A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 8. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 8. [r.]

30 A J LIX. t.-c. 12. §. első bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérőleg, az 1881 : LIX. t.-c. ll. §-nak utolsó bekezdése alkalmaztathatnék.* A gyermek atyaságára nézve a szülök nyilatkozata a gyermek terliére nem szolgálhatván, az, a ki a gyermek fogarnzási időszakában az anyával nemileg közösült, apának tekintendő és tartásdíj fizetésére kötelezendő az esetben is, ha a pert megelőzőleg az anya tett oly nyilatkozatot, hogy nem alperes az apa. (M. kir. Curia, 1891. január 9. 6.53S. íz.) Kereskedelmi, csőd- es valtó-ügyekben. Midőn az üzlet átvevője az üzletátadónak kötelezettségeit magára vállalja, reá nézve a kereskedelmi törvény 261. §-a értelmében kétségtelenül kereskedelmi ügyletből származó oly kötelezettséget vállal, mely közte és az üzlet átadója között a kereskedelmi törvény 20. |-a értelmében közös kötelezettséget képez; ennélfogva az átruházott üzlet hitelezőjével szemben az üzlet átvevője és az üzlet átadója a kereskedelmi törvény 268. §-a értelmében egyetemleges adósoknak tekintendők. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvénjszék : Ha felperes mindkét cégtagja nevében leteszi a föesküt arra, hogy S. M-t a kereseti követelés tekintetében kizárólagos adósul soha el nem fogadta, az esetre kötelezi alperest, hogy felperesnek 129 frt 5 kr. tökét, ennek 1889. jan. 1-től járó 6°/o kamatát fizesse meg. Eskü le nem tétel esetén a kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kereskedelmi törvény 20. §-a értelmében, ha a kereskedelmi üzlet átruházásánál az átvevő a cég addigi kötelezettségeit magára vállalja is, a hitelezőket ezen kötelezettség tekintetében az átadó elleni kereseti jog megilleti és e tekintetben az a körülmény, hogy a hitelező az üzlet átruházásáról értesittetett-e vagy sem, az átadó elleni kereseti jog fennállására nézve mi befolyással sem bir. Miután azonban alperes azt állítja, hogy felperes cég S. M-t a kereseti követelésre nézve kizárólagos adósul elfogadta és mintán ezen körülmény beigazolása esetén felperes alperes elleni kereseti jogáról lemondottnak tekintendő, az ezen perdöntő körülmény igazolására kínált esküt és pedig, miután felperes azt nem ellenezte, mindkét cégtag személyében leteendőleg megítélni s tekintve, hogy ezen eskü le nem tétele esetén bizonyítva lesz alperes azon állítása, hogy felperes S. M-t a kereseti követelésre nézve kizárólagos adósul elfogadta, felperest keresetével elutasítani s mint pervesztest, a perköltség fizetésére is kötelezni kellett. Alperesnek azt az állítását, hogy felperes S. M-nak az üzleti követeléséből 30°/o-ot elengedett s hogy igy alperes legrosszabb esetben is csak a kereseti összeg 70°/u-ának fizetésére lenne kötelezhető, a kir. törvényszék figyelembe azért nem vette, mert a S. M-nak, mint az üzlet cégtulajdonosának tett ezen kedvezményből jogok csskis S. M-ra, nem pedig alperesre származhatnak, miután alperes azt, hogy felperes ezen kedvezményt reája is kiterjesztette volna, nem is állítja, ebből folyólag tekintve, hogy a S. M-al létrejöttnek vitatott ezen megállapodás beigazolása esetén sem mentené fel alperest a fizetési kötelezettség alul, az e tekintetben kínált eskü, mint felesleges, mellőzendő volt. Az a körülmény, hogy S. M. az összes üzleti tartozások erejéig felperes részére váltókat fogadott-e el, közömbös, mert kereskedők között a váltóadás