinek a legjobb szolgá­latot teszi utóbbinak próbára tétele által, hogy ezt az ügyben eljáró törvényszéknél javaslatba hozza. 8. Midőn valamely személy egy, ezen törvényben körülirt büntetendő cselekményben mondatik ki bűnösnek és ez — a mennyire a törvényszéknek az ellenkezőről nincs tudomása — annak első büntetendő tettét képezi, akkor a törvényszék, mely előtt ilyeténképen bűnösnek mondatik, a helyett, hogy itéletileg rögtön büntetést szabna ki reá, elrendelheti, hogy ezen törvény­hez képest bizonyos határideig próbára teendő, mely azon fog­házbüntetés leghosszabb tartamát nem haladhatja túl, mely ellene kiszabható lett volna. 9. A próba végett szabadon bocsátott személy ellátandó azon feltételek egy példányával, melyek alatt a próba végett szabadon bocsátott személyt szabadon hagyják, valamint azon különös feltételekkel is, melyeket a törvényszék megállapítani jónak talál és melyek következőképen hangzanak : (í.) Hogy személyesen jelentkezzék szabadulása után huszon­négy órán belül ott, a hová utasítva lett. (2.) Hogy személyesen jelentkezzék havonkint egyszer ott, a hová utasítva lett, a meghatározott napokon délelőtt kilenc és este kilenc óra között, hacsak a próbahivatalnok arra nem hatal­mazza fel, hogy ezen jelentést írásban tegye meg. (3.) Hogy lakjék — illetőleg aludjék - - a próbahivatalnok­kal közölt lakcím alatt oly célból, hogy azonnal meg lehessen őt találni, ha valamely törvényes ok miatt szükség lenne reá. (4.) Hogy tisztességes uton tartsa fenn életét és keresetének természete és helye közlendő a próbahivatalnokkal és általa jóváhagyandó. (5.) Hogy ha lakását változtatja, akkor erről a próbahivatal­nok a lakásváltoztatást megelőzőleg negyvennyolc órával értesí­tendő és ha oly helyre tenné át lakását, mely egy más próba­hivatalnok kerületének határain belül van, akkor szintén huszon­négy órán belül köteles ugy lakásváltoztatásának tényét, valamint lakcímét és foglalkozását is azon kerület próbahivatalnokával közölni. (G.) Hogy ha valamely rendőrtisztviselő kívánja, köteles fel­tételes szabadulásának engedélyét előmutatni, melyet a törvény­szék rendeletére a próbahivaiálnok állit ki. Minden ily próbaképen történő szabadulásnak feltételét képezheti, hogy a tettes jó magaviseletére vonatkozólag végre­hajtható okiratot képező Írásbeli kötelező nyilatkozatot (»enter

Next

/
Thumbnails
Contents