A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 51. szám - A gyakorlati birói vizsga és birói szervezeti törvényjavaslat

436 csak akkor lehet fogni, ha ennek előfeltételei iránt a megállapodások létrejöttek. A kérdés sokkal szövevényesebb, finomabb és mélyrehatóbb, a nézetek épen a gyakorlati jogvizsgát megelőző elméleti vizsgák berendezése tekintetében nemcsak hazánkban, de a külföldön is sokkal szétágazóbbak, hogysem máról holnapra érettekké válnának mindazok a kérdések, a melyeknek megoldása döntő arra, hogy állandó alapra lehessen állítani az egységes gyakorlati jogvizsgát. Ha tehát ez a mindnyájunk által óhajtott cél azonnal el nem érhető, az pedig ma már vitán kivül áll, hogy a gyakorlati bírói vizsgát mai inferioritásából kiemelni naponkint élénkebben érezhető szükséggé vált, ugy oly i d e g 1 e n e s megoldási módról kell gondoskodni, mely legkevesebb nehézséggel azonnal keresztül vihető és oly tűrhető állapotot teremt, mely az égető bajon segit és az átmenetet az állandó megoldásra lényegesen megkönnyíti. Az ideiglenes rendezésre két mód kínálkozik. Egyik, hogy a gyakorlati bírói vizsga az o]nnal eltörültessék és a ma fennálló ügyvédi vizsga volna a közös képesítési kellék ugy a birói, mint az ügyvédi pályára. A másik, hogy a gyakorlati birói vizsgát oly szigorú biztosítékokkal vennők körül, hogy az a fennálló ügyvédi vizsgával egyenlő színvonalon álljon. Előadói tervezetemben az első módot foglaltam be, azonban annak fentartásával, hogy mivel az a mód egyelőre is az ügyvédi rendtartás lényeges változtatását vonná maga után és ezek a változtatások a birói szervezeti javaslat keretébe alig volnának illeszthetők: az ideiglenes jellegű rendszer természetének inkább megfelelő az, ha egyelőre fentartjuk a gyakorlati birói vizsgát, de színvonalát emeljük Ha most azonnal a mai ügyvédi vizsgát tennők közös ! vizsgává: ugy ez fölvetné az előföltételek lényeges módosításának kérdését. Hogy egy példát említsek. A másfél évi kötelező | ügyvédjelölti gyakorlat (1874 : XXXIV. t.-c. 5. §.) ugyanis semmi esetre se volna fentartható, mert ezt az időt a birói pálya jelöltje beszámítható szolgálati éveiből nemcsak elvesztené, hanem — tekintettel azokra az életbeléptetendő igen hasznos intézkedésekre, melyek a bírósági joggyakorlat miként leendő eltöltését rövid idő alatt szabályozni fogják, a \ másfélévi kötelező ügyvédi gyakorlat egyenesen megzavarná a tervszerű és minden szakra kiterjedő kiképzés rendszerét. Ha pedig a másfélévi kötelező ügyvédjelölti gyakorlatot i megszüntetnők: ugy alig volna elkerülhető, hogy az ü g yvédi kamarába való felvételt, tehát az önálló ügy- j védség gyakorlatát, az ügyvédi vizsga letétele után teljesi- , tendő bizonyos gyakorlati időhöz ne kössük. Mindez pedig magának az ügyvédi rendtartásnak oly mélyre ható reformját jelentené, melyet az ügyvédi rendtartás egyéb rendelkezéseivel szerves kapcsolatban lehet csak I megoldani. E megoldási móddal — semmi kétség — a birói szervezeti javaslat keretét meghaladnók. És csaknem mindazok a nehézségek mutatkoznának, a melyek miatt a végleges rendezéshez, t. i. az egységes gyakorlati jogvizsga szervezéséhez ' még most nem foghatunk. Ha tehát a bajon rögtön akarunk segíteni, ugy nem I marad más mód ideiglenes rendezésül, mint hogy emeljük a gyakorlati birói vizsgát oly színvonalra, mely ép oly qualificatiót, a tudásnak és ismeretkörnek ép oly fokát, a szigornak ugyanazon mértékét kívánja meg, mint a minőt megkívánunk az ügyvédi vizsgánál. Ezzel