rendszerint nem jelent végleges fizetést s mindaddig, mig a váltóösszeg kifizetése nem igazoltatik, a köztörvényi kötelem fennállónak vélelmezendő s ebből folyólag tekintve, hogy alperes azt, miszerint S. M. a kereseti követelés erejéig elfogadott váltókat kifizette volna, nem is állítja, ezen per során nem is állított ténykörülmény igazolására kínált eskü általi bizonyítás mint felesleges mellőztetett. A budapesti kir. itólo tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes felebbezésében az elsőbiróság ítéletének azt a rendelkezését vitatja reá nézve sérelmesnek, hogy az e.-b. alperes részéről ellenfelének kínált s ez által ellenzés mellett szükség esetére elfogadott főeskű ama részeinek : hogy felperes alperes üzletét és üzleti tartozásait átvevő S. M-nak egyezség utján a kereseti követelésből 30°/o-ot el nem engedett; hogy felperes az elengedés után fenmaradott 70°/o követelés részére S. M-tól váltókat nem kapott és hogy S. M. a kereseti vételár követelésére mit sem fizetett s váltó elfogadványait sem egészben, sem részben be nem váltotta, megítélését mellőzte. Tekintve azonban, hogy az üzletet átadó alperes a kereskedelmi törvény 20. és 268. §-ai alapján az üzletet adósságaival átvevő S. M-al együtt felperes irányában egyetemleges kötelezettségében áll s igy felperes S. M-t akár egészen is kibocsáthatta a kötelezettségből a nélkül, hogy ezért alperes, mint egyetemleges adóstárs elleni követelési joga elenyészett volna s felperes bármiként rendezte S. M-al szemben viszonyát, ha csak követelése tényleges kifizetés vagy ezzel egy hatályú megszüntetési mód O G. által el nem enyészett, ez alperes kötelezettségére befolyással uincs: helvesen mondotta ki az e.-b., hogy a -i0°/o elengedése a váltóelfogadványok adására és vételére, mint nem ügydöutő körülményekre, főeskü az 1868. LIV. t.-c. 221. §-a értelmében meg nem ítélhető. Az a főeskü-rész pedig, hogy S. M. a kereseti követelésre mit sem fizetett s hogy a váltóelfogadványokat sem egészben, sem részben be nem váltotta, azért nem ítélhető meg, mivel határozatlan s a bizonyítandó összeget vagy a beváltott váltóelfogadványok közül a kifizetett elfogadványok összegét meg nem jelöli, holott több váltóról lévén szó, az egyik teljesen ki lehet fizetve a nélkül, hogy a többi váltó is kifizetést nyert volna. A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik a benne felhozott és az e.-b. ítéletéből elfogadott indokok alapján és azért: mert midőn az üzlet átvevője az üzletátadóuak kötelezettségeit magára vállalja, reá nézve a kt. 261. i?-a értelmében kétségtelenül kereskedelmi ügyletből származó oly kötelezettséget vállal, mely közte és az üzlet átadója között a kt. 20. §-a értelmében közös kötelezettséget képez ; ennélfogva az átruházott üzlet hitelezőjével szemben az üzlet átvevője és az üzlet átadója a kt. 2(iH. §-a értelmében egyetemleges adósoknak tekintendők. (1891. január 21. 1,470.) A fuvarosnak kártérítési kötelezettsége, midőn lerészegedett állapotban ntnak indult és a kocsi feldőlte által a kocsiban ülő utas megsérült. A békés-csabai kir. járásbíróság (1889. augusztus 19-én< 2,832/p. 1889. sz. a.); Fábry Károly ügyvéd által képviselt K István felperesnek, dr. Fáy Samu ügyvéd által védett V. Pá alperes elleni 221 frt 80 kr. kárösszeg iránti perében ítélt : Fel peres keresetével elutasittatik. Indokolás: Felperes keresetét kártéritéskép az alapon támasztja, mert alperes, mint fogadott fuvaros, részeg lévén, a lovait ugy hajtotta, hogy a kocsi felfordult, a mikor is felperelábsérülést szenvedett, kéri tehát alperest vétkes gondatlansága miatt származott gyógykezelési költségeiben és munkaképtelenségéből keletkezett kárában marasztalni. A kereset azonban meg nem ítélhető, mert a bíróság alperes részéről vétkes gondatlanságot megállapítva nem lát, alperes ugyanis csak azon esetben követett volna el vétkes gondatlanságot, ha tudja, hogy felperessel fuvarozási ügyletet kötött s őt K.-ra szállítani volt köteles s ennek dacára az elindulás előtt lerészegedett. Az azonban, hogy felperes alperest az elindulás előtt egy és fél órával fogadta fuvarosnak és hogy akkor alperes részeg nem volt, alperes tagadásával szemben felperes nem bizonyította. Tekintettel tehát arra, hogy F. Károly és B. János tanukkal beigazohatott, hogy alperes Gy.-ról való indulás előtt részeg volt s dacára ennek, felperes magát alperes kocsijára bizta s vele elindult és figyelemmel arra, hogy alperes részegsége miatt beszámitható állapotban nem volt, az ö ténye miatt történt kocsifordulás a véletlennek és felperes lábtörése senkinek be nem tudható szerencsétlenségnek tulajdonítható. A budapesti kir. itélő tábla (1889. december hó Vén, 48,695/p. 1889. sz. a.) : Az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, mely szerint felperes munkaképtelenségének kártérítése címen egyszer s mindeukorra 150 frt iránti keresetével elutasittatott, helybenhagyja, egyéb részét azonban megváltoztatja s alparest felperes részére 54 frt 80 kr. s jár. megfizetésére kötelezi. Indokok: Alperes beismerésével igazolva van, hogy 1883. évi július hó 20-án Gy.-ról Cs.-ra történt utazása alkalmával kocsija kellő gondosságnak hiánya miatt felfordult, felperes mély árokba esett s hogy a jobb lábán észlelt izületi lobot ez az esés idézte elő ; védekezésül felhozott az a körülmény, hogy a szerencsétlenség csak alperes részegségének tulajdonitható s igy kártérítéssel nem tartozik, jóllehet a kihallgatott tanuk bizonyítják, hogy alperes ez alkalommal részeg volt, ez a beigazolt körülménv alperest még sem menti fel a kártérítési kötelezettség alól, mert alperes nem tagadja s igy beismeri, hogy felperes vele az elindulás előtt vagy másfél órával előbb megalkudott s dacára ennek lerészegedett, e tényében tehát a vétkes gondatlanság oly mérve rejlik, mely a törvényes gyakorlat értelmében a kárkötelezettséget maga után vonja. Ebből folyólag tehát s tekintettel arra, hogy alperes a felperes által gyógyítási költség fejében felszámított 29 frt 80 krt nem kifogásolta, felperesnek hat heti munkaképtelenségéből eredő kára pedig St. Adolf közös szakértő által 25 frtban állapíttatott meg, alperest a két összeg s járulékainak megfizetésére a nem döntő körülmény beigazolására ajánlott eskünek mellőzésével feltétlenül kötelezni kellett. Ezt az összeget meghaladó keresetével azonban felperes e helyütt is azért utasíttatott el, mert felperes maga állítja, hogy teljes munkaképtelensége csak hat hétig tartott, mely körülmény a NB. a. orvosi bizonyítvány által is támogattatik, a közös szakértőként kihallgatott dr. R. Miksa orvos véleménye szerint pedig felperes a rendes foglalkozását folytathatja, e szerint a kártérítés címén egyszer s mindenkorra felszámított 150 frt összeget nem követelheti. A m. kir. Curia (1890. szept. 25-én, 1,280/p. 1890. sz. a.): Mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztatik s alperes köteleztetik felperesnek a másodbiróság által megítélt 54 frt 80 kr.