a főcél, t. i. a gyakorlati birói vizsgának a mai inferioritásból kiemelése el van érve és oly ideiglenes álla- | pótot teremtünk, mely alatt a legnagyobb gonddal és alapos- j sággal lehet előkészíteni az egész jogi elméleti vizsgarend- ' szert és ennek betetőzését: az egységes gyakorlati jogvizsgát. Az eszközök, a melyekkel a gyakorlati birói vizsga színvonala emelhető, egyfelől az előfeltételek, másfelöl magának a vizsgának szigorításában állanak. A mi az előfeltételeket illeti, a minősítés fokának lényeges emelése leend az, hogy itt is a jogtudori fok elvégzése kivántassék meg. Az nem szenved kétséget, hogy mivel az ügyvédi vizsgának kötelező előföltételét képezi a jogtudorság, ennek színvonala a dolog természetéhez képest alábbszáll, mintha a jogtudorság a kiválóbb tehetségek számára fentartott legnagyobb tudományos készültség mértékéül alkalmaztatnék. És az sem szenved kétséget, hogyha a jogtudorságot eredeti rendeltelésének vissza akarjuk adni, ugy azt a majdan szervezendő egységes gyakorlati jogvizsgának kötelező előfeltételéül nem szabad tenni. De az is bizonyos, hogy szigorú elméleti vizsgákkal kell ekkor a mai jogtudori vizsgát helyettesíteni. Mert az elméleti kiképzésnek azt a mértékét, melyet a mai jogtudorság képvisel, nélkülöznünk nem lehet. E foknál alább szállani nálunk, hol az elméleti tanulmányok rendszerint a vizsgákkal végződnek, végzetes tévedés volna. Addig tehát, a mig amai jogtudor s ág legalább is az ennek színvonalán álló államvizsgákkal nem helyettesíthető és a mig a jogtudorság épen azért, mert az ügyvédi vizsgának kötelező előfeltétele ma nem egyéb, mint az elméleti képzettség ama mértékének b iztositás a, a mely mértéknél kevesebbet a leendő ügyvédtől vagy bírótól ebben az országban kívánni nem szabad: ennélfogva ideiglenes rendezésül a legelfogadhatóbb az, ha a mai jogtudorságot a gyakorlati birói vizsgának is kötelező előfeltételéül mondja ki a tőrvényhozás. A mi magának a vizsgának szigorítását illeti, erre alkalmas eszközök a következők : Először a gyakorlati birói vizsga ne legyen ezentúl az egyes kir. ítélő táblákhoz csatolva, hanem ezen vizsga Budapesten szervezett országos bizottság előtt legyen letehető. E bizottság tagjait az igazságügyminister birák, ügyészek és jogtanárok sorából öt évre nevezné ki. Másodszor a vizsgáló bizottság nem három, hanem öt tagból állana és a vizsgának hét óráig kellene tartani. Harmadszor e teljes vizsga ugy, mint jelenleg, egyszer ismételhető volna. De megengedtetnék, hogy egyes főtárgyakból pótvizsgára lehessen a jelölteket utasítani, a melynek sikerétől függne a teljes vizsga elfogadása. Ha a pótvizsga másodszor sem sikerül, vagy ez a kitűzött határidő alatt le nem tétetik : ugy a jelölt teljes ismétlésre volna utasítandó. Ily és ehhez hasonló eszközökkel a gyakorlati birói vizsga színvonala felemeltetik. Ismétlem, oly megoldás volna ez, mely a lényeges bajon, t. i. a mai gyakorlati birói vizsgának inferioritásán azonnal segítene és haszna rögtön érezhetővé válna. Oly állapotot teremtenénk ezzel, a mely kielégítő volna addig is, mig egész elméleti vizsgarendszerünk reformját előkészítjük — mert senki se éljen illusióban — a fennálló elméleti vizsgarendszer gyökeres átalakítása nélkül az egységes gyakorlati jogvizsgát szilárd alapon szervezni nem lehet. Tudom, hogy a jogakadémiákra nézve ez a megoldás nem kedvező. Azonban épen nincs kizárva, sőt a méltányosság is követeli, hogy más uton megnyerjék azt, a mit e reform folytán vesztenének.